Közép-kelet-európai körkép, avagy zöldebb-e a szomszéd fűje? (5. rész)

A mai blogbejegyzés alcíme akár ez is lehetne: Mennyire zöldül a füvünk? Ebből már ki lehet találni (na meg abból, hogy az előző rész végén elárultuk… :) ), hogy az ötödik, egyben befejező rész Magyarországról, és a hazai e-kereskedelmi helyzetről fog szólni.

A közép-kelet-európai régiót tekintve bátran mondhatjuk, hogy a magyarországi e-kereskedelem egy sikersztori. A gazdasági válság sok területet érintett, de az online kereskedelemre igen csekély hatása volt, ez a térségben egyedülálló. A piac folyamatosan fejlődik, a termékek és szolgáltatások széles köre érhető el a különféle platformokon, legyen az hagyományos webshop, árverés, kupon, zárt fogyasztói csoport, stb. Több éven keresztül igen magas volt az online forgalom növekedése, ami akár 50-60%-ot is jelentett, de a piac telítettségét mutatja, hogy ez az érték 2011-ben már csak 17%-os volt.

A magyar e-kereskedelem sajátossága, hogy az online forgalom 91%-át nagyjából 90-100 webáruház generálja, ők a „nagyok”. Emellett persze sok apró webshop is megél, jelenleg közel 4000 ezek száma. A 91%-ból igen nagy szeletet tudhat magáénak egy bizonyos aukciós portál, nem okozunk nagy meglepetést azzal, ha eláruljuk, hogy ez a Vatera. A statisztikák szerint 8 magyarból 1 rendelkezik hozzáféréssel ehhez az oldalhoz. Az elmúlt években ezen kívül a közösségi, vagy csoportos vásárlás is igen nagy népszerűségnek örvendett, amely egyúttal platformot biztosít a kisebb kereskedelmi vállalkozások számára is. A hasonló oldalak gombamód el is kezdtek szaporodni, viszont mára már úgy tűnik, hogy egy kimagasló kuponos oldal van, amely lekörözte a többieket, mégpedig a Bónuszbrigád.

Bármennyire is népszerű az e-vásárlás, az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az ügyfelekből még mindig hiányzik a bizalom. Ezt támasztja alá az a statisztikai adat, hogy a fizetések 95%-a még mindig utánvéttel, kiszállításkor történik. Sőt, az esetek 44%-ában a fogyasztó inkább az átvételi helyen veszi fel a megrendelését, minthogy a kiszállítás mellett döntsön. Kicsit furcsa ez a bizalmatlanság, főként annak fényében, hogy tavaly az Olcsóbbat.hu átfogó felmérése alapján az általuk vizsgált webshopok 89%-a kapta meg a „maximálisan megbízható” minősítést. A magyar nép erősen árérzékeny, nem véletlen tehát, hogy vásárlás előtt az átlagos felhasználó órákat tölt azzal, hogy a kívánt terméket a megfelelő áron kiválassza, fórumokat, leírásokat böngésszen, megkérdezze ismerőseit a tapasztalataikról, vagy akár direktben a kereskedőt az árujáról. A régióban „piacvezetők” vagyunk ezen a téren.

A legkeresettebb termékek az informatikai eszközök, multimédia, könyvek, ruhák, és az élelmiszeripari termékek. Ezek közül a ruházati termékek kereslete nő a legdinamikusabban, de érdekes módon a megkérdezett 32 nemzetközi divatlánc közül csak 11 működtet e-boltot Magyarországon. Ezt a hiányt igyekszik pótolni a számos online multi-brand üzlet, és zárt vásárlói klub. Ráadásul az érintett márkákat a hagyományos üzletekben is el lehet érni (pl.: GAP, New Look, Pinko), illetve többek nemzetközileg futtatott online áruházat is működtetnek, ahonnan hazánkba is lehet szállíttatni.

A hagyományos üzleteket illetően nem látszik semmiféle negatív hatás az online kereskedelem térnyerésével, nincsenek tömeges bezárások, sem méretcsökkentések. Sőt, egyes kiskereskedők (pl. könyvesboltok) a fejlődés érdekében további kényelmi funkciókat is bevezettek, mint például kávézó, társalgó, olvasószoba. Itt megemlíthetjük a már korábban írt Bónuszbrigád offline boltját is, ami szintén egyedülálló, mondhatni formabontó magatartás ebben a körben.

Az e-kereskedelem fejlődésének ezzel nincs vége, a 2013-as év is tartogatott, illetve tartogat még meglepetéseket. Elég csak a Tesco online piacra lépésére gondolnunk, de idén jön az Amazon, és a Media Markt virtuális boltja is. Kíváncsian várjuk hát, hogy milyen egyéb folyamatokat, tevékenységeket indítanak be a nagyok, milyen hatása lesz a jelenlegi online piacra a belépésük. Szakértők szerint az imént említett szereplők akár teljesen át is strukturálhatják a magyar webshop-piacot. Szintén a szakemberek víziója, hogy Magyarországon az évtized végéig megduplázódik az internetes kereskedelem forgalma, és akár meghaladhatja a 400 ezer milliárd forintot is. Ehhez természetesen elengedhetetlen a bizalom további építése a webáruházakkal szemben, és a webshop-piac folyamatos fejlődése is, mi az Escalionnál ebben teljes mellszélességgel partnerek vagyunk.

