Karácsonyi dömping – mire figyeljünk online?

Közeledik a Karácsony, gondolom ez feltűnt mindenkinek. A mindenhonnan támadó karácsonyi akciók és hirdetések annak is eszébe juttatják, aki épp nem nézegeti a naptárat. Egyre többen vásárolnak ajándékokat online, ami valljuk be, nem lehet véletlen. Ilyenkor a boltokban, áruházakban, plázákban iszonyatos tömeg van, rengeteget kell sorban állni, és az sem kizárt, hogy a hőn áhított karácsonyi ajándék pont előttünk fogy el, így egy másik boltot kell keresnünk, ami idő, vesződség, fárasztó, nem mellesleg a lábaink is leszakadnak a sok mászkálásban. Érthető tehát, hogy a statisztikák és az előrejelzések is azt mutatják, hogy idén még többen fognak online ajándékvadászatra indulni, a meleg lakásból, egy bögre forró tea, vagy forraltbor mellől. Ugye mennyivel kényelmesebbnek hangzik? Ki sem kell tenni a lábunkat a hidegbe, nem kell a karácsonyi dömpingtől befeszült, így nem mindig kedves eladókkal hadakoznunk, és a többi embertársunkkal sem kell civakodnunk az utolsó kenyérpirító, vagy plazmatévé felett, hogy ki is vigye haza. Online vásárolni jó dolog. 

Eme bejegyzésnek viszont nem az a célja, hogy az online vásárlást népszerűsítse, Karácsonykor nincs is erre szükség. Ez a poszt azért jött létre, hogy felhívjuk néhány fontos dologra a figyelmet, ha véletlenül az ünnepi hangulat elhomályosítaná a tisztánlátásunkat, miközben a monitort nézzük. Mint említettük, ilyenkor többen vásárolnak online, akár magyar, akár külföldi oldalakon, viszont az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy ilyenkor valamelyest jobban is kell figyelni. Az ünnepeket és a vásárlási kedv szárnyalását azok is érzik, akik ártó szándékkal ki akarják használni a kevésbé éber vagy tapasztalatlan vásárlókat. A látványos akciók, hihetetlen árak, 200%-os leértékelések sokszor csapdákat rejtenek, úgyhogy nem árt figyelni, ha nem szeretnénk, hogy a karácsonyi idill rémálommá változzon. Ha mellényúlunk, se ajándék, se pénz, csak a fejvakarás marad, hogy mit is lehet tenni ilyen esetben. Korábban már írtunk a chargeback lehetőségéről (az a folyamat, amikor a vitatott online bankkártyás tranzakciónkat visszahúzzuk, a bankunk segítségével), de most inkább a megelőzésre fektetnénk a hangsúlyt.

Előfordulhat, hogy olyan helyről vásárolunk, ahonnan jövő Karácsonyig sem érkezik meg a csomagunk, a kereskedő pedig az ünnepek után nyomtalanul eltűnik, vagy olyan is megeshet, hogy akaratunkon kívül nem a megszerezni vágyott árucikket kapjuk meg, hanem egy olcsó másolatot, hamisítványt. Ilyenkor jól jön, ha kártyával vásároltunk, mivel a fentebb említett chargeback folyamatot el tudjuk indítani a bankunknál, az ilyen indokolt esetekben, nem fognak velünk kötözködni.

Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy megbízható helyről vásárolunk, a fizetés gomb megnyomása előtt érdemes kicsit körülnézni, tájékozódni. Az internet arra is jó, hogy rengeteg információt megtalálhatunk, szinte mindenről, úgyhogy biztosak lehetünk benne, ha valaki már pórul járt a kiszemelt webáruházzal kapcsolatban, akkor annak hangot is ad. Segíthet, ha különböző fórumokon, blogokon utánanézünk, hogy van-e valakinek bármilyen tapasztalata a kereskedőről, sok negatív vélemény esetén mondanunk sem kell, a pénzünket inkább máshol költsük el. 

