Közép-kelet-európai körkép, avagy zöldebb-e a szomszéd fűje? (5. rész)

A mai blogbejegyzés alcíme akár ez is lehetne: Mennyire zöldül a füvünk? Ebből már ki lehet találni (na meg abból, hogy az előző rész végén elárultuk… :) ), hogy az ötödik, egyben befejező rész Magyarországról, és a hazai e-kereskedelmi helyzetről fog szólni.

A közép-kelet-európai régiót tekintve bátran mondhatjuk, hogy a magyarországi e-kereskedelem egy sikersztori. A gazdasági válság sok területet érintett, de az online kereskedelemre igen csekély hatása volt, ez a térségben egyedülálló. A piac folyamatosan fejlődik, a termékek és szolgáltatások széles köre érhető el a különféle platformokon, legyen az hagyományos webshop, árverés, kupon, zárt fogyasztói csoport, stb. Több éven keresztül igen magas volt az online forgalom növekedése, ami akár 50-60%-ot is jelentett, de a piac telítettségét mutatja, hogy ez az érték 2011-ben már csak 17%-os volt.

A magyar e-kereskedelem sajátossága, hogy az online forgalom 91%-át nagyjából 90-100 webáruház generálja, ők a „nagyok”. Emellett persze sok apró webshop is megél, jelenleg közel 4000 ezek száma. A 91%-ból igen nagy szeletet tudhat magáénak egy bizonyos aukciós portál, nem okozunk nagy meglepetést azzal, ha eláruljuk, hogy ez a Vatera. A statisztikák szerint 8 magyarból 1 rendelkezik hozzáféréssel ehhez az oldalhoz. Az elmúlt években ezen kívül a közösségi, vagy csoportos vásárlás is igen nagy népszerűségnek örvendett, amely egyúttal platformot biztosít a kisebb kereskedelmi vállalkozások számára is. A hasonló oldalak gombamód el is kezdtek szaporodni, viszont mára már úgy tűnik, hogy egy kimagasló kuponos oldal van, amely lekörözte a többieket, mégpedig a Bónuszbrigád.

Bármennyire is népszerű az e-vásárlás, az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az ügyfelekből még mindig hiányzik a bizalom. Ezt támasztja alá az a statisztikai adat, hogy a fizetések 95%-a még mindig utánvéttel, kiszállításkor történik. Sőt, az esetek 44%-ában a fogyasztó inkább az átvételi helyen veszi fel a megrendelését, minthogy a kiszállítás mellett döntsön. Kicsit furcsa ez a bizalmatlanság, főként annak fényében, hogy tavaly az Olcsóbbat.hu átfogó felmérése alapján az általuk vizsgált webshopok 89%-a kapta meg a „maximálisan megbízható” minősítést. A magyar nép erősen árérzékeny, nem véletlen tehát, hogy vásárlás előtt az átlagos felhasználó órákat tölt azzal, hogy a kívánt terméket a megfelelő áron kiválassza, fórumokat, leírásokat böngésszen, megkérdezze ismerőseit a tapasztalataikról, vagy akár direktben a kereskedőt az árujáról. A régióban „piacvezetők” vagyunk ezen a téren.

A legkeresettebb termékek az informatikai eszközök, multimédia, könyvek, ruhák, és az élelmiszeripari termékek. Ezek közül a ruházati termékek kereslete nő a legdinamikusabban, de érdekes módon a megkérdezett 32 nemzetközi divatlánc közül csak 11 működtet e-boltot Magyarországon. Ezt a hiányt igyekszik pótolni a számos online multi-brand üzlet, és zárt vásárlói klub. Ráadásul az érintett márkákat a hagyományos üzletekben is el lehet érni (pl.: GAP, New Look, Pinko), illetve többek nemzetközileg futtatott online áruházat is működtetnek, ahonnan hazánkba is lehet szállíttatni.

A hagyományos üzleteket illetően nem látszik semmiféle negatív hatás az online kereskedelem térnyerésével, nincsenek tömeges bezárások, sem méretcsökkentések. Sőt, egyes kiskereskedők (pl. könyvesboltok) a fejlődés érdekében további kényelmi funkciókat is bevezettek, mint például kávézó, társalgó, olvasószoba. Itt megemlíthetjük a már korábban írt Bónuszbrigád offline boltját is, ami szintén egyedülálló, mondhatni formabontó magatartás ebben a körben.

Az e-kereskedelem fejlődésének ezzel nincs vége, a 2013-as év is tartogatott, illetve tartogat még meglepetéseket. Elég csak a Tesco online piacra lépésére gondolnunk, de idén jön az Amazon, és a Media Markt virtuális boltja is. Kíváncsian várjuk hát, hogy milyen egyéb folyamatokat, tevékenységeket indítanak be a nagyok, milyen hatása lesz a jelenlegi online piacra a belépésük. Szakértők szerint az imént említett szereplők akár teljesen át is strukturálhatják a magyar webshop-piacot. Szintén a szakemberek víziója, hogy Magyarországon az évtized végéig megduplázódik az internetes kereskedelem forgalma, és akár meghaladhatja a 400 ezer milliárd forintot is. Ehhez természetesen elengedhetetlen a bizalom további építése a webáruházakkal szemben, és a webshop-piac folyamatos fejlődése is, mi az Escalionnál ebben teljes mellszélességgel partnerek vagyunk.

Közép-kelet-európai körkép, avagy zöldebb-e a szomszéd fűje? (4. rész)

Ahogy a legutóbbi rész lezárásában írtuk, Szerbiáról és Szlovákiáról lesz szó a folytatásban. A két ország bár nevében erősen alliterál, több hasonlóságot nehezen fedezhetünk fel köztük, természetesen e-kereskedelmi szemszögből vizsgálva. Nézzük hát külön-külön, mi a jellemző az említett országokra.

Szerbia

Úgy tűnik, a vizsgált közép-kelet-európai országok közül Szerbiát az "ismeretlen föld" jelzővel tudnánk legjobban jellemezni, már ami az internetes kereskedelmet illeti. Az ország e téren még mindig embrionális állapotban van, emiatt mélyreható kutatásokra még nem is került sor a digitális kereskedelmet érintően. A fejlődésnek ráadásul gátat szab a szegényes technológiai, szociális, és gazdasági infrastruktúra is, amellyel az ország küszködik.

Tény, hogy az egyik legkevésbé fejlett országról van szó Európában, kézenfekvő tehát, hogy a kulcsfontosságú területek fejletlensége sincs jótékony hatással az e-kereskedelem kialakulására. Például a betéti és hitelkártyák penetrációja – amely, mint tudjuk, az egyik legfontosabb hajtóereje az internetes kereskedelemnek –  az egyik legalacsonyabb Európában. A számítógépes ismeretekkel sem állnak jól, a lakosság körülbelül 40%-a még soha nem használt számítógépet, ez az arány riasztóan magas. Azok közül, akik használnak számítógépet és internetet, 82% soha nem vásárolt még semmit online, bár ez az arány lassú csökkenést mutat. Egy másik szűk keresztmetszet, hogy Szerbiában jelenleg még nincsenek biztonságos fizetési megoldások, például a PayPal sem elérhető náluk.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy Szerbia még az EU csatlakozás előtt áll, jelenleg tagjelölt státuszban van. Ez azt jelenti, hogy a helyi piacon nem elérhető nagy nemzetközi márkák is nehezebben érnek célt, mivel a vám befolyásolja a termékek árát, így jóval drágábban jutnak el az áhított nyugati termékek a szerb virtuális, vagy fizikai polcokra.

A leggyakrabban online vásárolt termékek a repülőjegyek, az elektronikus eszközök, és az akciós termékek. A jelenleg még gyerekcipőben járó e-kereskedelem viszont eddig semmiben nem befolyásolta a hagyományos bevásárlóközpontok teljesítményét, tehát a bolttulajdonosok sincsenek rákényszerítve, hogy az online értékesítés felé orientálódjanak. Remélhetőleg a szerb kormány hamarosan felismeri, hogy az internetes gazdaságnak szüksége van egy „lökésre”, és akár új törvényekkel, szabályozásokkal segíti elő az ágazat fejlődését Szerbiában.

Szlovákia

A növekvő mértékű fogyasztói tudatosság és bizalom jellemzi az e-kereskedelmi szektor viszonylagos fejlettségét Szlovákiában. Napjainkban a szlovák internet felhasználók több mint 82%-a mondja azt, hogy vásárolt már online (érdekes, hogy pont ugyanez az arány jött elő a szerbeknél is, csak ott a sosem vásárlókat mutatja…). Míg régebben még az ár volt náluk a legerősebb befolyásoló tényező, manapság már párosul emellé a megbízhatóság, és a jó minőség iránti igény is. A vásárlók aktívan keresik az információkat a termékekről, szolgáltatásokról, leírásokat, ajánlókat és fórumokat böngésznek, mielőtt elkezdenek pénzt költeni. A korábbi vásárlási élmény, tapasztalat is kulcsfontosságú tényező, az e-fogyasztók csupán egynegyede gondolja úgy, hogy az online vásárlás kockázatos. A rendszeres vásárlók mintegy 60%-a szerint olcsóbb, és 50%-a szerint gyorsabb a netes vásárlás, mint a hagyományos formája.