Közép-kelet-európai körkép, avagy zöldebb-e a szomszéd fűje? (4. rész)

Ahogy a legutóbbi rész lezárásában írtuk, Szerbiáról és Szlovákiáról lesz szó a folytatásban. A két ország bár nevében erősen alliterál, több hasonlóságot nehezen fedezhetünk fel köztük, természetesen e-kereskedelmi szemszögből vizsgálva. Nézzük hát külön-külön, mi a jellemző az említett országokra.

Szerbia

Úgy tűnik, a vizsgált közép-kelet-európai országok közül Szerbiát az "ismeretlen föld" jelzővel tudnánk legjobban jellemezni, már ami az internetes kereskedelmet illeti. Az ország e téren még mindig embrionális állapotban van, emiatt mélyreható kutatásokra még nem is került sor a digitális kereskedelmet érintően. A fejlődésnek ráadásul gátat szab a szegényes technológiai, szociális, és gazdasági infrastruktúra is, amellyel az ország küszködik.

Tény, hogy az egyik legkevésbé fejlett országról van szó Európában, kézenfekvő tehát, hogy a kulcsfontosságú területek fejletlensége sincs jótékony hatással az e-kereskedelem kialakulására. Például a betéti és hitelkártyák penetrációja – amely, mint tudjuk, az egyik legfontosabb hajtóereje az internetes kereskedelemnek –  az egyik legalacsonyabb Európában. A számítógépes ismeretekkel sem állnak jól, a lakosság körülbelül 40%-a még soha nem használt számítógépet, ez az arány riasztóan magas. Azok közül, akik használnak számítógépet és internetet, 82% soha nem vásárolt még semmit online, bár ez az arány lassú csökkenést mutat. Egy másik szűk keresztmetszet, hogy Szerbiában jelenleg még nincsenek biztonságos fizetési megoldások, például a PayPal sem elérhető náluk.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy Szerbia még az EU csatlakozás előtt áll, jelenleg tagjelölt státuszban van. Ez azt jelenti, hogy a helyi piacon nem elérhető nagy nemzetközi márkák is nehezebben érnek célt, mivel a vám befolyásolja a termékek árát, így jóval drágábban jutnak el az áhított nyugati termékek a szerb virtuális, vagy fizikai polcokra.

A leggyakrabban online vásárolt termékek a repülőjegyek, az elektronikus eszközök, és az akciós termékek. A jelenleg még gyerekcipőben járó e-kereskedelem viszont eddig semmiben nem befolyásolta a hagyományos bevásárlóközpontok teljesítményét, tehát a bolttulajdonosok sincsenek rákényszerítve, hogy az online értékesítés felé orientálódjanak. Remélhetőleg a szerb kormány hamarosan felismeri, hogy az internetes gazdaságnak szüksége van egy „lökésre”, és akár új törvényekkel, szabályozásokkal segíti elő az ágazat fejlődését Szerbiában.

Szlovákia

A növekvő mértékű fogyasztói tudatosság és bizalom jellemzi az e-kereskedelmi szektor viszonylagos fejlettségét Szlovákiában. Napjainkban a szlovák internet felhasználók több mint 82%-a mondja azt, hogy vásárolt már online (érdekes, hogy pont ugyanez az arány jött elő a szerbeknél is, csak ott a sosem vásárlókat mutatja…). Míg régebben még az ár volt náluk a legerősebb befolyásoló tényező, manapság már párosul emellé a megbízhatóság, és a jó minőség iránti igény is. A vásárlók aktívan keresik az információkat a termékekről, szolgáltatásokról, leírásokat, ajánlókat és fórumokat böngésznek, mielőtt elkezdenek pénzt költeni. A korábbi vásárlási élmény, tapasztalat is kulcsfontosságú tényező, az e-fogyasztók csupán egynegyede gondolja úgy, hogy az online vásárlás kockázatos. A rendszeres vásárlók mintegy 60%-a szerint olcsóbb, és 50%-a szerint gyorsabb a netes vásárlás, mint a hagyományos formája.

A leggyakrabban keresett termékek egy szlovákiai felmérés (SAEC/Mediaresearch Slovakia) alapján a következők: könyvek (41%), ruházat és lábbeli (34%), eseményekre szóló jegyek (29%). Ezek mellett az elektronikai eszközök, hobbi, kertészet, sport- és élelmiszer ágazatokban is számottevő bevételnövekedést tapasztalhatunk. Érdekes azonban, hogy a megkérdezett nemzetközi kiskereskedelmi láncok legnagyobb része még nem kezdte meg az online értékesítést, ami azt jelzi, hogy az egyik fő iparág, a ruházat és lábbeli értékesítést még bőven elbírják a hagyományos áruházak.

Csakúgy, mint más fejlett piacokon, a „csoportos vásárlás” is erős vezető szerepet tölt be az e-kereskedelemben. Ez főként a fiatal, nagyvárosokban élő lakosságra jellemző, akik ismerik a social network rendszereket, a különböző kuponos, akciós oldalakat, és az ezek nyújtotta előnyöket. Ami a fizetési módokat illeti, a szlovákok leginkább utánvéttel (52%) vásárolnak, ezt követi a banki átutalás (23%), a fennmaradó részt a bankkártyás fizetés, és a személyes átvételkor készpénzes fizetés teszi ki.

