Dilemma - Milyen kártyát válasszak? (3. rész)

Elérkeztünk a bankkártya választást taglaló sorozatunk befejező részéhez, amelyben a betéti kártyákat, hitelkártyákat és a költési kártyákat vizsgáljuk meg tüzetesebben.

A bankkártyáról nem állapítható meg első ránézésre, hogy betéti (angolul debit), hitel- (angolul credit) vagy költési (angolul charge) kártyáról van szó, tehát ugyanazon kártyamárka (pl. MasterCard) mögött ilyen és olyan is állhat. A költési kártyát hívják (nem túl szabatosan) terheléses kártyának is, amely angolra lefordítva a nagy kártyakultúrával rendelkező országokban egészen mást jelent.

A magyarországi gyakorlat szerint a kártyahasználat során mindhárom kártyatípust ugyanúgy kell használni. Külföldön azonban bevett szokás, hogy az egyes vásárlási tranzakció előtt meg kell adni, hogy az betéti kártyával vagy hitelkártyával történik, sőt bizonyos vásárlások (pl. autókölcsönzés) csak hitelkártyával lehetségesek.

A betéti kártyával végzett költéseket alapvetően a kártyabirtokos pénze (betétje) fedezi. Egy betéti kártya még akkor sem lesz hitelkártya, ha ahhoz áthidaló folyószámlahitel kapcsolódik, mellyel a betét “meghosszabbodik” a költések tekintetében. Ehhez egyébként jövedelem-átutalásra is szükség van. A betéti kártyák hitelkerettel és hitelkeret nélkül is nyitóösszeggel, és/vagy óvadékkal, és/vagy jövedelem-átutalással igényelhetők, azaz valamennyi pénzt mindenképpen előre le kell tenni ahhoz, hogy a kártyát megkaphassuk.

A hitelkártya ezzel szemben nem igényel jövedelem-átutalást vagy nyitóösszeget (óvadékot is csak kiegészítő esetben, pl. ha nem tud jövedelemigazolást felmutatni az igénylő). A hitelkártya mögött olyan számla áll, mely nem alkalmas betétlekötésre, átutalásra, csupán a kártya mögötti tranzakciók fedezhetők vele. A hitelkártya kb. olyan, mint például egy telefonszámla, melynél minden hónapban nulláról indulunk (hiszen nincs betétünk a banknál) és a hitelbe számolt havi költéseink végén a számlazárást követően kapunk egy számlát a költéseinkről. A hitelkártyánál eldönthetjük, hogy a havi periódust követő zárás utáni türelmi időszakban visszafizetjük-e a teljes összeget, vagy annak csak egy részét. Ha egyben visszafizetjük, akkor általában a bank nem számol fel hitelkamatot (csak a kártyával végzett vásárlások után), ezt hívjuk úgynevezett kamatmentes költésnek, ha pedig nem a teljes összeget fizetjük vissza, akkor a megmaradt tartozásra kamatszámítás indul (visszamenőleg is).

Megemlítendő, hogy gyakran még ma is minden kártyát hitelkártyának hívnak, hibásan. A gyűjtőnév ugyanis nem hitelkártya, hanem bankkártya, s annak csak egyik fajtája a hitelkártya.

Végül ejtsünk a költési kártyáról is néhány szót. A költési kártya szinte csak abban különbözik a hitelkártyától, hogy nem lehet választani, hanem egy összegben vissza kell fizetni a havi költéseinket (melyek persze vásárlás esetén ugyanúgy kamatmentesek). Magyarországon rendkívül kevés az ilyen kártyák száma, a másik két típus mellett a költési kártyák nem nagyon terjedtek el, emiatt túl sok tintát nem is pazarolunk a bemutatására.

Reméljük, három részes sorozatunkkal sikerült némi eligazítást adnunk a kártyadzsungelben tévelygőknek, ha ezek alapján bármely Kedves Olvasónk közelebb jutott a döntéshez, azt már sikerként könyveljük el.

Dilemma - Milyen kártyát válasszak? (2. rész)

Megérkezett a folytatás, a téma továbbra is az, hogy milyen típusú kártyát válasszunk, mert hát választék az van bőven. Első részünket különböző érdekes kérdésekkel zártuk, a mostani bejegyzésünkben ezeket próbáljuk megválaszolni, remélhetőleg sikerrel.

Általánosan elfogadott tény, hogy mind a kereskedelmi elfogadóhelyeken, mind az interneten egyaránt, azokat a kártyákat fogadják el, melyeknek logóját feltüntetik vagy a boltban, vagy a weboldalon. Így az interneten történő fizetésre valamennyi dombornyomású MasterCard és Visa kártya alkalmas, illetve bizonyos dombornyomásmentes kártyák is (róluk a cikk utolsó felében ejtünk szót). Mindezek mellett léteznek speciális, úgynevezett internetes kártyák is.

A komoly mérvű internetes visszaélésekre a bankszektor új megoldásokkal, fejlesztésekkel reagált. Ennek eredményeként egyrészt megjelentek a csak interneten használható kártyák, amelyekkel nem lehetséges interneten kívül vásárolni, azaz kártyaszámunk esetleges ellopása esetén nem lehetséges a "földi" visszaélés. (A csak interneten használható VISA kártya elfogadására a kereskedőnek is felkészültnek kell lennie, különben a bank visszautasítja azt.) Az American Express például úgy fokozza az online kereskedelemben a kártyahasználat biztonságát, hogy a kártyabirtokost csak egy egyszer használható „kártyaszámmal” engedi vásárolni. Ezzel a számmal mindössze egyetlen vásárlást eszközölhet az interneten a kártyatulajdonos, s minden újabb vásárláshoz újabb, teljesen más kártyaszám tartozik.