A leggyakrabban keresett termékek egy szlovákiai felmérés (SAEC/Mediaresearch Slovakia) alapján a következők: könyvek (41%), ruházat és lábbeli (34%), eseményekre szóló jegyek (29%). Ezek mellett az elektronikai eszközök, hobbi, kertészet, sport- és élelmiszer ágazatokban is számottevő bevételnövekedést tapasztalhatunk. Érdekes azonban, hogy a megkérdezett nemzetközi kiskereskedelmi láncok legnagyobb része még nem kezdte meg az online értékesítést, ami azt jelzi, hogy az egyik fő iparág, a ruházat és lábbeli értékesítést még bőven elbírják a hagyományos áruházak.

Csakúgy, mint más fejlett piacokon, a „csoportos vásárlás” is erős vezető szerepet tölt be az e-kereskedelemben. Ez főként a fiatal, nagyvárosokban élő lakosságra jellemző, akik ismerik a social network rendszereket, a különböző kuponos, akciós oldalakat, és az ezek nyújtotta előnyöket. Ami a fizetési módokat illeti, a szlovákok leginkább utánvéttel (52%) vásárolnak, ezt követi a banki átutalás (23%), a fennmaradó részt a bankkártyás fizetés, és a személyes átvételkor készpénzes fizetés teszi ki.

Bár az e-kereskedelem hagyományos boltokra kifejtett hatása még nem jelentős, mégis elmondható, hogy a régióban igen magasnak számító internet hozzáféréssel (a háztartások 71%-a), és növekvő fogyasztói tudatossággal a háta mögött Szlovákia lehet az első olyan közép-kelet-európai ország, ahol az online kereskedelem kifejezetten, és láthatóan hangsúlyossá válik.

Sorozatunk következő, egyben befejező részében az egyetlen kimaradt közép-kelet-európai országgal foglalkozunk, ami nem más, mint kicsiny hazánk. Mindenképp érdemes lesz velünk tartani, most már a szomszédok helyzetének ismeretében, hogy mindehhez képest nálunk hogy áll e sokakat foglalkoztató kérdéskör.

Közép-kelet-európai körkép, avagy zöldebb-e a szomszéd fűje? (3. rész)

Folytatván nemrégiben megkezdett sorozatunkat, ismét két közép-kelet-európai országot vizsgálunk meg e-kereskedelmi szemszögből. E két országgal való kapcsolatunk igen réginek mondható, történelmünk során sokszor kerültünk kapcsolatba velük, hol így, hol úgy. Nézzük hát meg, mi a helyzet mostanában Lengyelországban, és Romániában.

Lengyelország:

A lengyel e-kereskedelem az utóbbi években erőteljes virágzásnak indult, 2011-ben például 32%-os növekedést mutatott az előző évhez képest, így a kiskereskedelmi értékesítés immár 3,1%-a online történik. Ez köszönhető az internet elterjedésének, a kínálat bővülésének, és a biztonságos e-értékesítés vonzerejének is. Jelenleg az internetet használó lakosság 74%-a vásárolt már online, és a népesség 20%-a ezt a legutóbbi 3 hónapban tette.

Ahogy a legtöbb piacon, a lengyeleknél is a fő szempont a termék vagy szolgáltatás ára, így nem meglepő, hogy rövid idő alatt nagyon népszerűek lettek a különböző ár-összehasonlító portálok. Ugyanakkor az elmúlt években az időtakarékosság, és a kényelem is egyre fontosabb tényezővé vált a vásárlók körében. A lengyelországi netes kereskedelemről elmondható azonban egy érdekes tény: a forgalom fele egyetlen oldalnak, egy aukciós portálnak tulajdonítható, ez pedig az Allegro, a „lengyel Vatera”. Ez a legnagyobb e-piactér Lengyelországban, amely vonzza a kis-, és a nagyvállalatokat is egyaránt.

A legnépszerűbb online vásárolt termékek a multimédia, az elektronikai eszközök, és a divatcikkek. Az élelmiszer eladás még elég csekély mértékű, de ez is feljövőben van, ami annak köszönhető, hogy a nagyobb offline boltok is elkezdtek nyitni az online piac felé (pl.: Auchan, Tesco, Piotr i Paweł, Alma). A ruházati szektorban a legtöbb nagy nemzetközi márka elindította már helyileg az online értékesítését (pl.: Zara, C&A), vagy a központilag futtatott oldalaikon fel van tüntetve Lengyelország is, ahova kiszállítanak árut online rendelés esetén (pl.: Gap, M&S, New Look).

A hagyományos lengyel kiskereskedők körében azonban egyre nagyobb aggodalomra ad okot az e-kereskedelem ilyen irányú fejlődése, különösen az elektronikai cikkek, és a multimédia területén. Néhány kereskedő már el is kezdte leépíteni az offline üzleteit, míg mások átalakították őket bolton belüli átvételi ponttá. A többi szektorban is hasonlóan alakul a helyzet, de ezek egyelőre még nem olyan hangsúlyosak. Egy biztos, a lengyelek meglátták az online értékesítésben rejlő potenciált, aki nem akar lemaradni, az a közeljövőben biztosan az online felé fog kacsingatni, ha eddig még nem tette volna meg.

Románia:

Keleti szomszédunk és a fentebb elemzett Lengyelország közt igen nagy a kontraszt. Míg a lengyeleknél azt lehet mondani, hogy dübörög az e-kereskedelem, a románoknál ilyesmiről sajnos nem lehet beszámolni.

Bár az e-kereskedelem kialakulása Romániában nagyjából az ezredfordulóra tehető, még mindig csak gyerekcipőben jár, számottevő fejlődésről nem beszélhetünk. Az elmúlt években látható előrelépés leginkább a 2007-es EU csatlakozással magyarázható, de az új biztonságos fizetési módok megjelenése, és az internet gyorsuló elterjedése is sokat nyomott a latba. A bankkártya és mobil használat is jelentősen növekedett, amely szintén növeli a potenciális fogyasztók számát. 2011-ben 24%-os növekedést mutatott Románia az internetes vásárlások tekintetében, így mára a román kiskereskedelem 0,34%-át teszi ki az online forgalom.

A leggyakrabban vásárolt áruk az elektronikai eszközök, divatcikkek, cipők, és az egészség és szépségápolási termékek. Az online élelmiszer eladás viszont a sor végén kullog, mivel egyik nagy nemzetközi élelmiszer-láncolat sem döntött még úgy, hogy fejleszti ezt az értékesítési csatornát Romániában. Fontos továbbá megjegyezni, hogy a vizsgált 33 nemzetközi divat-lánc közül 26-nál még nem kezdődött el az online értékesítés, ezek általában központilag működnek, nem pedig helyben.

Az e-vásárlók aránya a társadalomra vetítve Romániában a legalacsonyabb a régióban, sőt, egész Európában. A román lakosság körülbelül 4%-a mondja azt magáról, hogy az elmúlt 3 hónapban vásárolt valamit az interneten, szemben az EU 34%-os átlagával, ebből is láthatjuk, hogy bőven van még kiaknázatlan terület szomszédainknál. Az sem meglepő, hogy a felmérés szerint általában a városi, átlagosan magasabb jövedelemmel rendelkező fogyasztók használják ezt a lehetőséget, remélhetőleg hamarosan ott is jobban felpörögnek az események.

Sorozatunk ezzel még nem ért véget, a következő alkalommal Szerbia és Szlovákia kerül terítékre, tartsanak velünk akkor is!

Közép-kelet-európai körkép, avagy zöldebb-e a szomszéd fűje? (2. rész)

A téma első részében a közép-kelet-európai régió e-kereskedelmi helyzetével foglalkoztunk. Mostani bejegyzésünkben ezt folytatjuk, de nézzük meg kicsit közelebbről, hogy az egyes országokban hogyan fejlődött az online vásárlás az elmúlt években.

Horvátország

Déli szomszédunknál az online kereskedelem látványos fejlődésen ment keresztül az elmúlt években. 2010 és 2011 között majdnem megduplázódott az interneten vásárló felhasználók száma. Ez így önmagában jól hangzik, de emellé azt is tudnunk kell, hogy az internetet használó lakosság csupán 20%-a vásárolt már valaha online, a többiek úgy tűnik még szkeptikusak ezzel kapcsolatban. Ez az „éretlenség” másban is megmutatkozik, vegyük például a nagy nemzetközi bolthálózatokat, melyek Horvátországban is jelen vannak: a vizsgált 32 világmárka közül csak 7 olyan van, aki online boltot is működtet. Ebben valószínűleg közrejátszik az is, hogy Horvátország még nem EU tag, így a központilag, és nem helyben üzemeltetett webshopoknál problémát jelenthet, hogy nem tudnak olyan árakat, kiszállítási díjakat meghatározni, mint egy EU-tagország esetében. A tervek szerint ez idén július 1-jén meg fog változni, mivel a horvátok is csatlakoznak az EU-hoz, így ez az akadály elgördül az online értékesítő külföldi cégek elől. A vám eltörlése gyaníthatóan fellendíti majd a határokon átnyúló e-kereskedelmet, és több nagy cég is könnyebben elérhetővé válik, mint eddig.