Bár az e-kereskedelem hagyományos boltokra kifejtett hatása még nem jelentős, mégis elmondható, hogy a régióban igen magasnak számító internet hozzáféréssel (a háztartások 71%-a), és növekvő fogyasztói tudatossággal a háta mögött Szlovákia lehet az első olyan közép-kelet-európai ország, ahol az online kereskedelem kifejezetten, és láthatóan hangsúlyossá válik.

Sorozatunk következő, egyben befejező részében az egyetlen kimaradt közép-kelet-európai országgal foglalkozunk, ami nem más, mint kicsiny hazánk. Mindenképp érdemes lesz velünk tartani, most már a szomszédok helyzetének ismeretében, hogy mindehhez képest nálunk hogy áll e sokakat foglalkoztató kérdéskör.

Közép-kelet-európai körkép, avagy zöldebb-e a szomszéd fűje? (3. rész)

Folytatván nemrégiben megkezdett sorozatunkat, ismét két közép-kelet-európai országot vizsgálunk meg e-kereskedelmi szemszögből. E két országgal való kapcsolatunk igen réginek mondható, történelmünk során sokszor kerültünk kapcsolatba velük, hol így, hol úgy. Nézzük hát meg, mi a helyzet mostanában Lengyelországban, és Romániában.

Lengyelország:

A lengyel e-kereskedelem az utóbbi években erőteljes virágzásnak indult, 2011-ben például 32%-os növekedést mutatott az előző évhez képest, így a kiskereskedelmi értékesítés immár 3,1%-a online történik. Ez köszönhető az internet elterjedésének, a kínálat bővülésének, és a biztonságos e-értékesítés vonzerejének is. Jelenleg az internetet használó lakosság 74%-a vásárolt már online, és a népesség 20%-a ezt a legutóbbi 3 hónapban tette.

Ahogy a legtöbb piacon, a lengyeleknél is a fő szempont a termék vagy szolgáltatás ára, így nem meglepő, hogy rövid idő alatt nagyon népszerűek lettek a különböző ár-összehasonlító portálok. Ugyanakkor az elmúlt években az időtakarékosság, és a kényelem is egyre fontosabb tényezővé vált a vásárlók körében. A lengyelországi netes kereskedelemről elmondható azonban egy érdekes tény: a forgalom fele egyetlen oldalnak, egy aukciós portálnak tulajdonítható, ez pedig az Allegro, a „lengyel Vatera”. Ez a legnagyobb e-piactér Lengyelországban, amely vonzza a kis-, és a nagyvállalatokat is egyaránt.

A legnépszerűbb online vásárolt termékek a multimédia, az elektronikai eszközök, és a divatcikkek. Az élelmiszer eladás még elég csekély mértékű, de ez is feljövőben van, ami annak köszönhető, hogy a nagyobb offline boltok is elkezdtek nyitni az online piac felé (pl.: Auchan, Tesco, Piotr i Paweł, Alma). A ruházati szektorban a legtöbb nagy nemzetközi márka elindította már helyileg az online értékesítését (pl.: Zara, C&A), vagy a központilag futtatott oldalaikon fel van tüntetve Lengyelország is, ahova kiszállítanak árut online rendelés esetén (pl.: Gap, M&S, New Look).

A hagyományos lengyel kiskereskedők körében azonban egyre nagyobb aggodalomra ad okot az e-kereskedelem ilyen irányú fejlődése, különösen az elektronikai cikkek, és a multimédia területén. Néhány kereskedő már el is kezdte leépíteni az offline üzleteit, míg mások átalakították őket bolton belüli átvételi ponttá. A többi szektorban is hasonlóan alakul a helyzet, de ezek egyelőre még nem olyan hangsúlyosak. Egy biztos, a lengyelek meglátták az online értékesítésben rejlő potenciált, aki nem akar lemaradni, az a közeljövőben biztosan az online felé fog kacsingatni, ha eddig még nem tette volna meg.

Románia:

Keleti szomszédunk és a fentebb elemzett Lengyelország közt igen nagy a kontraszt. Míg a lengyeleknél azt lehet mondani, hogy dübörög az e-kereskedelem, a románoknál ilyesmiről sajnos nem lehet beszámolni.

Bár az e-kereskedelem kialakulása Romániában nagyjából az ezredfordulóra tehető, még mindig csak gyerekcipőben jár, számottevő fejlődésről nem beszélhetünk. Az elmúlt években látható előrelépés leginkább a 2007-es EU csatlakozással magyarázható, de az új biztonságos fizetési módok megjelenése, és az internet gyorsuló elterjedése is sokat nyomott a latba. A bankkártya és mobil használat is jelentősen növekedett, amely szintén növeli a potenciális fogyasztók számát. 2011-ben 24%-os növekedést mutatott Románia az internetes vásárlások tekintetében, így mára a román kiskereskedelem 0,34%-át teszi ki az online forgalom.

A leggyakrabban vásárolt áruk az elektronikai eszközök, divatcikkek, cipők, és az egészség és szépségápolási termékek. Az online élelmiszer eladás viszont a sor végén kullog, mivel egyik nagy nemzetközi élelmiszer-láncolat sem döntött még úgy, hogy fejleszti ezt az értékesítési csatornát Romániában. Fontos továbbá megjegyezni, hogy a vizsgált 33 nemzetközi divat-lánc közül 26-nál még nem kezdődött el az online értékesítés, ezek általában központilag működnek, nem pedig helyben.

