Nyaralás bankkártyával külföldön? – Mire érdemes figyelni!

A cím természetesen nem arra utal, hogy valaki a bankkártyájával kézen fogva elmegy nyaralni egy kétágyas apartmanba, hanem inkább arra, amikor a jól megérdemelt külföldi pihenés során szeretnénk használni a kártyánkat is, nem csak az előre beváltott valutánkat. Érdemes-e egyáltalán magunkkal vinni? Tudjuk-e használni külföldön is a kártyánkat? Mire kell figyelni a használat során? És még sorolhatnánk a felmerülő kérdéseket… A legtöbbre igyekszünk is megadni a választ legfrissebb, és egyben legaktuálisabb blogposztunkban.

A blog szerzője is épp nyaralás előtt áll (az egyszerűség kedvéért emiatt néhol átváltok egyes szám első személybe), így egyértelmű, hogy ezek a kérdések felmerültek bennem is. Az első, és szerintem legfontosabb kérdés, hogy megéri-e nekem, ha külföldön bankkártyával vásárolok, vajon ez költségesebb megoldás-e, mint itthon váltani megfelelő mennyiségű költőpénzt? Egyszerűbbnek biztos egyszerűbb, ez nem is kérdés. Külföldi kártyahasználat esetén egyáltalán nem járunk rosszul, ugyanis a bankok többnyire a deviza középárfolyamához közeli áron vonják le az elköltött összeget a számlaegyenlegből, tehát a pénzváltóknál használatos eladási árnál kedvezőbben jutunk hozzá a külföldi fizetőeszközhöz. Rejtett, vagy pluszköltségektől sem kell tartanunk, a kártyás fizetés külföldön is ingyenes. Az ATM-es készpénzfelvétellel azonban kicsit más a helyzet, hacsak nem „kiemelt ügyfelek” vagyunk, számolnunk kell némi költséggel. Hogy mennyivel, ez a bankunktól függ, utazás előtt érdemes tájékozódni a bank honlapján, vagy akár személyesen a bankfiókban a várható díjakról. Általános igazság azonban, hogy amelyik bank rendelkezik külföldön is bankfiókokkal, illetve ATM-mel, azokból olcsóbban tudunk valutához jutni, érdemes tehát figyelni a logókat a pénzkiadó automatákon.

Van persze még jó néhány fontos dolog, amit utazás előtt mindenképp ellenőrizzünk. Léteznek olyan bankkártyák, melyeket csak Magyarországon lehet használni, ezt általában fel is tüntetik a plasztikdarab hátulján, de ha biztosra akarunk menni, érdeklődjük meg a kibocsátó banknál. Szintén nagyon fontos, hogy ellenőrizzük, meddig érvényes a kártyánk. A lejárati dátum általában hónap/év sorrendben van nyomtatva a kártyára, ami azt jelenti, hogy adott hónap utolsó napjáig használható a bankkártya. Lejárt kártyával sem fizetni, sem készpénzt felvenni nem fogunk tudni, ami igen kellemetlen lehet, ha nem váltottunk elég valutát. Vásárlási és készpénzfelvételi limitjeinket is ellenőrizzük, nem árt tudni (ha esetleg nem emlékeznénk rá), hogy meddig nyújtózkodhatunk. Ha túl alacsonynak ítéljük a limitünket, akkor bankunk segítségével módosíttassuk azt, hazaérkezés után akár vissza is állíttathatjuk az eredeti szintre.

