Karácsonyi dömping – mire figyeljünk online?

Közeledik a Karácsony, gondolom ez feltűnt mindenkinek. A mindenhonnan támadó karácsonyi akciók és hirdetések annak is eszébe juttatják, aki épp nem nézegeti a naptárat. Egyre többen vásárolnak ajándékokat online, ami valljuk be, nem lehet véletlen. Ilyenkor a boltokban, áruházakban, plázákban iszonyatos tömeg van, rengeteget kell sorban állni, és az sem kizárt, hogy a hőn áhított karácsonyi ajándék pont előttünk fogy el, így egy másik boltot kell keresnünk, ami idő, vesződség, fárasztó, nem mellesleg a lábaink is leszakadnak a sok mászkálásban. Érthető tehát, hogy a statisztikák és az előrejelzések is azt mutatják, hogy idén még többen fognak online ajándékvadászatra indulni, a meleg lakásból, egy bögre forró tea, vagy forraltbor mellől. Ugye mennyivel kényelmesebbnek hangzik? Ki sem kell tenni a lábunkat a hidegbe, nem kell a karácsonyi dömpingtől befeszült, így nem mindig kedves eladókkal hadakoznunk, és a többi embertársunkkal sem kell civakodnunk az utolsó kenyérpirító, vagy plazmatévé felett, hogy ki is vigye haza. Online vásárolni jó dolog. 

Eme bejegyzésnek viszont nem az a célja, hogy az online vásárlást népszerűsítse, Karácsonykor nincs is erre szükség. Ez a poszt azért jött létre, hogy felhívjuk néhány fontos dologra a figyelmet, ha véletlenül az ünnepi hangulat elhomályosítaná a tisztánlátásunkat, miközben a monitort nézzük. Mint említettük, ilyenkor többen vásárolnak online, akár magyar, akár külföldi oldalakon, viszont az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy ilyenkor valamelyest jobban is kell figyelni. Az ünnepeket és a vásárlási kedv szárnyalását azok is érzik, akik ártó szándékkal ki akarják használni a kevésbé éber vagy tapasztalatlan vásárlókat. A látványos akciók, hihetetlen árak, 200%-os leértékelések sokszor csapdákat rejtenek, úgyhogy nem árt figyelni, ha nem szeretnénk, hogy a karácsonyi idill rémálommá változzon. Ha mellényúlunk, se ajándék, se pénz, csak a fejvakarás marad, hogy mit is lehet tenni ilyen esetben. Korábban már írtunk a chargeback lehetőségéről (az a folyamat, amikor a vitatott online bankkártyás tranzakciónkat visszahúzzuk, a bankunk segítségével), de most inkább a megelőzésre fektetnénk a hangsúlyt.

Előfordulhat, hogy olyan helyről vásárolunk, ahonnan jövő Karácsonyig sem érkezik meg a csomagunk, a kereskedő pedig az ünnepek után nyomtalanul eltűnik, vagy olyan is megeshet, hogy akaratunkon kívül nem a megszerezni vágyott árucikket kapjuk meg, hanem egy olcsó másolatot, hamisítványt. Ilyenkor jól jön, ha kártyával vásároltunk, mivel a fentebb említett chargeback folyamatot el tudjuk indítani a bankunknál, az ilyen indokolt esetekben, nem fognak velünk kötözködni.

Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy megbízható helyről vásárolunk, a fizetés gomb megnyomása előtt érdemes kicsit körülnézni, tájékozódni. Az internet arra is jó, hogy rengeteg információt megtalálhatunk, szinte mindenről, úgyhogy biztosak lehetünk benne, ha valaki már pórul járt a kiszemelt webáruházzal kapcsolatban, akkor annak hangot is ad. Segíthet, ha különböző fórumokon, blogokon utánanézünk, hogy van-e valakinek bármilyen tapasztalata a kereskedőről, sok negatív vélemény esetén mondanunk sem kell, a pénzünket inkább máshol költsük el. 