Az e-vásárlók aránya a társadalomra vetítve Romániában a legalacsonyabb a régióban, sőt, egész Európában. A román lakosság körülbelül 4%-a mondja azt magáról, hogy az elmúlt 3 hónapban vásárolt valamit az interneten, szemben az EU 34%-os átlagával, ebből is láthatjuk, hogy bőven van még kiaknázatlan terület szomszédainknál. Az sem meglepő, hogy a felmérés szerint általában a városi, átlagosan magasabb jövedelemmel rendelkező fogyasztók használják ezt a lehetőséget, remélhetőleg hamarosan ott is jobban felpörögnek az események.

Sorozatunk ezzel még nem ért véget, a következő alkalommal Szerbia és Szlovákia kerül terítékre, tartsanak velünk akkor is!

Közép-kelet-európai körkép, avagy zöldebb-e a szomszéd fűje? (2. rész)

A téma első részében a közép-kelet-európai régió e-kereskedelmi helyzetével foglalkoztunk. Mostani bejegyzésünkben ezt folytatjuk, de nézzük meg kicsit közelebbről, hogy az egyes országokban hogyan fejlődött az online vásárlás az elmúlt években.

Horvátország

Déli szomszédunknál az online kereskedelem látványos fejlődésen ment keresztül az elmúlt években. 2010 és 2011 között majdnem megduplázódott az interneten vásárló felhasználók száma. Ez így önmagában jól hangzik, de emellé azt is tudnunk kell, hogy az internetet használó lakosság csupán 20%-a vásárolt már valaha online, a többiek úgy tűnik még szkeptikusak ezzel kapcsolatban. Ez az „éretlenség” másban is megmutatkozik, vegyük például a nagy nemzetközi bolthálózatokat, melyek Horvátországban is jelen vannak: a vizsgált 32 világmárka közül csak 7 olyan van, aki online boltot is működtet. Ebben valószínűleg közrejátszik az is, hogy Horvátország még nem EU tag, így a központilag, és nem helyben üzemeltetett webshopoknál problémát jelenthet, hogy nem tudnak olyan árakat, kiszállítási díjakat meghatározni, mint egy EU-tagország esetében. A tervek szerint ez idén július 1-jén meg fog változni, mivel a horvátok is csatlakoznak az EU-hoz, így ez az akadály elgördül az online értékesítő külföldi cégek elől. A vám eltörlése gyaníthatóan fellendíti majd a határokon átnyúló e-kereskedelmet, és több nagy cég is könnyebben elérhetővé válik, mint eddig.

A horvátországi e-kereskedelem főbb húzóágazatai azok az iparágak, ahol többé-kevésbé sztenderd árakkal, költségekkel tudnak számolni: ezek az elektronika, a könyvek, és a multimédia. Az sem véletlen, hogy a statisztikák alapján ezek a piaci szereplők azok, ahol a leginkább csökkent a fizikai boltok száma és mérete, látszik, hogy inkább az online értékesítés felé orientálódnak, mert ebben látják a jövőt.

Végül még egy érdekesség: jelenleg Horvátországban a „modern kiskereskedelem” is elég alacsony lefedettségű, a bevásárlóközpontok aránya 174 m²/1000 lakos, szemben a nyugat európai átlaggal, ami 246 m²/1000 lakos. Ez a szám a jövőben minden bizonnyal emelkedni fog, hiszen a piac bőven elbír még több nagy szereplőt is. Remélhetőleg kéz a kézben fejlődik majd ez is az e-kereskedelemmel, így hamarosan Horvátországban is egyre nagyobb szerephez juthat a netes értékesítés.

Csehország

Úgy tűnik, a csehek kihasználják az online piacban rejlő lehetőségeiket: a népesség több mint fele már túl van az első online vásárlási élményén, ezt mondják a statisztikák. Minden iparági szektorban dinamikus fejlődést láthatunk, a legkeresettebbek viszont itt is az elektronikai termékek. Az is igaz, hogy az általunk vizsgált országok közül Csehország van a legnyugatabbra, gyaníthatóan ez is közrejátszik abban, hogy náluk valamivel korábban beindult a felzárkózás a fejlettebb nyugati országokhoz, ami az online értékesítést illeti. A „kényelmi termékek” és a divatáruk is igen jól teljesítenek, az elmúlt években 3 számjegyű növekedési rátát mutattak. Napjainkban a cseh lakosság 30%-a mondhatja el magáról, hogy rendszeresen vásárol online.

Az internetes vásárlás tehát igen elterjedt ma már a csehek körében, viszont az online fizetéssel kicsit más a helyzet. A fogyasztók nagy része még mindig az utánvéttel történő fizetésben bízik, a kártyás vásárlást nem nagyon használják, pedig mint tudjuk, az olcsóbb mindkét félnek. A hagyományos boltok épp ezért még nem szorultak vissza az online boltokkal szemben, sokan bemutatóteremnek, vagy átvételi helynek használják, illetve akik még mindig ragaszkodnak ahhoz, hogy vásárlás előtt megtapogassák, megnézzék az árut, szintén ezeket a boltokat látogatják főként. Természetesen ez nem gátolja a kereskedőket, hogy a webes értékesítés felé nyissanak, a költséghatékonysággal, széles választékkal, és a sok interneten található leírással, referenciával próbálják magukat vonzóbbá tenni. 

