Megbízható webshopok - Új minősítési rendszer

A Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Egyesület (SzEK.org) a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság közreműködésével egy új programot indított, melynek célja, hogy kiszűrjék a magyar piacról a nem megbízható, esetleg trükköző, fogyasztókat megkárosító webshopokat. A kezdeményezést üdvösnek tartjuk, hiszen közös célunk a hazai felhasználókban, vásárlókban is erősíteni a bizalmat az online vásárlás iránt. Nem mellesleg az Escalion is elkötelezett tagja a SzEK.org szövetségnek. Legújabb posztunkban röviden be szeretnénk mutatni a minősítési rendszer célját, működését és előnyeit.

Természetesen az elsődleges cél az, hogy a minősítési tanúsítvány erősítse az egyre nagyobb számú online vásárlók bizalmát és biztonságérzetét, és segítse a fogyasztókat a megbízható webshopok felkutatásában, felismerésében. Emellett támpontot nyújt a webshopoknak is, hogy milyen szabályoknak kell megfelelni, és hogyan lehet valaki megbízható online bolt. A tanúsítvány megszerzésével további előnyökhöz is jut a webáruház. A fogyasztó látja, hogy minősített, megbízható kereskedőről van szó, ez növeli a vásárlási kedvet, ami pedig forgalomnövekedéshez vezet.  

A programhoz bármely e-kereskedő csatlakozhat, aki nem fél megvizsgáltatni saját működését, aki bátran áll a független szakértői minősítés elé. Az első lépés, hogy a minősítést megszerezni kívánó kereskedők a veddaneten.hu weboldalon egy részletes, 60 kérdésből álló kérdőív kitöltésével nyilatkoznak arról, hogy megfelelnek-e az alapvető jogszabályi feltételeknek. A kérdőív kitöltése során ezzel saját magukat is tudják ellenőrizni, hiszen a kérdések a szükséges feltételekre, feltüntetendő adatokra irányulnak, így ezek hiánya egyből feltűnhet a kitöltés közben. A cég önbevallása után a SzEK.org szakemberei felülvizsgálják az adatokat, ha minden rendben van, az e-kereskedő megkaphatja a megfelelőséget igazoló tanúsítványt, és a webáruház felkerülhet a minősített webshopokat tartalmazó listára is. A Vedd a neten! oldalán a fogyasztók így könnyedén tájékozódhatnak, hol érdemes vásárolniuk, de megtalálják a minősített cégek adatait, valamint jelezhetik észrevételeiket, panaszaikat is.

A tervek szerint jövőre a tevékenység kiegészül azzal, hogy az Egyesület szúrópróba-szerűen komolyabban ellenőrzi majd a már tanúsítvánnyal rendelkező boltokat, emellett próbavásárlásokat is eszközölnek az érintett webshopokban. Ezzel biztosított a magas színvonal fenntartása, és az esetleges áttervezésekből, vagy figyelmetlenségekből adódó hiányosságok feltárása.

A minősítést két évre kapják meg a webshopok, és a SzEK.org tagok számára ingyenes, amennyiben a sikeres átvizsgáláson még ebben az évben átesnek. A regisztráltak egyéb szolgáltatásokat is kapnak, többek között a rendszer követi majd a vonatkozó törvényi változásokat, és folyamatosan ehhez igazítja az ellenőrzőlistát. Minősítés csak egyféle lesz, mivel nem az a cél, hogy differenciálják a megfelelt webshopokat, hanem a többi, minősítetlen áruházak közül kiemeljék az erre méltóakat, akik megfelelnek a jogszabályoknak. Két nagy ár-összehasonlító portál, az arukereso.hu és az olcsobbat.hu is csatlakozott a minősítési rendszerhez.

A SzEK.org kizárólag magyar e-boltokat minősít, amelyek hazánkban fizetnek adót, és itthon vannak bejelentve. Ez azért fontos, mert vannak olyan külföldön bejegyzett webáruházak, amelyek ugyan olcsóbbak, de nem tudnak áfás számlát adni, rosszabb esetben semmilyet sem. A szakemberek szerint aki nulla százalékos áfát alkalmazó webshopokban vásárol, az önként mond le a fogyasztói jogairól, azokat nem fogja tudni érvényesíteni az ilyen boltokkal szemben.