A horvátországi e-kereskedelem főbb húzóágazatai azok az iparágak, ahol többé-kevésbé sztenderd árakkal, költségekkel tudnak számolni: ezek az elektronika, a könyvek, és a multimédia. Az sem véletlen, hogy a statisztikák alapján ezek a piaci szereplők azok, ahol a leginkább csökkent a fizikai boltok száma és mérete, látszik, hogy inkább az online értékesítés felé orientálódnak, mert ebben látják a jövőt.

Végül még egy érdekesség: jelenleg Horvátországban a „modern kiskereskedelem” is elég alacsony lefedettségű, a bevásárlóközpontok aránya 174 m²/1000 lakos, szemben a nyugat európai átlaggal, ami 246 m²/1000 lakos. Ez a szám a jövőben minden bizonnyal emelkedni fog, hiszen a piac bőven elbír még több nagy szereplőt is. Remélhetőleg kéz a kézben fejlődik majd ez is az e-kereskedelemmel, így hamarosan Horvátországban is egyre nagyobb szerephez juthat a netes értékesítés.

Csehország

Úgy tűnik, a csehek kihasználják az online piacban rejlő lehetőségeiket: a népesség több mint fele már túl van az első online vásárlási élményén, ezt mondják a statisztikák. Minden iparági szektorban dinamikus fejlődést láthatunk, a legkeresettebbek viszont itt is az elektronikai termékek. Az is igaz, hogy az általunk vizsgált országok közül Csehország van a legnyugatabbra, gyaníthatóan ez is közrejátszik abban, hogy náluk valamivel korábban beindult a felzárkózás a fejlettebb nyugati országokhoz, ami az online értékesítést illeti. A „kényelmi termékek” és a divatáruk is igen jól teljesítenek, az elmúlt években 3 számjegyű növekedési rátát mutattak. Napjainkban a cseh lakosság 30%-a mondhatja el magáról, hogy rendszeresen vásárol online.

Az internetes vásárlás tehát igen elterjedt ma már a csehek körében, viszont az online fizetéssel kicsit más a helyzet. A fogyasztók nagy része még mindig az utánvéttel történő fizetésben bízik, a kártyás vásárlást nem nagyon használják, pedig mint tudjuk, az olcsóbb mindkét félnek. A hagyományos boltok épp ezért még nem szorultak vissza az online boltokkal szemben, sokan bemutatóteremnek, vagy átvételi helynek használják, illetve akik még mindig ragaszkodnak ahhoz, hogy vásárlás előtt megtapogassák, megnézzék az árut, szintén ezeket a boltokat látogatják főként. Természetesen ez nem gátolja a kereskedőket, hogy a webes értékesítés felé nyissanak, a költséghatékonysággal, széles választékkal, és a sok interneten található leírással, referenciával próbálják magukat vonzóbbá tenni. 

A vizsgált nagy nemzetközi márkák – melyek jelen vannak Csehországban is – közel fele működtet webshopot. Viszont ezek közül csak néhány biztosítja ezt helyi nyelven is, főként központilag működtetett, nemzetközi – ezáltal angol nyelvű – webáruházakról beszélhetünk. Néhány szektorban, mint például a multimédia, új trendeket élnek meg a kereskedők: a tradicionális boltok fizikai mérete lecsökkent az elmúlt években, sokuk be is zárta kapuit, és áttették fókuszukat az internetes kereskedelemre. Ennek ellenére nagy befolyással van az e-kereskedelem elterjedésére az, hogy a hagyományos bevásárlóközpontok még igen erősen jelen vannak a cseh piacon. A közeljövőben a szakértők azt várják, hogy az ő esetükben is megkezdődik az „onlineosítás”, mivel kikerülni ezt sehogy nem tudják (ha nem akarnak lemaradni versenytársaiktól), és a lakosság is efelé orientálódik, ahogy az internet használat egyre inkább beépül hétköznapjainkba.

Következő részünkben újabb két országot fogunk tüzetesebben megvizsgálni, érdemes lesz velünk tartani!

Közép-kelet-európai körkép, avagy zöldebb-e a szomszéd fűje?

A Mi Online Fizetünk! blog általában magyarországi témákkal foglalkozik, egyrészt mivel mi is itt tevékenykedünk, másrészt pedig mert elsősorban a magyar online piactér szereplőinek szeretnénk érdekes és hasznos témákat tálalni, reméljük inkább több, mint kevesebb sikerrel. Jelen írásunkban arra gondoltunk, szétnézünk egy kicsit a „szomszédoknál” is, hogy arrafelé mi a helyzet ezen a téren. Nem szokatlan dolog hazánk helyzetét, teljesítményét összehasonlítani a régió más országainak számaival. Nézzük tehát, hogy állunk az internetes vásárlás területén!

Először vizsgáljuk egységében az említett régiót, összehasonlítva a nyugat-európai országokkal. Nálunk, - mint ahogy ez lenni szokott - kicsit lassabban indultak be a dolgok, nincs ez másképp az e-kereskedelmet illetően sem. A fejlődés töretlenségének fenntartásához azonban igen gyorsan kell reagálniuk a piaci szereplőknek a felmerülő igényekre. Gondoljunk csak bele a bevásárlóközpontok, (giga)plázák helyzetébe. Nem olyan rég jelentek meg a közép-kelet-európai piacokon, ennek ellenére kis időn belül az online kereskedelem fellendülése alaposan át is szabta a kereskedők eddigi bevált gyakorlatait, mivel a bolti kereskedés merőben más, mint az interneten történő értékesítés. Van, aki hamar felismerte ennek jelentőségét, ezek a cégek mára már piacvezetővé nőtték ki magukat az e-kereskedelemben is. Aki csak később csatlakozott ehhez a táborhoz, szembesülnie kellett azzal a nehézséggel, hogy a nagyobb, konkurens cégek már megvetették lábukat az online értékesítés talaján, és nem akarnak teret engedni másoknak. A szélessávú internet elterjedésével felgyorsult a folyamat, nem beszélve a különböző mobileszközök, telefonok, tabletek népszerűségéről, mindezek azt eredményezik, hogy manapság a felhasználók már sokkal több időt töltenek online, mint mondjuk 10 évvel ezelőtt. Ebből viszont az következik, hogy jó néhány tevékenység hangsúlya is az online világ felé terelődik, ilyen például a vásárlás is, melynek előnyeit már jól ismerjük. Természetesen a felhasználói viselkedés is fontos szerepet játszik az e-kereskedelem alakulásában, a vásárló már nem passzív vásárló az interneten, mivel mielőtt megvesz valamit, aktívan keresgél, körülnéz, összehasonlít, értékeléseket olvas, fórumozik, esetleg megvitatja a tapasztalatait más felhasználókkal.

A fenti ábrán országonkénti eloszlásban láthatjuk, hogy hol milyen népszerűségnek örvend az online vásárlás, mennyire terjedt el a lakosság körében, mindezt 2007-től mutatva, hogy látszódjon a fejlődés iránya és nagysága (forrás: Eurostat). Jól látható, hogy a legfelső, fekete vonal a nyugat-európai átlag (15 ország átlaga), messze feljebb van, mint az általunk vizsgált közép-kelet-európai országok bármelyikében, tehát van még hova fejlődni, ez nem kétséges. Szlovákia például csak most jutott el a 2008-as nyugat-európai szintre, a többiek még meg sem közelítették azt.

Bár az internet előfizetések száma dinamikusan növekszik a közép-kelet-európai országokban, még itt sem értük el a nyugat-európai szintet, és az egyes országok közt is viszonylag nagy eltérés van: míg Szerbiában 41%-ról számolhatunk be, Szlovákiában ez az arány 71%. Azt gondolnánk, hogy főként a fiatalabb korosztály él az online vásárlás lehetőségével, a statisztikák szerint azonban a 30-40 év közötti korosztály vásárol a legtöbbet neten. Ha nemek szerint vizsgálódunk, azt láthatjuk, hogy a nők többet vásárolnak mint a férfiak, de ebben nincs semmi meglepő, valószínűleg így van ez a hagyományos boltok esetében is.

Természetesen az e-kereskedelem fejlődéséhez az is elengedhetetlen, hogy a régiónkban is legyenek megbízható, gyors, biztonságos fizetési szolgáltatók. Akár online utalásról, mobilfizetésről, vagy kártyás fizetésről beszélünk, a lényeg, hogy ezen eszközök, szolgáltatások hadrendbe állításával mind szélesebb körnek tudjunk megfelelő fizetési opciót nyújtani, kinek-kinek a szája íze szerint. Jelenleg Közép-Kelet-Európa általunk górcső alá vett országaiban még mindig az utánvétes fizetés a legnépszerűbb, de szorosan liheg a nyomában a kártyás fizetés is, mely egyre inkább beépül a mindennapjainkba. A vezető kártyatársaságok törekvéseivel, és a nemzetközi trendekkel összhangban mi az Escalionnál is azon dolgozunk, hogy a bankkártyás vásárlás átvegye a vezető szerepet az utánvétestől, ami nem könnyű feladat, viszont nem is lehetetlen.

Következő posztunkban a közép-kelet-európai országokat vizsgáljuk egyenként, aki kíváncsi a részletekre, tartson velünk továbbra is!