Manapság egyre elterjedtebbek a különböző szervezetek, hivatalos szervek által minősített webáruházak, ha ilyennel találkozunk, az már egy jó jel, onnan valószínűleg nyugodtan vásárolhatunk. Persze nem árt meggyőződni róla, hogy a tanúsítvány tényleg igazi, és nem csak egy kép van odaszerkesztve, de ezt rákattintással ellenőrizni is tudjuk. Gyanúra adhat okot, ha a webáruház kinézete nem sugall profizmust, szétesett az oldal, a szövegek magyartalanok, nincs feltüntetve cégnév, elérhetőségek, stb. Ilyenkor mindenképp nézzünk utána, hogy valódi webshoppal van-e dolgunk, vagy csak egyszerűen keressünk másikat, választék van bőven. Ha egy márka saját oldaláról akarunk rendelni, figyeljünk rá, hogy a domain tényleg az eredeti márkanévvel azonos-e, illetve vannak-e a márkanéven kívül egyéb elemek a weboldal címében, netán számunkra furcsa végződésű a cím (.tk, .pk, .biz, .info, stb.). Ha ilyet látunk, inkább ne is próbálkozzunk vásárlással, a saját érdekünkben. Szintén ügyeljünk rá, hogy a címsorban, a domain https://-sel kezdődik e, legalább belépéskor, vagy amikor megadjuk a fizetésnél szükséges adatainkat. Ez azt jelenti, hogy az adatok egy biztonságos, titkosított csatornán továbbítódnak, tehát nem kell félnünk attól, hogy illetéktelenek kezébe kerülnek érzékeny adataink. Ráadásul ez is a webshopot minősíti, ha nem használnak https-t, arra utalhat, hogy nem figyelnek az alapvető biztonságra, illetve hogy gyorsan kellett egy kamu oldalt összevarázsolni, és nem volt mindenre idő. 

Írtunk korábban az internetes kártyákról is már, szintén jó ötlet lehet, ha ilyen szolgáltatást veszünk igénybe, persze ha a bankunk tud ilyet ajánlani. Ez arra jó, hogy lesz egy olyan kártyaszámunk, amit bátran megadhatunk bárhol, ugyanis emögött egy alszámla található, amire mi magunk döntjük el, hogy mikor, és mennyi pénzt utalunk. Például a vásárlás előtt 5 perccel a pontos ellenértéket, így csak azzal az összeggel „játszunk”, nem pedig a bankszámlánk teljes tartalmával. 

Végül egy alapvetést még muszáj leírnunk. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a védekezést, megelőzést mindig a saját gépünk rendbetételével kezdjük. Győződjünk meg róla, hogy van megfelelően frissített víruskeresőnk, az operációs rendszerünk naprakész, minden frissítés, hibajavítás fel van telepítve, a böngészőnk is a legfrissebb verziójú, így minél kevesebb lehetőséget hagyunk az ártó szándékú weboldalaknak és adattolvajoknak. 

Kellemes vásárlást mindenkinek! :)

A fogyasztóvédelmi törvény változásai

Idén nyáron, pontosabban 2012. július 29-én módosult a fogyasztóvédelmi törvény, az online vásárlók szemszögéből nézve mindenképp azt mondhatjuk, hogy pozitív irányba. Számos módosítás lépett életbe, elsősorban a panaszkezelések, az igényérvényesítések, és a békéltető testületek terén számolhatunk be fontosabb változásokról. Úgy gondoltuk, mindenképp megér egy posztot ez a téma, megpróbáltuk összeszedni a lényegesebb pontokat.

Az egyik, általunk is fontosnak ítélt változás, hogy bővült azok köre, akik a „fogyasztó” fogalommal azonosíthatóak, eddig ugyanis csak természetes személyek számítottak annak a törvény szerint. Ez azt jelenti, hogy most már akár a különböző civil szervezetek, társasházak, egyházak, kis- és középvállalkozások is választhatják a bírósági eljárás helyett a békéltető testület jóval olcsóbb, és gyorsabb vitarendezési módját problémás ügyek esetén. Ezzel a változással remélhetőleg gyorsul a panaszkezelés, persze ehhez az is kell, hogy a fent nevezett szervezetek ezt a verziót válasszák inkább.

A panaszkezelés mikéntjében is fontos változások léptek életbe. A vállalkozásokra ezentúl több teher hárul, mivel eddig csak az írásban érkezett panaszokra kellett válaszolniuk, a módosítás viszont a szóbeli panasz tekintetében is előírja a megfelelő kezelést. A jogszabály meghatározza, hogy most már nem csak a személyesen, szóban közölt panasz számít szóbeli panasznak, hanem a telefonon, vagy egyéb, ezt helyettesítő platformon (pl.: skype) közölt panasz is. Amennyiben ily módon közölte a fogyasztó a panaszt a kereskedő felé, azt egyedi azonosítóval kell ellátni (ezt az azonosító számot az ügyféllel is közölni kell), és a beszélgetésről készült jegyzőkönyvet a válasszal együtt kell kiküldeni a fogyasztónak legkésőbb 30 napon belül. Tehát minden olyan esetben jegyzőkönyvet kell felvenni, amikor a panasz azonnali kivizsgálása valamiért nem lehetséges, nem tudják ott helyben kezelni, vagy ha a fogyasztó a panasz kezelésével nem ért egyet, illetőleg ha a vásárló kéri, hogy vegyenek fel jegyzőkönyvet az esetről. A jegyzőkönyvek megőrzési ideje is megnőtt, az eddigi 3 helyett 5 évig kötelesek megtartani ezeket.