A vizsgált nagy nemzetközi márkák – melyek jelen vannak Csehországban is – közel fele működtet webshopot. Viszont ezek közül csak néhány biztosítja ezt helyi nyelven is, főként központilag működtetett, nemzetközi – ezáltal angol nyelvű – webáruházakról beszélhetünk. Néhány szektorban, mint például a multimédia, új trendeket élnek meg a kereskedők: a tradicionális boltok fizikai mérete lecsökkent az elmúlt években, sokuk be is zárta kapuit, és áttették fókuszukat az internetes kereskedelemre. Ennek ellenére nagy befolyással van az e-kereskedelem elterjedésére az, hogy a hagyományos bevásárlóközpontok még igen erősen jelen vannak a cseh piacon. A közeljövőben a szakértők azt várják, hogy az ő esetükben is megkezdődik az „onlineosítás”, mivel kikerülni ezt sehogy nem tudják (ha nem akarnak lemaradni versenytársaiktól), és a lakosság is efelé orientálódik, ahogy az internet használat egyre inkább beépül hétköznapjainkba.

Következő részünkben újabb két országot fogunk tüzetesebben megvizsgálni, érdemes lesz velünk tartani!

Közép-kelet-európai körkép, avagy zöldebb-e a szomszéd fűje?

A Mi Online Fizetünk! blog általában magyarországi témákkal foglalkozik, egyrészt mivel mi is itt tevékenykedünk, másrészt pedig mert elsősorban a magyar online piactér szereplőinek szeretnénk érdekes és hasznos témákat tálalni, reméljük inkább több, mint kevesebb sikerrel. Jelen írásunkban arra gondoltunk, szétnézünk egy kicsit a „szomszédoknál” is, hogy arrafelé mi a helyzet ezen a téren. Nem szokatlan dolog hazánk helyzetét, teljesítményét összehasonlítani a régió más országainak számaival. Nézzük tehát, hogy állunk az internetes vásárlás területén!

Először vizsgáljuk egységében az említett régiót, összehasonlítva a nyugat-európai országokkal. Nálunk, - mint ahogy ez lenni szokott - kicsit lassabban indultak be a dolgok, nincs ez másképp az e-kereskedelmet illetően sem. A fejlődés töretlenségének fenntartásához azonban igen gyorsan kell reagálniuk a piaci szereplőknek a felmerülő igényekre. Gondoljunk csak bele a bevásárlóközpontok, (giga)plázák helyzetébe. Nem olyan rég jelentek meg a közép-kelet-európai piacokon, ennek ellenére kis időn belül az online kereskedelem fellendülése alaposan át is szabta a kereskedők eddigi bevált gyakorlatait, mivel a bolti kereskedés merőben más, mint az interneten történő értékesítés. Van, aki hamar felismerte ennek jelentőségét, ezek a cégek mára már piacvezetővé nőtték ki magukat az e-kereskedelemben is. Aki csak később csatlakozott ehhez a táborhoz, szembesülnie kellett azzal a nehézséggel, hogy a nagyobb, konkurens cégek már megvetették lábukat az online értékesítés talaján, és nem akarnak teret engedni másoknak. A szélessávú internet elterjedésével felgyorsult a folyamat, nem beszélve a különböző mobileszközök, telefonok, tabletek népszerűségéről, mindezek azt eredményezik, hogy manapság a felhasználók már sokkal több időt töltenek online, mint mondjuk 10 évvel ezelőtt. Ebből viszont az következik, hogy jó néhány tevékenység hangsúlya is az online világ felé terelődik, ilyen például a vásárlás is, melynek előnyeit már jól ismerjük. Természetesen a felhasználói viselkedés is fontos szerepet játszik az e-kereskedelem alakulásában, a vásárló már nem passzív vásárló az interneten, mivel mielőtt megvesz valamit, aktívan keresgél, körülnéz, összehasonlít, értékeléseket olvas, fórumozik, esetleg megvitatja a tapasztalatait más felhasználókkal.

A fenti ábrán országonkénti eloszlásban láthatjuk, hogy hol milyen népszerűségnek örvend az online vásárlás, mennyire terjedt el a lakosság körében, mindezt 2007-től mutatva, hogy látszódjon a fejlődés iránya és nagysága (forrás: Eurostat). Jól látható, hogy a legfelső, fekete vonal a nyugat-európai átlag (15 ország átlaga), messze feljebb van, mint az általunk vizsgált közép-kelet-európai országok bármelyikében, tehát van még hova fejlődni, ez nem kétséges. Szlovákia például csak most jutott el a 2008-as nyugat-európai szintre, a többiek még meg sem közelítették azt.

Bár az internet előfizetések száma dinamikusan növekszik a közép-kelet-európai országokban, még itt sem értük el a nyugat-európai szintet, és az egyes országok közt is viszonylag nagy eltérés van: míg Szerbiában 41%-ról számolhatunk be, Szlovákiában ez az arány 71%. Azt gondolnánk, hogy főként a fiatalabb korosztály él az online vásárlás lehetőségével, a statisztikák szerint azonban a 30-40 év közötti korosztály vásárol a legtöbbet neten. Ha nemek szerint vizsgálódunk, azt láthatjuk, hogy a nők többet vásárolnak mint a férfiak, de ebben nincs semmi meglepő, valószínűleg így van ez a hagyományos boltok esetében is.