MPE 2013 konferencia beszámoló

Februárban került megrendezésre a Merchant Payment Ecosystem (MPE) 2013 konferencia Berlinben. A 2008 óta, évente megrendezett találkozón az Escalion mellett az európai online fizetés szereplői - bankok, kereskedők és online fizetési szolgáltatók - képviseltették magukat. A következő rövid beszámolóban összefoglaljuk az érintett témákat, aki valamivel részletesebb információhoz szeretne jutni, kattintson a bejegyzés alján található linkre.

A több mint 60 előadást nehezen tudnánk összefoglalni, ráadásul a poszt igen hosszú is lenne tőle, valószínűleg kicsit unalmas is. De ha egy mondattal kellene leírnunk a három nap alatt hallottakat, ki szeretnénk emelni a lényeget, akkor a következő mottót használnánk: "Jön a mobilfizetés! Vagy itt van már?". Az iparág nagyobb szereplői szerint szinte biztos, hogy a mobilfizetésé a jövő, azonban arra a fontos kérdésre, hogy mikor várható a mobileszközökön keresztüli fizetés teljes térhódítása, senki nem tudott pontos választ adni: 3-5-10 év és hasonló jövendölések repkedtek a levegőben, az előadók ebben a kérdésben úgy látszik nem egyeztettek előre.

Mobile e-walletek, mobile POS-ok, NFC-n keresztüli fizetés és hasonló fogalmak mellett globális kereskedők előadásait is meghallgathattuk, ilyen volt például az IKEA, a Tesco, vagy az Air France képviselőjének beszámolója. Tőlük megtudtuk, hogy mire van szüksége egy fizetési szolgáltatótól napjainkban egy globális kereskedőnek az online fizetési világában.

Fontos, és nagyobb horderejű téma volt még az online fizetés és biztonság kapcsolata, valamint az innovatív termékek és start-up cégek bemutatása. Utóbbi kategóriában néhány résztvevő a teljesség igénye nélkül: SumUp, Paymill, Birdback, LevelUp.

Az Escalion részéről sikerült olyan üzleti lehetőségeket beindítani, melynek eredményeként hamarosan új szolgáltatásokkal találkozhatnak a közeljövőben a magyarországi 'online fizető társadalom' tagjai – reméljük minél hamarabb. :)

Akit érdekel egy bővebb összefoglaló az eseményről, az az alábbi linken megtalálhatja, angol nyelven.

2013 - A csekkadó éve

Elkezdődött ismét egy év. Ahogy ilyenkor lenni szokott, idén is számos változás lépett életbe, vagyis inkább a mi életünkbe. Azt már megszokhattuk, hogy januárban sok mindennek emelkedik az ára, kicsit többe kerül az élet, sőt, sokan a szokásainkon is kénytelenek vagyunk változtatni, ha szeretnénk lefaragni a költségeinkből.

Idei első bejegyzésünkben a tranzakciós adó témáját járjuk kicsit körbe, ez ugyanis az egyik olyan dolog, ami jelenleg okkal foglalkoztatja a közvéleményt. Nem vált be a nemzetgazdasági miniszter jóslata, a bankok mégiscsak áthárítják az illetéket az ügyfeleikre. Így, banktól függően, szinte mindenkinek számolnia kell – jobb esetben „csak” – néhány száz forint megnövekedett költséggel. Ez a többletkiadás akár több ezer forint is lehet, ha valaki nem figyel, vagy nem tájékozódik megfelelően arról, mi kerül most pénzbe, ami eddig ingyenes volt. Ráadásul februártól akár újabb drágítás jöhet, mivel az országgyűlés végül a tervezettnél magasabb közterheket szavazott meg. A csekkadó január elseje óta hatályos, a számlák közötti tranzakciókat alapesetben 2 ezrelékes, a készpénzfelvételt pedig 3 ezrelékes közteher illeti. Ezzel azonban még nincs vége, ahogy azt egy nemrégiben közzétett kormánynyilatkozatból tudjuk: ha az új típusú közteherből származó bevételek elmaradnak a várttól, tovább emelik a tranzakciós illeték mértékét. Amennyiben ez bekövetkezik, a bankok az eddig tapasztaltak alapján valószínűleg ismét módosítják majd a kondícióikat. Érdemes azonban megemlíteni a pénzügyi jogok biztosának épp a minap tett bejelentését is, miszerint vizsgálatot indít annak kiderítésére, hogy a bankok a korábbi kommunikáció ellenére miért hárítják mégis az ügyfeleikre az őket terhelő adót. Állítása szerint valódi versenyhelyzetben ez nem fordulhatna elő.

Mit tehetünk mégis, hogy csökkentsük a ránk nehezedő terheket? Első körben legjobb, ha felkeressük bankunkat. Akár személyesen a bankfiókban, akár telefonon, e-mailben, esetleg a bank honlapján található információkat olvassuk át, a lényeg, hogy kiderítsük, jelenlegi bankszámlacsomagunk mely pontjai változtak az új törvény életbelépésével. Ezek után arról sem árt tájékozódni, hogy más bankoknál milyen lehetőségek vannak. Ebben segítségünkre lehet például a Bankkártya.hu oldal által lehozott cikk (itt), ahol egy nagyon hasznos összehasonlító díjtáblázatot is letölthetünk (itt). Összességében el lehet mondani, hogy a készpénzfelvétel, az online átutalás, és a csoportos beszedési megbízás szinte kivétel nélkül minden banknál drágult, avagy most már pénzbe kerül, ha eddig ingyenes volt. A korábban húzóterméknek számító ingyenes, vagy „nullás” számlacsomagok kora is leáldozott, egy apró kivétellel, egyik bank sem kínál már ilyen szolgáltatást.

Jó hír viszont, hogy a bankok többségénél a bankkártyás vásárlás, – legyen az online vagy offline – továbbra is ingyenes marad, ezt a költséget ugyanis átvállalják. Remélhetőleg ez a jövőben sem fog változni, így a szóban forgó rendeleteknek talán valóban pozitív hatása lehet a bankkártyás fizetési hajlandóságra. Ezt persze az segítené elő, ha egyúttal a kártyaelfogadó helyek száma is növekedne, ami nem kizárt, ha kereskedői oldalon is felfedezik ezt az összefüggést, és hajlandóak némi pénzt invesztálni ilyen irányú fejlesztésbe. Mindez jótékony hatást gyakorolna a hazai készpénzmentes világ felé történő haladásra is. Az webshopok is újra elgondolkodhatnak a bankkártyás fizetés bevezetésén, hiszen nem csak bizonyítottan növeli a bevételt, de az átutalás már szinte mindenhol pénzbe kerül, így az kevésbé vonzóvá válik a kártyás fizetéssel szemben.

Zárszóként elmondható tehát, hogy sajnos nem ússzuk meg némi pluszkiadás nélkül, de kellő körültekintéssel és a megfelelő információk begyűjtésével továbbra is viszonylag alacsonyan tudjuk tartani bankszámlánk költségeit. Addig is, vásároljunk kártyával, mert gyors és biztonságos, ráadásul ingyen van! :)

Karácsonyi dömping – mire figyeljünk online?

Közeledik a Karácsony, gondolom ez feltűnt mindenkinek. A mindenhonnan támadó karácsonyi akciók és hirdetések annak is eszébe juttatják, aki épp nem nézegeti a naptárat. Egyre többen vásárolnak ajándékokat online, ami valljuk be, nem lehet véletlen. Ilyenkor a boltokban, áruházakban, plázákban iszonyatos tömeg van, rengeteget kell sorban állni, és az sem kizárt, hogy a hőn áhított karácsonyi ajándék pont előttünk fogy el, így egy másik boltot kell keresnünk, ami idő, vesződség, fárasztó, nem mellesleg a lábaink is leszakadnak a sok mászkálásban. Érthető tehát, hogy a statisztikák és az előrejelzések is azt mutatják, hogy idén még többen fognak online ajándékvadászatra indulni, a meleg lakásból, egy bögre forró tea, vagy forraltbor mellől. Ugye mennyivel kényelmesebbnek hangzik? Ki sem kell tenni a lábunkat a hidegbe, nem kell a karácsonyi dömpingtől befeszült, így nem mindig kedves eladókkal hadakoznunk, és a többi embertársunkkal sem kell civakodnunk az utolsó kenyérpirító, vagy plazmatévé felett, hogy ki is vigye haza. Online vásárolni jó dolog. 

Eme bejegyzésnek viszont nem az a célja, hogy az online vásárlást népszerűsítse, Karácsonykor nincs is erre szükség. Ez a poszt azért jött létre, hogy felhívjuk néhány fontos dologra a figyelmet, ha véletlenül az ünnepi hangulat elhomályosítaná a tisztánlátásunkat, miközben a monitort nézzük. Mint említettük, ilyenkor többen vásárolnak online, akár magyar, akár külföldi oldalakon, viszont az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy ilyenkor valamelyest jobban is kell figyelni. Az ünnepeket és a vásárlási kedv szárnyalását azok is érzik, akik ártó szándékkal ki akarják használni a kevésbé éber vagy tapasztalatlan vásárlókat. A látványos akciók, hihetetlen árak, 200%-os leértékelések sokszor csapdákat rejtenek, úgyhogy nem árt figyelni, ha nem szeretnénk, hogy a karácsonyi idill rémálommá változzon. Ha mellényúlunk, se ajándék, se pénz, csak a fejvakarás marad, hogy mit is lehet tenni ilyen esetben. Korábban már írtunk a chargeback lehetőségéről (az a folyamat, amikor a vitatott online bankkártyás tranzakciónkat visszahúzzuk, a bankunk segítségével), de most inkább a megelőzésre fektetnénk a hangsúlyt.