Szintén érdekes, és a fogyasztóknak pozitív fejlemény, hogy mostantól a cégek nem működtethetnek telefonos ügyfélszolgálatot emelt díjas szolgáltatással. Gondoljunk csak bele, ha fel szeretnénk hívni a kereskedőt, és azt látjuk a weboldalán, hogy a hívás emelt díjas, nagy valószínűséggel nem fogunk odatelefonálni, mivel egy ilyen beszélgetés vélhetően nem csak pár másodperces lesz, az is lehet, hogy emiatt egyáltalán be sem nyújtjuk amúgy jogos panaszunkat. 

 

A közszolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozások tekintetében a jövőben nem lehet úgynevezett „csekkdíjat” felszámítani, és a papír alapú számla adása is kötelezően ingyenes lesz. Ezzel szintén a fogyasztók jogai erősödnek, hiszen összehasonlíthatóvá teszi az árakat, és a vásárló biztos lehet benne, hogy nincs ilyen jellegű rejtett díj, amit akár később, utólag vetnek ki. Ebbe a körbe azonban nem tartozik bele az elektronikus hírközlés, például a telefon-, televízió-, és internetszolgáltatás.

Módosítás történt az árfeltüntetésben is, így az eladási árat és az egységárat, illetve a szolgáltatás díját Magyarország törvényes fizetőeszközében kifejezve, a fizetőeszköz nemét vagy annak rövidítését megjelölve kell feltüntetni.

A nagyobb biztonság érdekében hozott szabály, hogy ne kerüljön olyan termék forgalomba, amely nem rendelkezik azonosító jelöléssel. Amennyiben a gyártó nem tesz eleget ezen kötelességének, akkor azt a forgalmazónak kell pótolnia, így az üzlet, elárusítóhely felelőssége is fennáll a jogszabálysértés esetén.

Megmarad a hét legalább egy munkanapján a fogyasztók számára 12 órán át nyitva tartó ügyfélszolgálat, ennek időtartama 7 és 21 óra közé kell, hogy essen. Új szabály viszont, hogy a fogyasztó időpontkérését maximum öt napon belül biztosítani kell.

Reméljük, rövid összefoglalónk kicsit jobban segít majd eligazodni a változások között, aki szeretné a törvénymódosításokat hivatalos megfogalmazásban is elolvasni, ezen a linken teheti meg. 

Megbízható webshopok - Új minősítési rendszer

A Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Egyesület (SzEK.org) a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság közreműködésével egy új programot indított, melynek célja, hogy kiszűrjék a magyar piacról a nem megbízható, esetleg trükköző, fogyasztókat megkárosító webshopokat. A kezdeményezést üdvösnek tartjuk, hiszen közös célunk a hazai felhasználókban, vásárlókban is erősíteni a bizalmat az online vásárlás iránt. Nem mellesleg az Escalion is elkötelezett tagja a SzEK.org szövetségnek. Legújabb posztunkban röviden be szeretnénk mutatni a minősítési rendszer célját, működését és előnyeit.

Természetesen az elsődleges cél az, hogy a minősítési tanúsítvány erősítse az egyre nagyobb számú online vásárlók bizalmát és biztonságérzetét, és segítse a fogyasztókat a megbízható webshopok felkutatásában, felismerésében. Emellett támpontot nyújt a webshopoknak is, hogy milyen szabályoknak kell megfelelni, és hogyan lehet valaki megbízható online bolt. A tanúsítvány megszerzésével további előnyökhöz is jut a webáruház. A fogyasztó látja, hogy minősített, megbízható kereskedőről van szó, ez növeli a vásárlási kedvet, ami pedig forgalomnövekedéshez vezet.  

A programhoz bármely e-kereskedő csatlakozhat, aki nem fél megvizsgáltatni saját működését, aki bátran áll a független szakértői minősítés elé. Az első lépés, hogy a minősítést megszerezni kívánó kereskedők a veddaneten.hu weboldalon egy részletes, 60 kérdésből álló kérdőív kitöltésével nyilatkoznak arról, hogy megfelelnek-e az alapvető jogszabályi feltételeknek. A kérdőív kitöltése során ezzel saját magukat is tudják ellenőrizni, hiszen a kérdések a szükséges feltételekre, feltüntetendő adatokra irányulnak, így ezek hiánya egyből feltűnhet a kitöltés közben. A cég önbevallása után a SzEK.org szakemberei felülvizsgálják az adatokat, ha minden rendben van, az e-kereskedő megkaphatja a megfelelőséget igazoló tanúsítványt, és a webáruház felkerülhet a minősített webshopokat tartalmazó listára is. A Vedd a neten! oldalán a fogyasztók így könnyedén tájékozódhatnak, hol érdemes vásárolniuk, de megtalálják a minősített cégek adatait, valamint jelezhetik észrevételeiket, panaszaikat is.