Természetesen az e-kereskedelem fejlődéséhez az is elengedhetetlen, hogy a régiónkban is legyenek megbízható, gyors, biztonságos fizetési szolgáltatók. Akár online utalásról, mobilfizetésről, vagy kártyás fizetésről beszélünk, a lényeg, hogy ezen eszközök, szolgáltatások hadrendbe állításával mind szélesebb körnek tudjunk megfelelő fizetési opciót nyújtani, kinek-kinek a szája íze szerint. Jelenleg Közép-Kelet-Európa általunk górcső alá vett országaiban még mindig az utánvétes fizetés a legnépszerűbb, de szorosan liheg a nyomában a kártyás fizetés is, mely egyre inkább beépül a mindennapjainkba. A vezető kártyatársaságok törekvéseivel, és a nemzetközi trendekkel összhangban mi az Escalionnál is azon dolgozunk, hogy a bankkártyás vásárlás átvegye a vezető szerepet az utánvétestől, ami nem könnyű feladat, viszont nem is lehetetlen.

Következő posztunkban a közép-kelet-európai országokat vizsgáljuk egyenként, aki kíváncsi a részletekre, tartson velünk továbbra is!

Escalion kutatás - Nyitott kérdések, Összegzés, Finálé...

Elérkeztünk utolsó blogbejegyzésünkhöz az Escalion kutatás témakörben. Sok kérdést kiveséztünk már az elmúlt pár hónapban, reméljük hogy sikerült hasznos információkkal szolgálnunk kedves Olvasóinknak.

Arra gondoltunk, hogy ebben a részben adunk egy rövid összegzést, levonjuk a végső tanulságokat és kifejtjük tapasztalatainkat. Végül úgy döntöttünk, legjobb lesz, ha nem befolyásoljuk a kedves Olvasót a véleményformálásban. Az alábbi összefoglaló alapján mindenki maga vonhatja le a számára fontos következtetéseket.

Kérdőívünket igény és piacfelmérésnek szántuk, így több ponton lehetőséget adtunk a válaszolóknak, hogy nyitott, szabad szöveges kérdésekben fejtsék ki a véleményüket. Kíváncsiak voltunk, hogy előfeltevéseinket a kifejtős válaszok is visszaigazolják-e, illetve ha igen, milyen mértékben. Ezek alapján válaszadóink a következő jellemző problémákat említették az online fizetési megoldásokkal kapcsolatban:

• Kezdő, vagy induló vállalkozásként a bankok befogadási készsége alacsony - nagyon erős kritériumokat határoznak meg.
  
• A piacot jelenleg a szolgáltatók határozzák meg, nem az ügyféligények.
• Az integráció több helyen bonyolult, nehézkes, drága - a szolgáltatók nem nyújtanak elegendő segítséget.
• Statisztikák hiánya, nehezen beazonosíthatóak a tranzakciók elszámoláskor.
• A kölcsönös bizalom kiépítése nagyon nehéz.
• A folyamatos telefonos elérhetőség, ügyfélszolgálat biztosítása nem mindenütt megoldott.

Végül álljon itt az egyik kedves válaszadónk véleménye saját szavaival, saját nyelvén:

• "All problems are originating from the fact that bank doesn't have our own contact person for on-line payments"

Láthatjuk, érezhetjük, hogy a hazai e-kereskedelmi szektor speciális helyzetben van. A nyugat-európai tendenciákkal szemben, a bankkártyák és hitelkártyák elterjedése az online vásárlásban még a korai fejlődési stádium jeleit mutatja. Ezt a stádiumot jellemzi az itthon tapasztalható magas növekedési ráta, és a bankok és fizetési szolgáltatók egyre élénkülő érdeklődése. Magának a piac terjedésének mértékével együtt halad a fizetési lehetőségek bővülése is a webshopok kínálatában.

Felmerül a kérdés, hogy mit tehet a webshop ebben a helyzetben, hogy tudja elősegíteni, hogy mihamarabb és problémamentesen be tudjon kötni bankkártyás fizetést az oldalára? Milyen feltételeknek kell megfeleljen egy kereskedő webshopja? Erre is van néhány tippünk...  A bankkártya társaságoknak van erre vonatkozó szabályzata. Tőlünk megtudhatja a részleteket. Következő blogbejegyzéseinkben erről fogunk írni, érdemes velünk maradni!

Escalion kutatás - A méret a lényeg?

Hogyan függ össze egy webshop forgalmának nagysága és a meglévő vagy hiányzó online fizetési megoldás? Mostani blogbejegyzésünkben erre a kérdésre keresünk választ. Egy kicsit rendhagyó módon az alább látható statisztikát két különböző kérdésünkre adott válaszok kombinációjából raktuk össze. Egy kis táblázatot is készítettünk a könnyebb megértést elősegítendő. 

Az egyik kérdésünk ez volt: Mennyi az online értékesítés éves forgalma (Ft)? Itt előre meghatározott kategóriákból kellett kiválasztani azt, ami a válaszadó webshopjára jellemző, ezeket az értékeket lehet látni az x tengelyen. A másik kérdés pedig ez volt: Milyen fizetési módo(ka)t alkalmaznak az online értékesítésben? Itt több választ is meg lehetett jelölni, az elemzés szempontjából ezek közül számunkra csak az volt érdekes, hogy hányan jelölték meg az online bankkártyás fizetést, ezt kombináltuk össze a forgalmat mutató adatokkal.