Előfordulhat, hogy olyan helyről vásárolunk, ahonnan jövő Karácsonyig sem érkezik meg a csomagunk, a kereskedő pedig az ünnepek után nyomtalanul eltűnik, vagy olyan is megeshet, hogy akaratunkon kívül nem a megszerezni vágyott árucikket kapjuk meg, hanem egy olcsó másolatot, hamisítványt. Ilyenkor jól jön, ha kártyával vásároltunk, mivel a fentebb említett chargeback folyamatot el tudjuk indítani a bankunknál, az ilyen indokolt esetekben, nem fognak velünk kötözködni.

Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy megbízható helyről vásárolunk, a fizetés gomb megnyomása előtt érdemes kicsit körülnézni, tájékozódni. Az internet arra is jó, hogy rengeteg információt megtalálhatunk, szinte mindenről, úgyhogy biztosak lehetünk benne, ha valaki már pórul járt a kiszemelt webáruházzal kapcsolatban, akkor annak hangot is ad. Segíthet, ha különböző fórumokon, blogokon utánanézünk, hogy van-e valakinek bármilyen tapasztalata a kereskedőről, sok negatív vélemény esetén mondanunk sem kell, a pénzünket inkább máshol költsük el. 

Manapság egyre elterjedtebbek a különböző szervezetek, hivatalos szervek által minősített webáruházak, ha ilyennel találkozunk, az már egy jó jel, onnan valószínűleg nyugodtan vásárolhatunk. Persze nem árt meggyőződni róla, hogy a tanúsítvány tényleg igazi, és nem csak egy kép van odaszerkesztve, de ezt rákattintással ellenőrizni is tudjuk. Gyanúra adhat okot, ha a webáruház kinézete nem sugall profizmust, szétesett az oldal, a szövegek magyartalanok, nincs feltüntetve cégnév, elérhetőségek, stb. Ilyenkor mindenképp nézzünk utána, hogy valódi webshoppal van-e dolgunk, vagy csak egyszerűen keressünk másikat, választék van bőven. Ha egy márka saját oldaláról akarunk rendelni, figyeljünk rá, hogy a domain tényleg az eredeti márkanévvel azonos-e, illetve vannak-e a márkanéven kívül egyéb elemek a weboldal címében, netán számunkra furcsa végződésű a cím (.tk, .pk, .biz, .info, stb.). Ha ilyet látunk, inkább ne is próbálkozzunk vásárlással, a saját érdekünkben. Szintén ügyeljünk rá, hogy a címsorban, a domain https://-sel kezdődik e, legalább belépéskor, vagy amikor megadjuk a fizetésnél szükséges adatainkat. Ez azt jelenti, hogy az adatok egy biztonságos, titkosított csatornán továbbítódnak, tehát nem kell félnünk attól, hogy illetéktelenek kezébe kerülnek érzékeny adataink. Ráadásul ez is a webshopot minősíti, ha nem használnak https-t, arra utalhat, hogy nem figyelnek az alapvető biztonságra, illetve hogy gyorsan kellett egy kamu oldalt összevarázsolni, és nem volt mindenre idő. 

Írtunk korábban az internetes kártyákról is már, szintén jó ötlet lehet, ha ilyen szolgáltatást veszünk igénybe, persze ha a bankunk tud ilyet ajánlani. Ez arra jó, hogy lesz egy olyan kártyaszámunk, amit bátran megadhatunk bárhol, ugyanis emögött egy alszámla található, amire mi magunk döntjük el, hogy mikor, és mennyi pénzt utalunk. Például a vásárlás előtt 5 perccel a pontos ellenértéket, így csak azzal az összeggel „játszunk”, nem pedig a bankszámlánk teljes tartalmával. 

Végül egy alapvetést még muszáj leírnunk. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a védekezést, megelőzést mindig a saját gépünk rendbetételével kezdjük. Győződjünk meg róla, hogy van megfelelően frissített víruskeresőnk, az operációs rendszerünk naprakész, minden frissítés, hibajavítás fel van telepítve, a böngészőnk is a legfrissebb verziójú, így minél kevesebb lehetőséget hagyunk az ártó szándékú weboldalaknak és adattolvajoknak. 

Kellemes vásárlást mindenkinek! :)

Konverziónövelés a webshopban

A Mi online fizetünk! - blogban általában olyan témákról szoktunk írni, amelyek hasznosak lehetnek az online vásárlóknak, most arra gondoltunk, írunk egy bejegyzést a webshop tulajdonosoknak is, mivel ők is egyre többen vannak ma Magyarországon. Elég sok webáruházzal találkoztunk már munkásságunk során, ezek között vannak olyanok, amelyek színvonala igen magas, és olyanok is, ahol nem szívesen vásárolnánk magunk sem. Kérdés, hogy vajon mi járhat a látogató fejében, amikor rátalál webshopunkra, mi alapján dönt, hogy vásárolni fog-e tőlünk, vagy sem? Érdemes úgy kialakítani online áruházunkat, hogy az bizalmat ébresszen abban, aki arra téved, nagyon sok múlik ezen. Korábban már írtunk a szolgáltatói weboldal követelményeiről, de most kicsit másképp közelítjük meg a témát. Ebben a posztban összeszedtünk néhány egyszerű, ámde hasznos tanácsot, ami segíthet a bizalom elérésében, ezáltal több vásárlást is generálhatunk az oldalunkon.

Elsőként egy egyértelműnek tűnő dolgot emelnénk ki: törekedjünk az egyszerűségre! Ha valaki rákattint az oldalunkra, és rögtön a főmenüben azt tapasztalja, hogy nagyon sok minden van összezsúfolva egy helyre, rengeteg menüpont és kattintható gomb, hivatkozás található, hajlamos megijedni, vagy csak úgy érzi, hogy nincs ideje mindent felfedezni, ezért továbbáll. A kevesebb néha több elv itt is érvényesül, ha sok termékünk van, próbáljuk meg ezeket logikusan és átláthatóan kategorizálni, hogy minél egyszerűbben és gyorsabban rá tudjon találni a vevő az általa áhított termékre.

A dizájn egy igen fontos dolog, ezzel remélhetőleg tisztában van mindenki. A nagyon színes, különböző méretű képekkel, esetleg animációkkal tarkított oldal nem hogy vonzza a szemet, hanem inkább az ellenkezője, extrém esetekben még fejfájást is okozhat. Egy ilyen oldalon nagy valószínűséggel nem sokáig fog tartózkodni a potenciális vásárló, így a bevételünk sem fog növekedni. A letisztult dizájn, a nem túl erős, ámde egymással harmonizáló színek lehetnek a nyerők ebben az esetben, felesleges díszítő elemeket ne nagyon használjunk, ha nem muszáj, nem is mindig mutatnak jól, és az oldalunk betöltési sebességére is negatív hatással lehetnek.

Ha már megemlítettük, szintén egy fontos szempont, hogy milyen gyors az oldalunk. A mai rohanó világban a plusz másodpercek igen hamar türelmetlenséget szülnek, ami oda vezethet, hogy inkább egy másik oldalt választanak a felhasználók, ahol gyorsabban megkapják, amire szükségük van. Ha tehetjük, úgy alakítsuk ki oldalunkat, hogy felesleges várakozásnak ne tegyük ki leendő vásárlóinkat, meg fogjuk látni, hogy megéri.

Ahogy az elején is megjegyeztük, a bizalom kiépítése a vásárló felé lehet a kulcsa webshopunk sikerességének. Ezen akár néhány apró módosítással is igen nagyot tudunk lendíteni, lássuk hát ezeket! Az első, és talán legfontosabb, hogy az elérhetőségünk rendesen ki legyen dolgozva, és kiemelt helyet kapjon a weboldalunkon, ne valami eldugott, apró betűs menüpont alá legyen elrejtve. Minél több csatornán keresztül érhetnek el minket, avagy ügyfélszolgálatunkat a vásárlóink, annál inkább megbíznak az áruházban. E-mail cím, vonalas és mobiltelefonszám mindenképp legyen hadrendbe állítva, ha van rá módunk. Azt lássa a leendő vásárló, hogyha valamilyen akadályba ütközik, akkor pillanatok alatt el tudja érni a megfelelő személyt, hogy megoldja a problémáját. A kapcsolatfelvételi űrlap is egy ilyen megoldás lehet, de ezt inkább csak pluszban használjuk az előbb felsoroltak mellett. Van, akinek ez kényelmesebb, mint hogy belépjen az e-mail fiókjába, és onnan írjon nekünk üzenetet. Az elérhetőségeken kívül fontos még, hogy a webshop mögött álló cég adatai is fel legyenek tüntetve, gondolunk itt a cég hivatalos elnevezésére, telephelyének címére, cégjegyzékszámára, adószámára. Ha fizikailag is létezik bolt, ahol ezeket a termékeket meg lehet vásárolni, azt is tüntessük fel mindenképp, szintén bizalomgerjesztő hatása van. Lehet, hogy nem is gondolnánk, de különböző mérések, kutatások azt mutatják, hogy a vásárlók bizalma attól is jelentősen megnő, ha a cég vezetőiről is találhat információkat az oldalon. Akár csak egy név, egy hozzá tartozó fénykép és egy telefonszám vagy e-mail cím is bőven elegendő, ezzel talán sikerül kicsit tompítani az online vásárlás egyetlen hátrányán, a személytelenségen. Ha a vásárló azt érzékeli, hogy itt is csak ugyanolyan emberek dolgoznak, mint ő, egyből másképp áll a helyzethez.