A tervek szerint jövőre a tevékenység kiegészül azzal, hogy az Egyesület szúrópróba-szerűen komolyabban ellenőrzi majd a már tanúsítvánnyal rendelkező boltokat, emellett próbavásárlásokat is eszközölnek az érintett webshopokban. Ezzel biztosított a magas színvonal fenntartása, és az esetleges áttervezésekből, vagy figyelmetlenségekből adódó hiányosságok feltárása.

A minősítést két évre kapják meg a webshopok, és a SzEK.org tagok számára ingyenes, amennyiben a sikeres átvizsgáláson még ebben az évben átesnek. A regisztráltak egyéb szolgáltatásokat is kapnak, többek között a rendszer követi majd a vonatkozó törvényi változásokat, és folyamatosan ehhez igazítja az ellenőrzőlistát. Minősítés csak egyféle lesz, mivel nem az a cél, hogy differenciálják a megfelelt webshopokat, hanem a többi, minősítetlen áruházak közül kiemeljék az erre méltóakat, akik megfelelnek a jogszabályoknak. Két nagy ár-összehasonlító portál, az arukereso.hu és az olcsobbat.hu is csatlakozott a minősítési rendszerhez.

A SzEK.org kizárólag magyar e-boltokat minősít, amelyek hazánkban fizetnek adót, és itthon vannak bejelentve. Ez azért fontos, mert vannak olyan külföldön bejegyzett webáruházak, amelyek ugyan olcsóbbak, de nem tudnak áfás számlát adni, rosszabb esetben semmilyet sem. A szakemberek szerint aki nulla százalékos áfát alkalmazó webshopokban vásárol, az önként mond le a fogyasztói jogairól, azokat nem fogja tudni érvényesíteni az ilyen boltokkal szemben.

Érdemes figyelni a jövőben, hogy mikor és hol jelennek meg az "első fecskék", és kíváncsian várjuk a tapasztalatokat, statisztikákat is, hogy az egyik fő célkitűzés, a kifogásolt esetek százalékos arányának csökkenése valóban beindul-e.

Fogyasztóvédelem - a chargeback

Mit tehetünk, ha úgy érezzük, kár ért minket netes vásárlás során?

A „chargeback” a fogyasztóvédelem egyik hatékony eszköze

A panaszkezelés egyik eszköze a „chargeback”. Ezt a fogalmat csak az online bankkártyás fizetéssel kifizetett vásárlások során lehetséges értelmezni. Ezek az esetek, amikor úgynevezett card not present (nincs jelen a bankkártya) jellegű tranzakció történik.

A kártyakibocsátó (vásárló bankja) akkor kezdeményez „chargeback” tranzakciót, vagyis az elfogadó által benyújtott pénzügyi követelés visszavonását, amikor a kártyabirtokos (vásárló) vitatja a tranzakciót, és az érvényes szabályok alapján megállapítható, hogy a követelés visszaterhelhető az elfogadóra (kereskedő).

Egyszerűbben szólva, ha a vásárló online bankkártyás fizetéssel fizetett és úgy érzi, nem azt az összeget vonták le tőle, vagy nem kapta meg a terméket, vagy szerinte nem is vásárolt ilyen összegért, a saját bankjában eljárást indíthat és visszakövetelheti a pénzét. A banknak kötelessége az esetet kivizsgálni és a vitatott tranzakciót "visszahúzni" a kereskedőtől.

A „chargeback” eljárás  nem a bank ellen irányul. A „chargeback” eljárás lényege, hogy a bank egy már végrehajtott terhelést a számlatulajdonos utasítására visszavon, és ezzel egyidejűleg az adott kereskedő számláját megterheli. A bankot így nem éri veszteség, mert a számlatulajdonos számláján jóváírt összeget ráterheli a kereskedő számlájára. Sőt a „chargeback” eljárással a bank még bevételre is szert tesz, mert általában a kereskedők kötelesek a „chargeback” eljárás banki költségeit megtéríteni.

Alapvetően maga az eljárás nem kerülhet pénzébe a fogyasztónak.

A kereskedő, amellett, hogy jogos panasz esetén a számláját megterhelik a vitatott összeggel, rendszerint büntetést kap és viseli az eljárás költségeit. Ha a chargeback arány meghaladja a vásárlások 1-2%-át (kártyatípustól függően), a kereskedőtől megvonhatják az online bankkártyás fizetési lehetőséget.

Források:

http://pitee.wordpress.com/2010/01/14/chargeback/

http://en.wikipedia.org/wiki/Chargeback