Érdemes figyelni a jövőben, hogy mikor és hol jelennek meg az "első fecskék", és kíváncsian várjuk a tapasztalatokat, statisztikákat is, hogy az egyik fő célkitűzés, a kifogásolt esetek százalékos arányának csökkenése valóban beindul-e.

Chargeback – Avagy az e-vásárlás védelme

Akinek van bankkártyája, az valószínűleg már számtalanszor hallott az alapvető biztonsági szabályokról, amit naponta sulykolnak belénk, például hogy ne tároljuk a PIN kódot a kártya mellett egy papírcetlire felírva, sőt, lehetőleg sehol máshol, csak a fejünkben, az ATM-eknél fokozottan figyeljünk minden gyanús jelre (leragasztott nyílások, ép legyen a leolvasó, ahova a kártyánkat behelyezzük), a kártyánkat ne adjuk ki a kezünkből ha egy mód van rá, ha fizetünk vele, akkor legyen mindig szem előtt, és még sorolhatnánk, de akkor az már egy másik poszt lenne.

Az e-vásárlás elterjedésével viszont az untig ismert alapszabályok betartása mellett is előfordulhatnak olyan malőrök, amikor is bankkártyánkat a mi hibánkon kívül, a tudtunk nélkül és/vagy jogtalanul terhelik meg. Ilyenkor nincs vége a világnak, és nem kell rögtön pánikba esni, van kézenfekvő megoldás.

Lássuk, mit is jelentenek a fentiek pontosan, és ha már megtörtént a baj, mik is pontosan a teendőink!

A bankkártya jogtalan megterhelése történhet akkor, ha a kártyánk illetéktelen kezekbe kerül, például elveszítjük vagy ellopják, erről írtunk már korábban itt.

Ennél bonyolultabb esetek is lehetnek, gondoljunk például a tavalyi PPO botrányra amikor is több ezer ügyfél korábban beregisztrált bankkártyáját terhelték meg, az ügyfelek előzetes beleegyezése nélkül.

Megtörténhet az is, hogy a tranzakció ugyan nem jogtalan, de a vásárolt szolgáltatást az ügyfelek már nem kaphatják meg, mert a cég csődöt jelentett. Így jártak az Aeroviva károsultjai is, akik az előre befizetett pénzük után futhattak, miután a cég lehúzta a rolót.

Abban az esetben is jogtalan tranzakcióról beszélhetünk, ha egy szolgáltatónál megújuló (recurring) előfizetést lemondtunk, de a lemondást követően a mi hozzájárulásunk nélkül továbbra is terhelik a bankkártyát a szolgáltatás előfizetési díjával.

Tehát számtalan olyan esemény lehet, ami okozhat a fentiekhez hasonló problémát. Ezeknek az okai leginkább emberi mulasztás (vagy szándékosság), illetve technikai gondok lehetnek, de mivel ezek olyan esetek melyekre a bankoknak kötelezően fel kell készülni, ellenszer is létezik rá (még ha a témában nem annyira járatos banki ügyintéző ezt tagadja is), mégpedig a chargeback.

Chargeback folyamat elindításakor lényegében egy már korábban létrejött tranzakciót a bank a számlatulajdonos utasítására visszavon, ezzel egy időben az adott kereskedő számláját megterheli.

De még mielőtt rohannánk a kártyakibocsájtó bankunkhoz azonnal chargebackelni egy ismeretlen tétel miatt, amit bankszámlánkon vagy bankszámlakivonatunkon vettünk észre, vizsgáljuk meg, hogy valóban olyan vásárlásról van e szó, amit mi nem hagytunk jóvá. Ha nem ismerjük a tranzakció eredetét, vagy csak nem vagyunk biztosak benne, érdemes az elménk rejtett bugyrainak feltúrása után az interneten is keresgélni, és a vásárláshoz tartozó céget felkeresni, hogy tisztázni tudjuk a vitatott szituációt.

A kereskedő saját érdeke, hogy ügyfelei elégedettek legyenek és megtartsa őket, illetve a chargebackek kivédése, hiszen a kereskedővel komoly büntetéseket fizettetnek ki, ha egy bizonyos százalékot meghaladó chargeback érkezik be hozzá. Ezért természetesen meg is van rá az eszköze, hogy a tévesen vagy hibásan levont összeget visszajuttassa a számlánkra (refund tranzakció). Tehát ha egy mód van rá, győzzük meg a kereskedőt, hogy utalja vissza a szóban forgó összeget, mindenki jobban jár (ugyanígy járjunk el, ha pl. hibás terméket kaptunk, vagy nem azt a terméket kaptuk meg amit megrendeltünk).