Ejtsünk néhány szót arról is, amikor már elhatározta a látogató, hogy vásárolni fog tőlünk valamit. Az elhatározás már jó, de önmagában még kevés. Ezen a ponton is lehetnek olyan buktatók, amelyek azt eredményezik, hogy a látogatónk félúton meggondolja magát. Például ha a vásárlási folyamat túl bonyolult, a kelleténél több lépésből áll, vagy nincs minden információ egyértelműen feltűntetve (szállítási, fizetési infók, jótállás, garancia, elálláshoz való jog, stb.). Mindez oda vezethet, hogy a vásárló meggondolja magát menet közben, pedig már nem sok választja el a sikeres tranzakciótól. Arra sem árt figyelni, hogy legyen többféle fizetési mód, hogy minden látogató megtalálhassa a neki optimális megoldást. Arról már korábban is tettünk említést, hogy az online kártyás fizetés bevezetése is jótékony hatással van a konverzióra, érdemes ezt is megfontolni, manapság szinte alapkövetelmény, hogy tudja a vevő használni a kártyáját, ha már van neki. Ha azt érzi, hogy megbízható az oldal, bizonyára meg is fogja tenni.

Úgy gondoljuk, ezek az apró „trükkök” sokat hozhatnak a konyhára, ráadásul szinte mindent saját magunk is meg tudunk oldani, nem kell drága szakembergárdát felfogadnunk a módosításokhoz. Természetesen lehet szakemberhez is fordulni, ez nyilván költséggel jár, de biztosak lehetünk benne, hogy az rövid időn belül meg is térül. Bízunk benne, hogy a jelenlegi és a jövőbeni webshop tulajdonosoknak is tudtunk segíteni tanácsainkkal, forgalomnövelésre fel, mindenkinek sok sikert kívánunk!

Online vásárlás – a fizetési oldal rejtelmei

Előző bejegyzésünk az online vásárlás hátterében zajló folyamatokról szólt, ez adta az ötletet, hogy írhatnánk egy szösszenetet arról is, ami a vásárló szeme előtt történik. A kevésbé rutinos online vásárlók számára remélhetőleg hasznos lesz arról olvasni, mivel is találkozhatunk egy internetes vásárlás során.

 Egy virtuális vásárlás általában magában foglalja az előzetes regisztrációt, a honlap, webáruház árukatalógusban való böngészést, a termékek kiválasztását és kosárba helyezését, a kosár tartalmának frissítését, módosítását és törlését, a teljesítési és szállítási feltételek kiválasztását, a pénztárban való fizetést, a megrendelés leadását, valamint a szolgáltatótól a megrendelésre küldött visszaigazolást is. Nem minden webshop működik így, mostanában egyre több az olyan oldal, ahol például előzetes regisztrációhoz nincs kötve a vásárlás. Természetesen, ahogy haladunk a folyamattal, előbb vagy utóbb meg kell adjuk adatainkat. Itt kényelmi szempontok játszhatnak közre, avagy a kereskedő úgy gondolkodik, hogy sokkal jobban „konvertál” az oldala, ha nem kötelezi a vásárlóit regisztrációra, még mielőtt bármit is vásárolna.

A vásárlási folyamat további alakulását valójában a fogyasztó tudja befolyásolni, azzal, hogy milyen fizetési módot választ ki. Egyik korábbi bejegyzésünkben foglalkoztunk az Escalion kutatással, ahol azt is megkérdeztük a webshop tulajdonosoktól, hogy milyen fizetési mód érhető el náluk. Remélhetőleg azóta a helyzet javult kicsit, és az online bankkártya elfogadás már jobban elterjedt, nem titkoltan a ’Mi online fizetünk!’ blog főként ezzel a kérdéskörrel foglalkozik. Ha az előbb említett blogbejegyzésünkben megnézzük, hogy milyen fizetési opciók vannak általában, azt láthatjuk, hogy többnyire a megrendelés utáni fizetés az elterjedt, a megrendeléskor történő kifizetéssel szemben. E mögött számos ok is rejtőzhet, mind a kereskedő, mind a vásárló részéről, ennek fejtegetésébe inkább most nem bocsátkoznánk, valószínűleg egy külön blogposzt terjedelmű írás születne belőle.

Azt azonban kijelenthetjük, hogy az átlag fogyasztó ma Magyarországon inkább azért nem vásárol bankkártyával, mert bizalmatlan, félti az adatait, stb. Egy ideje ezen dolgozunk mi is, hogy ez megváltozzon, és egyre népszerűbb legyen ez a vásárlási forma.

Emiatt a továbbiakban egy olyan esetet veszünk, ahol a kiválasztott terméket rögtön megrendeléskor, bankkártyával szeretné kifizetni a vásárló. Tehát az előzetes regisztráció (ha szükséges volt) már lezajlott, böngésztünk a termékek között, sikerült is megtalálnunk a számunkra legvonzóbb terméket, hát akkor vegyük is meg! A termék és a szállítási opciók kiválasztása szintén megtörtént, legutolsó lépésként a fizetés maradt, így jutunk el a fizetési oldalra. Nem biztos, hogy mindannyiunk számára világos, hogy a fizetési oldalnak mekkora jelentősége van, ezért vizsgáljuk meg jobban ezt a kérdést, a kereskedő, és a vásárló szemszögéből is.

Attól függően, hogy a kereskedő milyen szolgáltatóval van leszerződve, ki  biztosítja az online bankkártya elfogadást, több verzió is lehetséges. Magyarországon az az elterjedtebb, hogy a fizetési oldalakat a hazai bankok szolgáltatják, ugyanúgy, ahogy a bankkártya elfogadást is. Jellemzően nevet, bankkártya számot, lejárati dátumot és CVC/CVV kódot kérnek (néhol a Bank nevét, és a bankkártya típusát is bekérik), majd a fizetés gomb megnyomásával megtörténik a tranzakció. A fizetési oldal dizájnja ilyenkor szinte biztos, hogy a banké, néhány szöveges résztől eltekintve nem nagyon látjuk, hogy honnan is jutottunk ide, se logó, se kép, se bármiféle grafika nincs, ami a kereskedő oldalára utalna. Ez lehet pozitív és negatív is, a kereskedő valószínűleg örülne neki, ha a logója, vagy a cégének neve folyamatosan szem előtt lenne, ezzel is némi hatást gyakorolhatna a fogyasztóra (de ez már inkább marketing). Pozitívumként viszont előjön az, hogy ha a vásárló egy ismert bank oldalával találkozik, amit mondjuk akár már több ízben is látott korábban, más webshopban történő vásárlásakor, nem nagyon fog habozni, hogy meg merje e adni személyes, illetve kártyaadatait. Fontos megjegyezni, hogy ahol mérik a vásárlás közben az oldalt elhagyók arányát, ott elég érdekes statisztikák kerülhetnek napvilágra, pont emiatt sem mindegy, hogy a fizetési oldal hogy néz ki, mennyire bonyolult illetve átlátható, és nem árt eltalálni az arany középutat a bekérendő adatok vonatkozásában, a túl kevés, és a túl sok is problémás lehet. Ha a példánkat nézzük, jelen esetben a kereskedőnek eléggé meg van kötve a keze, ugyanis a fizetési oldalt a bank szolgáltatja, aki ragaszkodik a saját arculatához, a bekérendő adatokhoz, a kereskedő pedig „kénytelen” ezt elfogadni.

Tőlünk nyugatabbra sokkal inkább elterjedt, hogy nem banki szereplők, hanem úgynevezett online fizetési szolgáltatók (payment service provider, PSP) nyújtják ezt a szolgáltatást. Így a vásárló nem feltétlenül egy bank oldalát látja maga előtt, hanem egy adatkezelő szolgáltatóét, aki a tranzakció adatkezelésben professzionális. A felhasználó itt is átjut a fizetési oldalra, ha bankkártyával vásárol, eddig megegyezik a működése a banki szolgáltatással, viszont maga a fizetési oldal már teljesen eltérhet az ott megszokottól. A PSP ilyen szempontból annyival rugalmasabb, hogy a kereskedő igényeit is meg tudja valósítani, ami a fizetési oldalt illeti. Például ide tartozik a bekérendő adatok mennyisége, tehát ha a webshop tulajdonos igényli, plusz infókat is bekérhet a fizetési oldalon (pl.: e-mailcím, lakcím, telefonszám). De ha egyszerűsíteni akarja a vásárlók dolgát, minimálisra is csökkentheti a beviteli mezőket, magyarán csak azt kéri, ami mindenképp szükséges a tranzakció lebonyolításához.  Ilyen kereskedői igény felmerülése esetén, előfordulhat, hogy az online webshop brand-je, arculata olyan erős, hogy a vásárló nem szívesen hagyja el azt fizetéskor, ezért a fizetőoldalt a shop arculatára szabják. Ezzel több hatást is el lehet érni, egyrészt a vásárló biztos lehet benne, hogy tényleg ott és azt vásárolja meg, amit szeretne, mert teljes mértékben az a látványvilág fogadja, amit a weboldalon megszokott, másrészt a biztonságérzetre sincs káros hatással, mert a különböző biztonsági elemek természetesen ezen a fajta fizetési oldalon is jól láthatóak, beazonosíthatóak.