Manapság egyre elterjedtebbek a különböző szervezetek, hivatalos szervek által minősített webáruházak, ha ilyennel találkozunk, az már egy jó jel, onnan valószínűleg nyugodtan vásárolhatunk. Persze nem árt meggyőződni róla, hogy a tanúsítvány tényleg igazi, és nem csak egy kép van odaszerkesztve, de ezt rákattintással ellenőrizni is tudjuk. Gyanúra adhat okot, ha a webáruház kinézete nem sugall profizmust, szétesett az oldal, a szövegek magyartalanok, nincs feltüntetve cégnév, elérhetőségek, stb. Ilyenkor mindenképp nézzünk utána, hogy valódi webshoppal van-e dolgunk, vagy csak egyszerűen keressünk másikat, választék van bőven. Ha egy márka saját oldaláról akarunk rendelni, figyeljünk rá, hogy a domain tényleg az eredeti márkanévvel azonos-e, illetve vannak-e a márkanéven kívül egyéb elemek a weboldal címében, netán számunkra furcsa végződésű a cím (.tk, .pk, .biz, .info, stb.). Ha ilyet látunk, inkább ne is próbálkozzunk vásárlással, a saját érdekünkben. Szintén ügyeljünk rá, hogy a címsorban, a domain https://-sel kezdődik e, legalább belépéskor, vagy amikor megadjuk a fizetésnél szükséges adatainkat. Ez azt jelenti, hogy az adatok egy biztonságos, titkosított csatornán továbbítódnak, tehát nem kell félnünk attól, hogy illetéktelenek kezébe kerülnek érzékeny adataink. Ráadásul ez is a webshopot minősíti, ha nem használnak https-t, arra utalhat, hogy nem figyelnek az alapvető biztonságra, illetve hogy gyorsan kellett egy kamu oldalt összevarázsolni, és nem volt mindenre idő. 

Írtunk korábban az internetes kártyákról is már, szintén jó ötlet lehet, ha ilyen szolgáltatást veszünk igénybe, persze ha a bankunk tud ilyet ajánlani. Ez arra jó, hogy lesz egy olyan kártyaszámunk, amit bátran megadhatunk bárhol, ugyanis emögött egy alszámla található, amire mi magunk döntjük el, hogy mikor, és mennyi pénzt utalunk. Például a vásárlás előtt 5 perccel a pontos ellenértéket, így csak azzal az összeggel „játszunk”, nem pedig a bankszámlánk teljes tartalmával. 

Végül egy alapvetést még muszáj leírnunk. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a védekezést, megelőzést mindig a saját gépünk rendbetételével kezdjük. Győződjünk meg róla, hogy van megfelelően frissített víruskeresőnk, az operációs rendszerünk naprakész, minden frissítés, hibajavítás fel van telepítve, a böngészőnk is a legfrissebb verziójú, így minél kevesebb lehetőséget hagyunk az ártó szándékú weboldalaknak és adattolvajoknak. 

Kellemes vásárlást mindenkinek! :)

Az online bankkártyás fizetés biztonsága – avagy mi folyik a háttérben?

Egy korábbi bejegyzésünkben már érintettük ezt a kérdéskört, most a technikai háttérrel foglalkoznánk kicsit többet. Ahogy a cím is mutatja, azt szeretnénk röviden bemutatni, mi is folyik abban a pár másodpercben, amíg arra várunk, hogy a fizetésünk sikeres lesz, vagy nem. Nem titkolt célja továbbá ennek a posztnak, hogy a Kedves Olvasó bizalmát még jobban elnyerje az online bankkártyás fizetés, ha látja, hogy milyen biztonsági lépések történnek ilyen esetekben a kereskedő és a bank vagy szolgáltató, illetve a többi szereplő között.

Kezdetnek érdemes tisztában lenni azzal, hogy hogyan is működik az online fizetés háttérfolyamata, egy egyszerű példát nézve, amikor a vásárló egy bank fizetési oldalán keresztül téríti meg a webshopban vásárolt termék ellenértékét: A vásárló a kereskedő vagy szolgáltató (a továbbiakban az egyszerűség kedvéért csak kereskedő) internetes oldalán a bankkártyás fizetési mód kiválasztását követően kezdeményezi a fizetést, melynek hatására átkerül a bank biztonságos kommunikációs csatornával ellátott fizetőoldalára (SSL/TLS titkosítás). A fizetéshez szükséges megadni a kártyaszámot, a lejárati dátumot, és a kártya hátoldalán található 3 jegyű érvényesítési kódot (CVC/CVV kód). A tranzakciót a vásárló indítja el a fizetés gombra kattintva, ettől kezdve a kártya valós idejű engedélyezésen megy keresztül néhány másodperc alatt, melynek során a kártyaadatok eredetisége, fedezete, és vásárlási limit-je kerül ellenőrzésre. Amennyiben a tranzakció folytatásához minden adat megfelel, a fizetendő összeget a vásárló számlavezető bankja zárolja a kártyáján, hogy ezt az összeget másra már ne lehessen elkölteni. A számlavezető bank ezután visszaküldi egy üzenetben a fizetési szolgáltató banknak, hogy minden rendben van, a bank pedig visszairányítja a vásárlót a webshop oldalára, ahol a webáruház kiírja, hogy a vásárlás sikeres volt.