Azt az összefüggést találtuk, hogy minél nagyobb egy webshop forgalma, annál valószínűbb, hogy rendelkezik online bankkártyás fizetési megoldással. Mit jelent ez pontosan? A megnövekedett forgalom kikényszeríti az újabb fizetési módokat, akár a vásárlói igény, akár az adatfeldolgozás azonnalisága és az adatok könnyen kezelhetősége miatt. Minél nagyobb a forgalom, annál nehezebb manuálisan, késleltetett módszerrel végrehajtani az adatok feldolgozását, és annál inkább szükséges egy gyors, automatizált megoldás bevezetése.

Az Escalion kutatással foglalkozó bejegyzéseinknek lassan a végéhez érünk, következő posztunkban a nyitott kérdésekkel foglalkozunk, és némi összegzést is publikálunk lezárásképpen.

Escalion kutatás - Online bankkártyás fizetés bevezetésének feltételei

Újabb érdekes témát ajánlunk olvasóink figyelmébe. Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy vajon jelenleg Magyarországon melyek azok a feltételek, amelyek teljesülése esetén úgy érzi egy webshop tulajdonosa, hogy ideje lenne bevezetni az online bankkártyás fizetést. A megkérdezettek köre természetesen ennél a kérdésnél azokra a válaszadókra korlátozódik, akiknél a kérdőív kitöltésekor még nem volt elérhető ez a fizetési megoldás.

Az eredeti kérdésünk ez volt: Milyen feltételek teljesülése esetén döntene úgy, hogy nekilát a bankkártyás fizetés bevezetésének a webáruházban?

 

Elgondolkodtató, hogy bár az internetes értékesítők több mint fele a közeljövőben, 1 éven belül tervezi az online bankkártyás fizetés bevezetését, valójában akkor dönt erről, ha talál olyan szolgáltatót, aki rugalmas és olcsó. Ami még első ránézésre kiderül a grafikonból, az az, hogy csak elenyésző számú olyan válasz érkezett, miszerint egyelőre nem tud olyan feltételt megnevezni a válaszoló, amely teljesülése esetén ilyen irányú fejlesztésekbe kezdene. Ezek kétségtelenül pozitív jelek. A számok ismét alátámasztják a piac dinamikus fejlődéséről szóló állításokat, a megkérdezett webshopok több mint 95 százaléka elgondolkodott már a bevezetésen.

Az ábra magáért beszél, további részletes értelmezése helyett inkább álljon itt néhány, az ehhez kapcsolódó kifejtős kérdésre adott válasz:

 „Ha rugalmasak lennének a bankok, és nem nyűgnek tekintenék a bankkártyás fizetést, elvégre csak pénzt szeretnénk belapátolni hozzájuk, amely elé szerintem óriási akadályokat gördítenek különböző minősítésekkel, díjfizetésekkel és előírt forgalommal.”

 „Keressenek meg, ne nekem kelljen kilincselnem érte, idő és kapacitáshiánnyal küzdünk!”

Mindezek fényében talán nem túlzás kijelenteni, hogy mind a minősítési rendszer, mind az ügyfélkezelés fejlesztendő terület a jelenlegi szolgáltatók oldalán.

Escalion kutatás - Online bankkártyás fizetési mód bevezetése

Az új évben is folytatjuk sorozatunkat, ami a korábbi Escalion kutatás kérdéseit boncolgatja. Aktuális blogposztunk fókuszában az a kérdés áll, hogy vajon az egyes webshopok, akik jelenleg még nem rendelkeznek online bankkártyás fizetési megoldással, tervezik e bevezetni azt, és ha igen, mikor.

Kérdésünk így hangzott: Tervezi a jövőben online bankkártyás fizetési mód bevezetését?

Figyelemre méltó, hogy a megkérdezettek közül, a bankkártyás fizetési opcióval nem rendelkező kereskedők nagyon jelentős hányada, rövid időn belül szeretne ilyen lehetőséget is kínálni ügyfeleinek.

Ez a kérdés tehát megerősíti azt, amit egy korábbi blogposztunkban állítottunk. Adva van egy jelentős igény, kereslet, ami a kínálati oldal, vagyis a fizetési szolgáltatók számára komoly piaci rést jelent. A hazai érdekeltségű bankok is látványos fejlesztésekbe kezdtek ezen a területen, emellett megjelentek olyan szolgáltatók, mint például az Escalion, akik kifejezetten online fizetési megoldásokra specializálódnak, és a nyugati mintára, egyre erősebb alternatívaként színesítik a kínálatot.

Ha figyelmesen megnézzük, a válaszadóknak csak kevesebb, mint 18%-a nem tervezi az online bankkártyás fizetési implementálását. Akik tervezik, azoknak pedig nagy része egy éven belül szeretné megvalósítani a bevezetést.

Kíváncsian várjuk, hogy 2012-ben hogy alakul az online bankkártyás fizetés elterjedése a webshopokban, ha hihetünk a statisztikáknak, akkor látványos fejlődés elé nézhetünk ezen a téren.

Escalion kutatás - Milyen fizetési módokat alkalmaz az online értékesítésben?