Ha megadtuk az adatainkat, és rákattintottunk a kifizetés gombra, némi homokórázás után a folytatás nagyjából megegyezik, akár banki, akár PSP fizetési oldalról jutunk vissza a webshopba. Az eltérés annyi, hogy a banki oldalról általában automatikusan visszairányítódunk arra az oldalra, ahonnan a fizetést kezdeményeztük, és ott írja ki nekünk a rendszer, hogy sikeres vagy sikertelen lett-e a tranzakciónk. Fizetési szolgáltató esetében már rögtön a fizetési oldalon megtudhatjuk, hogy sikerült-e a vásárlásunk, a visszairányítás egy gombnyomással, manuálisan történik.

A kereskedő ezután köteles a fogyasztó megrendelését haladéktalanul, de legkésőbb 48 órán belül elektronikusan visszaigazolni. Ez a gyakorlatban egy automatikus válasz e-maillel történik, amely a megrendelés feltételeit (termék neve, ár, szállítási feltételek, stb.) erősíti meg. Ha a visszaigazolás 48 órán belül nem történik meg, a fogyasztót nem köti a megrendelése, és nem köteles a leszállított termék átvételére. Manapság már megszokott az a gyakorlat is, hogy bankkártyás vásárlás után digitális számlát is kézhez kapunk, vagy az oldalon letölthető formában, vagy szintén e-mailben megküldve részünkre.

Reméljük, hogy lesz gyakorlati haszna is az itt leírtaknak, ha legalább egy olvasót sikerült meggyőznünk arról, hogy online fizetni jó dolog, már megérte. :)

Okok és teendők sikertelen bankkártyás fizetés esetén

Akik szoktak online bankkártyával vásárolgatni, bizonyára találkoztak már olyan helyzettel, hogy a tranzakció sikertelen lett, ennek okát viszont nem tudták megállapítani. A bankok és különböző fizetési szolgáltatók a legritkábban írnak ki visszautasításkor érdemi információt, nem nagyon adnak támpontot arra vonatkozóan, hogy mitévők is legyünk. Mit tehet ilyenkor a vásárló? Mivel segítség nincs, saját magunknak kell megpróbálnunk megoldani a helyzetet.

Feltehetően ritka az olyan kártyatulajdonos, aki tisztában van vele, mi minden lehet a háttérben, mert bizony a visszautasításnak ezer és egy oka lehet. Ezt próbáltuk jelen írásunkban összeszedni segítség gyanánt, hogy ilyen helyzetben merre induljunk el, hogyan próbáljunk sikeres vásárlást varázsolni a sikertelenből.

Alapvetően négy csoportra lehet osztani a sikertelen vásárlások okait, indokait, lehet ez kártya jellegű hiba, a kártyához tartozó számlát érintő hiba, technikai, illetve kapcsolati jellegű probléma. Vegyük ezeket szép sorjában:

Kártya jellegű hibánál mire lehet gyanakodni?

• Ha első alkalommal próbáljuk a kártyát internetes fizetésre használni, könnyen előfordulhat, hogy a kártyánk nem is alkalmas interneten történő fizetésre, emiatt kapunk elutasítást.
• Egy másik lehetséges ok, hogy a kártyakibocsátó banknál van letiltva a kártyánkon az internetes fizetés, leginkább biztonsági okokból fordulhat ez elő.
  Ebben a két esetben a legjobb, ha a kibocsátó bankunkhoz fordulunk információért. 
• A hibásan megadott kártyaadatokat is ide sorolhatjuk, ezt mindenképp ellenőrizzük a fizetés gomb megnyomása előtt.
• Megeshet, hogy a kártyánk már lejárt, emiatt utasít el minket a fizetési szolgáltató. Ezt elég könnyen ellenőrizni tudjuk a lejárati dátum alapján. A kártyán szereplő lejárati dátum hónapjának végéig elvileg még használható a plasztikdarab, vásárlás előtt érdemes ezt is ellenőrizni.

Számla jellegű hiba esetén:

• Ha anno számlanyitásnál, kártyaigénylésnél megadtunk napi limitet, figyeljünk arra, hogy a vásárlásnál költeni kívánt összeg ezt ne lépje túl, vagy ha már vásároltunk korábban ugyanazon a napon kártyánkkal, mindezek összege ne legyen a limit fölött, mivel ez könnyen visszautasításhoz vezethet.
• Hó vége felé az is megeshet, hogy nincs már kellő fedezet a számlánkon a tranzakció lebonyolításához, ilyenkor szintén el lesz utasítva a próbálkozásunk. Természetesen hitelkártyáknál ez kicsit másként van, ott a hitelkeret szabja meg, hogy meddig nyújtózkodhatunk.

Technikai jellegű hiba esetén:

• Itt relatíve sok minden lehet, különös ismertetőjele, hogy furcsa hibaüzenetet kap(hat)unk, a fizetőoldalról nem térünk vissza automatikusan a kereskedő oldalára, túl sokáig pörög a „homokóra”, és csak a back illetve a refresh gomb segítségével tudunk visszalépni, stb. Általában ilyenkor automatikusan sikertelen lesz a tranzakciónk, de a legjobb, ha ezt azonnal ellenőrizzük is netbankon keresztül, amennyiben rendelkezünk ilyen hozzáféréssel. Ilyenkor a fizetési szolgáltató megkeresése jelenthet megoldást, ők meg tudják mondani hogy mi a hiba, illetve folyamatban van-e ennek elhárítása.

Kapcsolódási hiba esetén:

• Hasonló a technikai jellegű hibához, túl sokáig kell várakozni fizetéskor, időtúllépés következik be, nem továbbítódnak az adataink valami apróbb hiba miatt, stb. Ilyenkor elméletben kaphatunk is valami hibaüzenetet, ami ezt leírja, általában megoldás, ha később újrapróbálkozunk.

Az első két csoportba tartozó hibajelenségek esetén a számlavezető bankunkat érdemes felkeresni kérdéseinkkel. Szinte biztosan meg tudják mondani, miből ered a probléma, és hogy milyen teendőink vannak, ha sikeresen szeretnénk vásárolni. A technikai illetve kapcsolati hibák esetén viszont azt kell felkeresnünk, akin keresztül a fizetést bonyolítottuk volna, persze ezt csak akkor érdemes, ha többszöri próbálkozás után is ugyanúgy hibát észlelünk.

Összefoglalva, ha sikeresen szeretnénk vásárolni kártyánkkal az interneten, a fizetés előtt bizonyosodjunk meg róla, hogy a kártyánk alkalmas a netes fizetésre, van elég pénz a számlánkon, nem léptük túl a napi limitet, és az adatok megadásánál figyeljünk arra, hogy minden pontosan szerepeljen a fizetési űrlapon, így nagy eséllyel nem érhet minket meglepetés.

Reméljük, ismét hasznos tanácsokkal tudtunk szolgálni, mert mint tudjuk, a legjobb online vásárlás a sikeres online vásárlás, a kereskedő, és a fogyasztó szemszögéből is.

Online vásárlás Maestroval CVC nélkül? Lehetséges?

Mai bejegyzésünkben egy érdekes jelenséget próbálunk meg kibogozni, amellyel egyre többet találkozunk mostanában. Figyelem, megtörtént esetet dolgozunk fel! :)

Mint az köztudott, online bankkártyás fizetések esetében a kártyaelfogadó bank, bankkártyánk beazonosítása és a csalások kiszűrése érdekében elkéri a kártyán szereplő adatokat, melyek a következők lehetnek (elfogadó bankonként változhat): kártya típusa (Visa, Mastercard, Maestro, American Express, stb.), kártya száma, lejáratának dátuma, kártyán szereplő név, kibocsátó bank megnevezése, és minden esetben a CVC, CVV vagy CVC2 kódot, ami általában a kártya hátulján található 3 jegyű szám. A kártya ezen adatok alapján kerül beazonosításra, ennélfogva ha valamelyiket elrontjuk, vagy nem adjuk meg, a tranzakció elutasításra kerül.

Igen ám, de ha valakinek régi típusú Maestro kártyája van, az most felkiálthat, hogy márpedig neki semmilyen 3 jegyű szám nem szerepel sem a kártya elején, sem a hátulján, hogyan adhatna meg egy olyan adatot, ami nincs is ott? A kérdés valószínűleg jogosan merül fel…

Mi is ebbe a problémába ütköztünk, Maestro típusú kártyánkkal többszöri próbálkozás után sem tudtuk kifizetni azt a pizzát, amit ebédre szerettünk volna elfogyasztani, hiszen nem tudtuk megadni a már említett 3 jegyű ellenőrző számot, a tranzakciónk folyamatosan visszautasításra került. Mivel épp nem volt nálunk másik bankkártya és egyébként is szerettünk volna utánajárni, vajon hogyan adhatnánk meg egy olyan számsort, ami nem is szerepel a kártyán, hirtelen ötlettől vezérelve felhívtuk hát a kártyát kibocsátó bank ügyfélszolgálatát.