Amennyiben a szolgáltató nem kompromisszumképes (lásd fenti példák) a refundot illetően, már célszerű felkeresni a kártyakibocsájtó bankunkat. Erre általában a tranzakció létrejöttétől számítva 120 nap áll rendelkezésünkre.

Tehát ha eljutottunk odáig, hogy nincs más megoldás, kérjünk a bankunkban egy chargeback űrlapot, és töltsük ki figyelmesen. Bankja válogatja, de az alábbi információkat mindenképpen meg kell majd adnunk:

                         

Kártyatulajdonos neve

Kártyaszám

Vitatott tranzakció dátuma

Kereskedő adatai

Tranzakció szám

Vitatott összeg / Valutanem

Indok (eset rövid leírása)

Miután kitöltöttük az űrlapot, a bank előzetesen jóváírhatja a vitatott összeget a számlánkon, de a legtöbb eseteben előbb a kártyatársaságok (Visa, Mastercard stb.) illetékes részlegének továbbítják az ügyet. Általában 30 nap alatt megtörténik a kártalanítás, de előfordulhat, hogy akár fél évig is elhúzódik kivizsgálás, ugyanis a kereskedőnek van joga „fellebbezni”, és bizonyítani a tranzakció jogosságát.

Reméljük segítettünk ezzel a cikkel azoknak, akik nem voltak eddig tisztában ezzel a lehetőséggel, és ezáltal mindenki nyugodtabban fogja használni online vásárlások során a kártyáját, hiszen védve van a bankok és a kártyatársaságok szabályozásai által. Ha pedig a fentebb leírt esetek valamelyikével találkozunk, fontos, hogy úgy járjunk el, ahogy az az adott helyzetben elvárható.

Cikkünk vendégszerzője:

Takács Miklós

Compliance Officer

Duodecad Kft.

A DoclerHolding cégcsoport tagja

Fogyasztóvédelem - a chargeback

Mit tehetünk, ha úgy érezzük, kár ért minket netes vásárlás során?

A „chargeback” a fogyasztóvédelem egyik hatékony eszköze

A panaszkezelés egyik eszköze a „chargeback”. Ezt a fogalmat csak az online bankkártyás fizetéssel kifizetett vásárlások során lehetséges értelmezni. Ezek az esetek, amikor úgynevezett card not present (nincs jelen a bankkártya) jellegű tranzakció történik.

A kártyakibocsátó (vásárló bankja) akkor kezdeményez „chargeback” tranzakciót, vagyis az elfogadó által benyújtott pénzügyi követelés visszavonását, amikor a kártyabirtokos (vásárló) vitatja a tranzakciót, és az érvényes szabályok alapján megállapítható, hogy a követelés visszaterhelhető az elfogadóra (kereskedő).

Egyszerűbben szólva, ha a vásárló online bankkártyás fizetéssel fizetett és úgy érzi, nem azt az összeget vonták le tőle, vagy nem kapta meg a terméket, vagy szerinte nem is vásárolt ilyen összegért, a saját bankjában eljárást indíthat és visszakövetelheti a pénzét. A banknak kötelessége az esetet kivizsgálni és a vitatott tranzakciót "visszahúzni" a kereskedőtől.

A „chargeback” eljárás  nem a bank ellen irányul. A „chargeback” eljárás lényege, hogy a bank egy már végrehajtott terhelést a számlatulajdonos utasítására visszavon, és ezzel egyidejűleg az adott kereskedő számláját megterheli. A bankot így nem éri veszteség, mert a számlatulajdonos számláján jóváírt összeget ráterheli a kereskedő számlájára. Sőt a „chargeback” eljárással a bank még bevételre is szert tesz, mert általában a kereskedők kötelesek a „chargeback” eljárás banki költségeit megtéríteni.

Alapvetően maga az eljárás nem kerülhet pénzébe a fogyasztónak.

A kereskedő, amellett, hogy jogos panasz esetén a számláját megterhelik a vitatott összeggel, rendszerint büntetést kap és viseli az eljárás költségeit. Ha a chargeback arány meghaladja a vásárlások 1-2%-át (kártyatípustól függően), a kereskedőtől megvonhatják az online bankkártyás fizetési lehetőséget.

Források:

http://pitee.wordpress.com/2010/01/14/chargeback/

http://en.wikipedia.org/wiki/Chargeback