Külföldön, ha lehet, még jobban oda kell figyelni a biztonságra, a bankkártya elvesztése vagy eltulajdonítása okozhat bőven fejtörést. Első körben ajánlatos beírni a telefonunkba, hogy milyen számot kell tárcsázzunk külhonból, ha netán a bankunk segítségét szeretnénk kérni, vagy letiltatni eltűnt kártyánkat. Szinte minden kártyára rá van írva az elérhetőség, de ha már nincs a birtokunkban, akkor sokra nem megyünk vele, nem tudjuk róla leolvasni. Arról viszont mindenképp kérdezzük meg a bankunkat, hogy mi a helyzet a sürgősségi kártyapótlással külföldön, ugyanis ez nem minden banknál alapszolgáltatás, ráadásul ennek költségei is igen széles skálán mozognak. Természetesen, ha megtörténik a baj, azonnal, késlekedés nélkül tiltassuk le bankkártyánkat, megelőzve ezzel a visszaéléseket, és bankszámlánk kiürítését. Minden kártyakibocsátó bank rendelkezik 0-24-ben hívható ügyfélszolgálattal, viszont a letiltáshoz szükségünk lesz a kártyánk számára, ezt is ajánlatos leírni valahova (vagy lefényképezni elölről-hátulról, persze a képeket ne nagyon mutogassuk senkinek). Ha még nincs, érdemes aktiváltatni a bankunknál az SMS-küldő szolgáltatást, akár csak a nyaralás idejére. A terhelés után másodpercekkel már meg is kapjuk az SMS-t, így le tudjuk egyből ellenőrizni, hogy helyes összeget vontak-e le tőlünk. Illetéktelen kézbe jutás esetén is jól jöhet, ha épp nem tűnt volna fel, hogy hiányzik a kártyánk.

Kézenfekvő, de azért leírom, mert az alapvető biztonsági „előírásokat” sem külföldön, sem itthon nem szabad elfelejteni: soha ne tévesszük szem elől a kártyánkat, ha épp azzal fizetünk, ne adjuk kölcsön senkinek, főleg idegennek, a PIN-kódot tartsuk titokban, még csak véletlenül se írjuk rá a kártyánkra, vagy egy cetlire, amit a kártya mellett tartunk, illetve ha ATM-ből veszünk fel pénzt, mindenképp jól nézzük meg előtte a készüléket, nincs-e véletlenül manipulálva. Jó tudni, hogy a bejelentés megtételét megelőzően bekövetkezett, a bankkártya elvesztéséből, ellopásából vagy elrablásából származó kár maximum 45000 forint értékben terhel bennünket, kivéve, ha a kár szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartás következménye. A bejelentés után bekövetkező károkat minden esetben a kibocsátó bank viseli.

Ha a leírtakat betartjuk, illetve odafigyelünk rájuk, akkor nagy baj már nem érhet minket. Kellemes, és problémamentes nyaralást kívánok mindenkinek!

Sokba kerül a készpénzes fizetés...

Mostanában aktuális téma, hogy mennyibe is kerül nekünk a készpénz, illetve a sárga csekk használata. Sokan nem is tudják, hogy mi minden van ennek hátterében, ezért úgy éreztük, megér egy blogbejegyzést a történet.

A hiedelmekkel ellentétben a készpénz használata koránt sincs ingyen, legfeljebb nem találjuk magunkat szembe a költségekkel nap, mint nap. A magyar gazdaság készpénzigénye jelen pillanatban meglehetősen magas, de optimizmusra adhat okot, hogy egyre több a bank és a hozzájuk tartozó automata, bár ezek főként a nagyobb városokban találhatók. A kártyaelfogadó helyek száma is növekedni látszik, a magyar települések egyharmada azonban még nem rendelkezik egyetlen olyan kereskedővel sem, ahol lehetne bankkártyával fizetni. A kártyás fizetéseket lehetővé tevő, úgynevezett POS-terminálok elterjedése pedig még koncentráltabb, mint az ATM-ek esetében, a fővároson és a megyeszékhelyeken kívül a Budapestet, illetve a Balatont övező településeken találhatunk belőle többet. Az elfogadóhelyek tekintetében ugyanakkor jelentős lemaradásban vannak az állami szervezetek is: a napi ügyintézések során sok helyen nem használhatjuk bankkártyáinkat, pedig hasznos lenne megteremteni a feltételeket, hogy a parkolásnál, a kórházakban, a tömegközlekedésben, az önkormányzati, vagy akár a rendőrségi ügyintézésben is lehetőségünk legyen így fizetni.

Íme néhány konkrét adat, hogy jobban értsük, mennyi is az annyi, azaz milyen költségei vannak a készpénz, illetve csekkhasználatnak:

- Csak a forgalomban lévő készpénzek cseréjére évente 7 milliárd forintot költ a jegybank.

- A forgalomban lévő készpénz meghaladja a GDP 8 százalékát.