A telefonos ügyfélszolgálat megfelelő menüpontját kiválasztva fel is tettük kérdéseinket a kedves női hangnak a vonal túloldalán, aki érdekes tényt közölt velünk. Van az említett Maestro kártyának CVC kódja, csak azt nem írják rá a kártyára, hanem a bank tárolja, saját rendszerében. Ezt a kódot meg is adta nekünk, amit aztán következő fizetési próbálkozásunkra valóban elfogadott a fizető felület, így már semmi sem választott el bennünket az áhított pizzától.

Egy kérdésünk azonban maradt, vajon minden esetben elutasításra kerül a tranzakció, ha nem adunk meg CVC kódot egy Maestro-s vásárlás alkalmával? Kicsit utánajárva a témának, rájöttünk, a válasz: nem. A kártyaelfogadó bank beállításainak megfelelően vagy elfogadja, vagy elutasítja a tranzakciót. Ezt azonban nem tudjuk előre megjósolni, nincs kiírva a fizetőoldalon erről információ, tehát lutriznunk kell, vagy bejön, vagy nem. Az újabb típusú Maestro kártyákon viszont már szerepel a CVC kód, így szerencsére azoknál a fenti probléma már nem merülhet fel.

Akik pedig régebbi típusú kártyával rendelkeznek, csak azt tudjuk javasolni, amit mi is tettünk. Hívják fel bankjukat, és kérjék el a 3 jegyű azonosító kódot, amit aztán jól jegyezzenek meg, a későbbiekben így elkerülhetik a hiányos adatok miatti tranzakció elutasítást. Nem mellesleg még a vásárlás is biztonságosabb lesz ezáltal, hiszen a CVC kódot innentől kezdve csak mi tudjuk, még a kártyára sincs ráírva, tehát nem tudja onnan lelesni senki.

A szolgáltatói weboldal követelményei 2.

Íme a folytatás, cikkünk alcíme: Az optimális használathoz szükséges követelmények. A cím önmagáért beszél, nem szorul különösebb magyarázatra. Az alábbiakban arról igyekszünk kimerítő tájékoztatást adni, mely szempontoknak kell megfelelni egy webáruház működését tekintve, és mit, hogyan kell feltüntetni egy optimálisan működő, bankkártyás fizetési opciót kínáló webshop oldalán. Lássuk a részleteket!

VISA és Eurocard/Mastercard logó beillesztése

A bankkártya társaságok logóinak beillesztése az előírt formában kell hogy történjen. Nem jelenhetnek meg hátrányosan más fizetési metódusokhoz képest. Emellett a logókat úgy kell feltüntetni, hogy a fogyasztó véletlenül se keverhesse össze a bankkártya társaságokat, a terméket/szolgáltatást értékesítő céggel.

Az árak megjelenítése

A végső árnak egyértelműen azonosíthatónak kell lennie a fogyasztó számára.

A kártyabirtokos terhelése 

Ajánlott akkor terhelni a kártyabirtokost, miután már az áru kiszállítása megtörtént, illetve a szolgáltatás teljesítésre került.

A számlakibocsátás és a szerződési feltételek teljesítésének határideje

A Szolgáltató köteles meghatározni a számlakibocsátás, valamint a teljesítés várható időpontját (például azokban az esetekben, amikor a rendelt áru csak egyes részletekben szállítható, stb.)

Nyilatkozat a megrendelések azonnali teljesítéséről
Ideális esetben a Szolgáltatónak legkésőbb egy napon belül e-mailben meg kell erősítenie a megrendelést. Ha az áru pillanatnyilag nem elérhető – pl. nincs raktáron –, a fogyasztónak azonnal értesítést kell küldeni a megváltozott szállítási határidőről.

Reakcióidő a fogyasztói megkeresésekre
A Szolgáltatónak a fogyasztói megkeresésekre 2 munkanapon belül e-mailben vagy telefonon keresztül válaszolnia kell.

Szállítási feltételek
A Szolgáltatónak egyértelműen fel kell tüntetnie a szállítási feltételeket a honlapon.

Export korlátozások
Amennyiben a Szolgáltató tudatában van bármilyen exportra vonatkozó korlátozásoknak, úgy köteles ezeket pontosan meghatározni.

A tranzakciós adatok másolata
A Szolgáltatónak egyértelműen emlékeztetnie kell a fogyasztót a tranzakciós adatok megőrzésére a későbbi ügyintézések megkönnyítése érdekében.

Elismervény a tranzakcióról
A későbbi félreértések elkerülése érdekében minden egyes tranzakcióhoz rendelni kell egy azonosító számot. Ezt az azonosító számot fel kell tüntetni az elismervényen.

A Szolgáltató online elérhetősége
A Szolgáltatónak mindig fel kell tüntetnie az URL címét a tranzakcióhoz kapcsolódó elismervényen.

A múlt heti bejegyzés folytatásaként, a jelen blogposzt célja is az volt, hogy közelebb hozzuk egymáshoz a fogyasztókat és a kereskedőket, kicsit jobban lássa mindkét fél, hogy mi az ami elvárható, illetve mi az, ami mindenképp megjelenítendő egy webáruház oldalán. Reméljük sikerült hasznos tanácsokkal ellátnunk Olvasóinkat, és a gyakorlatban is kamatoztatható információkkal szolgálni.

A szolgáltatói weboldal követelményei 1.

Ahogy az előző bejegyzésben ígértük, újabb érdekes témával jelentkezünk. Akik valamilyen online szolgáltatást nyújtanak, bizonyára találkoztak már a webshop üzemeltetésével kapcsolatos különböző előírásokkal, betartandó szabályokkal. Ezt a témát szeretnénk kicsit körüljárni. Jelen esetben azt nézzük meg részletesen, hogy milyen, a bankkártya társaságok szabályai alapján kötelezően teljesítendő előírások vonatkoznak egy olyan webáruházra, ahol bankkártyás fizetési mód is elérhető:

Azonosítás
A kereskedő cégnek (továbbiakban Szolgáltató) egyértelműen azonosíthatónak kell lennie a kártyabirokos számára.

A cég székhelye
A Szolgáltató köteles országát és székhelyét a vásárló számára jól láthatóan feltüntetni a honlapon, valamint ezeket láthatóvá tenni közvetlenül a vásárlás előtt.

Elérhetőség az ügyfél számára
A Szolgáltató köteles fenntartani egy elérhetőséget a fogyasztók számára (telefonszám vagy e-mail cím). Kérés esetén ezeken az elérhetőségeken a vásárlónak információt kell kapnia az egyes  tranzakciókról. Ezeknek az elérhetőségeknek az utolsó tranzakciótól számított 90 napig hozzáférhetőnek kell lenniük.

Teljes leírás az ajánlott termékről vagy szolgáltatásról
A termék vagy szolgáltatás műszaki paramétereinek, illetve felhasználási feltételeinek egyértelmű leírása.

A termékválaszték
A termékválasztéknak eleget kell tennie az elfogadó banknál bejelentett MCC kódnak (MCC: Merchant Category Code) és/vagy az előírt jogi követelményeknek és/vagy az ún. „card scheme” szabályoknak.

CVV-kód
A CVV kód bekérés technikai feltételeinek megteremtése (opcionális).

A tranzakció pénzneme
Mivel az interneten a vásárló a világ bármely országából érkezhet, az ügyfeleket szükséges értesíteni a tranzakció valutaneméről a vásárlás előtt. Az adott pénznemhez kapcsolódó ország feltüntetése kötelező, kivéve, ha nemzetközileg konvertibilis valutáról van szó.

Adatvédelmi nyilatkozat
A Szolgáltatónak biztosítania kell a vásárlót arról, hogy a tőle kapott adatokat bizalmasan kezelik.

Eljárás a visszáru, visszatérítés, illetve a rendelés törlése esetén
A Szolgáltató köteles tájékoztatni a vásárlót az őt megillető jogokról visszáru, a rendelés törlése és visszatérítés esetén. Az információnak egyértelműnek kell lennie a vásárlás előtt, ezzel  nagymértékben megelőzhetőek a jövőbeni félreértések, reklamációk.

Nyilatkozat a tranzakció biztonsági teljesítéséről
A Szolgáltatónak hangsúlyoznia kell, hogy a tranzakció során számos biztonsági intézkedést alkalmaz (például SSL titkosítás).

Kapcsolat a Szolgáltatóhoz
A fogyasztó számára egyértelműnek kell lennie az összefüggésnek a bankszámlán megjelenő Szolgáltató és a cég között, ahonnan vásárolt. Például a bankszámlán megjelenő Szolgáltatóként a cégnevet és URL-t érdemes feltüntetni, vagy a weboldalon egyértelműen kell jelezni, hogy a bankszámlán megjelenő Szolgáltató és a cég, ahonnan vásárolt, ugyanaz.

Reméljük, a fentieket mindkét oldal, azaz a kereskedők, és a vásárlók is érdekesnek találják. Nem árt tisztában lenni azzal, hogy mi az, aminek mindenképp szerepelnie kell a weboldalon, illetve mely információkkal kell feltétlenül találkozzunk egy megbízható webshop esetében.

Következő posztunk az optimális használathoz szükséges követelményekkel fog foglalkozni, tartsanak velünk akkor is!