Egy újabb részletét szeretnénk bemutatni kutatásunknak, amely azt a kérdést járja körbe, hogy vajon jelenleg Magyarországon mely fizetési módok a legelterjedtebbek egy webáruház esetében. A kérdésünk így hangzott: Milyen fizetési módokat alkalmaz az online értékesítésben?

Mivel egy webshop általában nem csak egyféle fizetési opciót kínál, ezért a válaszadásnál lehetőség volt több válasz megjelölésére is, az összesített adatokból készítettük ezt a grafikont:

Az ábrán látszik, hogy az online értékesítők csak kis mértékben ajánlják fel a bankkártyás fizetés lehetőségét. Azt az eredményt kaptuk, hogy a kiszállításkor fizetés (Készpénz - személyes átvétel futárral, Postai utánvét) különböző módjai fajsúlyosak (∑41%), ezt már az előre fizetés (Online bankkártyás fizetés, Sárga csekk, Átutalás) követi (∑36,12%), majd az átvételi ponton történő fizetés következik (21,20%). Ez utóbbi a legkevésbé nevezhető online tranzakciónak, nem sokban különbözik a hagyományos vásárlástól. Ami az átutalást illeti azonban, innen már csak egy lépés az online bankkártyás fizetés, ami gyorsabb és biztonságosabb is. Ez a lépés döntő változásokat hozhat a vásárlói magatartásban.

Amíg a vásárló a kiválasztott terméket később fizeti ki, addig csak a választás történik online, nem a tényleges vásárlás. Eddig a pontig a leglátogatottabb webáruház is csak egyfajta katalógus, promóciós felület. Ami a szolgáltató oldalán konverziós probléma, az a vásárlók részéről a tájékozódási és fogyasztási szokások kérdése.

A PayPal 1,7%-os eredménye sem jelentős. Szintén a nyitott kérdésekből tudjuk, hogy az értékesítők, nyelvi nehézségek miatt inkább a hazai szolgáltatókat preferálják. A kedvezőbb ráták eléréséhez pedig a PayPal esetében is magas havi forgalmat kell bonyolítani. Így a rendkívül árérzékeny hazai webshopok, különösen a startup-ok számára nem feltétlenül csábító lehetőség a PayPal alkalmazása.

Összességében elmondhatjuk, hogy jelenleg Magyarországon még elég kevesen alkalmazzák az online fizetésnél a bankkártyás megoldást, de ez a szám várhatóan rohamosan nőni fog, ahogy a webshopok is felismerik ennek a fizetési opciónak a fontosságát, és találnak maguknak megfelelő szolgáltatót, aki minden igényüket kielégíti.

Escalion kutatás - Mióta működik az Önök webáruháza?

Magyarországon első alkalommal történt meg, hogy az e-kereskedelem aktív szereplőinek körében, speciálisan az online fizetési megoldásokkal foglalkozó, átfogó kutatás készült. Az Escalion közel 4000 webáruháznál érdeklődött a vásárlóiknak nyújtott lehetőségekről és a jövőbeli tervekről.

A különféle fizetési opciók meglétéről, az online bankkártyás fizetéssel kapcsolatos egyéni szempontokról és stratégiákról kérdeztük azokat, akik kínálati oldalról, valóban saját tapasztalatok alapján formálnak véleményt. Határozott célunk volt, hogy kiderítsük a hazai e-kereskedők valós igényeit és véleményét az online fizetési megoldásokkal kapcsolatban. Milyen előnyeit és nehézségeit látják az elektronikus bankkártyás tranzakciók elfogadásának? Mi az oka annak, ha még nem vezették be és tervezik-e ezt megtenni?

Legújabb blogbejegyzésünkben a kutatásunk kiértékeléséből szeretnénk bemutatni egy részletet, ami azt taglalja, hogy a piacon jelenleg milyen idősek a webshopok, és rendelkeznek-e bankkártyás fizetéssel. A kérdés így hangzott: Mióta működik az Önök webáruháza?

A fenti grafikon arra mutat rá, hogy az induló cégeknél viszonylag alacsony azok száma, akik az online bankkártyás fizetési módot kezdettől nyújtják vásárlóiknak. Nyugat-európában az online értékesítők majdnem 100%-ban alkalmazzák ezt a fizetési eszközt. Kérdés, hogy ha egy magyar kereskedő elindítja webáruházát, miért nem vezeti be mindjárt a fejlettebb piacokon szokásos fizetési opciókat?

A nyitott kérdésekre adott válaszokból megismert egyik legfontosabb ok, hogy a jelenlegi hazai szolgáltatók (leginkább bankok) rendkívül szigorú szabályozást alkalmaznak, és olyan feltételektől teszik függővé a szerződés megkötését, amelyeknek az induló cégek sok esetben nem tudnak megfelelni.

Előfordulhat, hogy egy startup vállalkozásnak nincs 6 hónapos számlatörténete, és nem is okvetlenül szeretne több bankszámlát vezetni. Komoly nehézséget okozhat a technikai integráció, amelyhez nem kapnak elegendő segítséget, illetve sok esetben kínosan hosszú időt vesz igénybe a bankoknál a kockázati minősítés folyamata is.

Reméljük hogy ez a kis részlet felkeltette olvasóink érdeklődését, a későbbiekben több részletet is bemutatunk az elemzésünkből itt a blogon, érdemes figyelni minket.