Mivel ez a poszt a technikai részletekről szól, az előző bekezdésből a titkosítás az, ami minket érdekel. A titkosítást évszázadok óta használják bizalmas adatok egyik helyről a másikra juttatásakor. A titkosításkor az elküldendő üzenetet egy titkosító kulcs felhasználásával, titkosító algoritmus segítségével kódoljuk. A kódolt üzenetet aztán eljuttatjuk a rendeltetési helyre, ahol az előbbi kulcs segítségével visszaállítják az eredeti üzenetet. Kétféle alapvető titkosítási mód létezik, a szimmetrikus és az aszimmetrikus titkosítás. Szimmetrikus titkosításnál az üzenet titkosítására és visszafejtésére ugyanazt a kulcsot használjuk. Az eljárás előnye, hogy nagyon gyors, hátránya, hogy mindig ugyanazzal a kulccsal történik a titkosítás, és nehézkes a kulcs egyeztetése. Az aszimmetrikus titkosítás két kulcsot használ, az egyik kulcsot az üzenet titkosítására, a másikat az üzenet visszafejtésére. A két kulcs között olyan matematikai kapcsolat van, hogy amit az egyik kulccsal titkosítanak az csak a másikkal fejthető vissza. Az egyik kulcsot privát kulcsnak, a másikat publikus kulcsnak hívjuk. A felek a publikus kulcsukat nyilvánosságra hozzák. A titkos kulcsot kizárólagosan alkalmazza az aláíró, míg a nyilvános kulcsot a címzett használja, hogy meggyőződjön az aláírás eredetiségéről. A módszer hátránya, hogy lassú, mivel bonyolult matematikát használ.

Jelenleg a legelterjedtebb titkosítási eljárás az SSL/TLS (Secure Socket Layer/Transport Layer Security) protokoll. Az SSL/TLS biztonságos kommunikációs kapcsolatot teremt nyílt kulcsok felhasználásával, a webszerver és a webböngésző közötti adatátvitelben az adatok titkosítására és hitelesítésére alkalmazott biztonsági technológia. Az SSL/TLS a kommunikáció titkosítása mellett arra is lehetőséget nyújt, hogy digitális tanúsítványok segítségével ellenőrizzük a két internetes szereplő hitelességét, és hogy észleljük, ha valaki kívülről szándékosan befolyásolni akarja a kommunikációt. Jelenleg a világ elektronikus kereskedelmének 90%-ában ezt a titkosítási módot alkalmazzák. A bank rendelkezik egy 128/256 bites titkosító kulccsal, amely a kommunikációs csatornát védi. A vásárló által használt böngésző a bankkártya birtokos adatait az elküldés előtt titkosítja, így azok kódolt formában jutnak el rendeltetési helyükre, emiatt illetéktelen személyek számára nem értelmezhetőek.

A laikusok számára lehet, hogy nehéz olvasmánynak tűnik, de a lényeg mindenképp az, hogy láthatjuk, az adatainkat elég komolyan védik egy online vásárlás során, világszerte elfogadott és használt eljárások és szabványok biztosítják, hogy illetéktelenek ne férhessenek hozzá érzékeny adatainkhoz. Nekünk csak annyi a dolgunk, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy az oldal, ahol megadjuk kártyainformációinkat, biztonságos legyen. Ha felül a böngészősávban azt látjuk, hogy az oldal címe https://-sel kezdődik (és lehetőleg ne legyen áthúzva, vagy piros színnel írva), akkor megnyugodhatunk, az oldalon biztonságos, titkosított kommunikáció zajlik, adataink nincsenek veszélyben, vásárolgathatunk kedvünkre.