- Évente 103 milliárd forintot - a GDP mintegy 0,4 százalékát- is megtakaríthatnánk azzal, ha kevesebb készpénzt és több bankkártyát, elektronikus fizetési módot használnánk.

- Magyarországon a kiskereskedelmi egységek alig 25 százaléka fogad el bankkártyát, szemben a Nyugat-Európában jellemző 60-70 százalékos, vagy afeletti arányokkal.

A készpénzkímélő fizetési formák elterjedéséhez azonban az infrastruktúra mellett a pénzügyi kultúra fejlődése is elengedhetetlen. A magyar kártyabirtokosok 15 százaléka csak készpénzfelvételre használja a plasztikot, és mindössze 34 százalékuk fizet hetente legalább egy alkalommal egy kereskedelmi egységben kártyájával. Ez az adat akkor lesz még érdekesebb, amikor mellérakjuk azt is, hogy egyrészt a hazai bankkártya piac már több mint 15 éves, tehát ennyi idő alatt már be kellett épüljön a mindennapokba, másrészt a magyarországi háztartások 85 százaléka rendelkezik bankkártyával. A kártyahasználat ilyen módon látható elhanyagolása több kérdést is felvet. Az első, és szerintünk legfontosabb, hogy vajon miért nem használja a kártyáját a magyar, ha van neki? A válasz véleményünk szerint abban rejlik, hogy sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a készpénz, illetve sárga csekk használata nincs ingyen, bármennyire is úgy látszik. A készpénz-átutalási megbízás díját ugyanis a fizetési mód kedvezményezettjei (elsősorban a szolgáltatók, beszedők) fizetik, akik viszont az ezzel kapcsolatos költségeiket is meg akarják téríttetni, így azokat végső soron az összes fogyasztó fizeti meg az alapszolgáltatásra (pl. gáz-, víz-, villany- stb. használatra) vonatkozó számla részeként. Mindez úgy történik, hogy mi ezt nem vesszük észre, mert nincs külön részletezve mondjuk egy villanyszámlán, hogy a teljes díjból mennyi az, amit a sárga csekkes befizetés miatt ránk terhel a szolgáltató.

Mivel a fentebb olvasható számok elég elrettentőek, már napvilágot látott néhány megoldási javaslat, ami visszaszorítaná a készpénz illetve sárga csekk használatát. Például, ha fizetőssé tennék azt. Vagy olyan megoldással, hogy a Postán a befizetőkkel fizettetnék meg a készpénz-átutalási megbízás feladásakor a felmerülő költségeket (a legdrágábbak  az autótörlesztő részletek, akár 300 forintba is kerülhetnek, szemben a csoportos beszedési megbízással, ami nagyjából 45 forint átutalásonként), vagy esetleg továbbra is a kedvezményezettek fizetnék, ahogy most is, azzal a különbséggel, hogy a fogyasztóknak kiküldött számlákban ezt külön részletezik, tehát láthatóvá teszik. Emellett azt is megfogalmazzák, hogy mennyivel jár jobban a fogyasztó, ha teszem azt áttér a csoportos beszedési megbízásra. Természetesen a készpénz használat visszaszorításának elérésére is vannak tervek. Ehhez leginkább arra lenne szükség, hogy egyrészt sokkal gyorsabban szaporodjanak a POS-terminállal felszerelt üzletek, másrészt az online fizetési megoldásokat is népszerűvé és vonzóvá kellene tenni mind a fogyasztók, mind a kereskedők számára.

Mi, az Escalionnál ezért támogatjuk az online fizetést, mert úgy gondoljuk, eljött az ideje, hogy Magyarország felzárkózzon nyugati szomszédai mellé a kártyahasználatban. Gazdaságosabb, kényelmesebb, gyorsabb, és biztonságosabb kártyával fizetni, ezek pedig cseppet sem elhanyagolható tényezők.

Mi online fizetünk, próbálja ki Ön is!

Források:

http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_mnbtanulmanyok/mnbhu_mt_84/mt_84.pdf

http://www.mfor.hu/cikkek/85_milliardot_sporolnank__ha_nem_lenne_sarga_csekk.html