Végül ejtsünk szót egy furcsa jövevényről, az úgynevezett dombornyomásmentes (angolul unembossed) bankkártyáról. Hivatalosan így hangozhatna a definíciója: olyan bankkártya, amely minden olyan helyen használható, ahol az adott márkájú dombornyomású bankkártyát egyébként elfogadják, de csak azokon az elfogadóhelyeken használható, ahol elektronikus összeköttetés van a kártyaelfogadó bankkal.

Úgy tűnt, egy-két évtized után a kártyatársaságok felfedezték a spanyolviaszt, és sikerült igen jól összekeverniük az elektronikus és a dombornyomású kártyákat, amelyek olykor fogyasztói panaszokhoz is vezettek.

Kezdetben az elektronikus elfogadásra külön márkát hoztak létre, így azok az ügyfelek, akik ilyen típusú kártyával rendelkeztek, mindig pontosan tudták, hogy egy adott üzletben elfogadják-e a kártyájukat, hiszen a logó szerepelt az üzlet bejáratán. A dombornyomásmentes kártyáknál azonban tulajdonképpen klasszikus dombornyomású kártyákat kezdtek kibocsátani, de dombornyomás nélkül. Vagyis ezek teljes értékű Visa vagy MasterCard kártyák, viszont imprinteres kártyaelfogadásra mégsem alkalmasak, hiszen a dombornyomás hiányában az az önátírós gépekben nem használhatók, vagyis marad az elektronikus környezet.

Éppen ezért ezt a kártyatípust nem ajánljuk szívesen, hacsak az ügyfél nem kíván vásárlás előtt minden olyan helyen meggyőződni az elektronikus elfogadásról, ahol nem lát elektronikus kártyamárkát, csak dombornyomásost.

Következő, egyben befejező részében a bankkártya választás dilemmáját feldolgozó sorozatunknak a betéti kártyákról, hitelkártyákról és költési kártyákról lesz szó, tartsanak továbbra is velünk!

Dilemma - Milyen kártyát válasszak? (1. rész)

Online fizetni jó dolog, de ehhez első körben nem árt, ha rendelkezünk egy erre alkalmas bankkártyával. Legfrissebb bejegyzésünkben a bankkártyák különböző típusainak megismertetésével szeretnénk gyarapítani kedves Olvasóink tudását és ismeretét, hiszen ez a terület is bőven kínál felfedetlen és tisztázatlan kérdéseket.

Bár a bankkártyák használata kapcsán ma már eléggé tájékozottnak számítunk, mégsem árt, ha tudatosítjuk magunkban, hogy a már meglévő, vagy újonnan igényelendő kártyánkat mégis mi mindenre szeretnénk használni.

Mint minden megalapozott döntést, a kártyaválasztást is alternatívák felállításával és mérlegeléssel lehet meghozni. Kérdés, hogy vásárlásra (online vagy offline) vagy pénzfelvételre, esetleg mindkettőre szeretnénk-e, hogy alkalmas legyen a kártyánk? Itthon, vagy külföldön is igénybe vennénk? Első körben a dombornyomott és az elektronikus kártyák közötti különbséget vesszük górcső alá.

A dombornyomott kártyák (pl. a MasterCard Standard, Business, Arany és Platina, a VISA Classic, Gold és a Business kártyák többsége) ATM- és POS-berendezéseknél valamint im-printereknél (ami a POS berendezés mechanikus változata), telefonos, postai és internetes vásárlásokhoz, rendelésekhez egyaránt felhasználhatók. A dombornyomott kártya megjelenését illetően abban különbözik a gravírozott kártyától, hogy a rajta szereplő karakterek a kártya síkjából kiemelkednek. További előnye még, hogy külföldön is használható, így akik sokat utaznak, azoknak kifejezetten kényelmes szolgáltatást nyújthat.

Ezzel szemben a gravírozott vagy elektronikus kártyák - pl. a Maestro, a VISA Electron, a MasterCard Electronic - kizárólag elektronikus környezetben használhatók, azaz ATM- és POS-berendezéseknél. Bizonyos esetekben online fizetésre is alkalmasak, ez nagyban függ a kibocsátó banktól.

A szelekció azonban itt még nem ér véget, hiszen léteznek még chippel és mágnescsíkkal ellátott kártyák, dombornyomásmentes kártyák, ATM kártyák, betéti- és költési kártyák, és a listát még hosszan lehetne folytatni. A következő postokban részletesen kifejtjük ezek használati köreit is.

Összefoglalásképpen a dombornyomott és elektronikus kártyákról:

•  A dombornyomású kártyák minden vásárlási ponton és minden bankjegykiadó automatában (ATM-ben), továbbá minden bankfiókban, illetve postán használhatók, természetesen internetes vásárláshoz is megfelelnek.
• Az elektronikus kártyák csak az elektronikus vásárlási pontokon és minden bankjegykiadó automatában (ATM-ben), továbbá elektronikus elfogadás esetén bankfiókban és postán használhatók.

Mi a különbség a dombornyomásmentes, és a gravírozott kártyák között? Van egyáltalán különbség? Mi az az internetes kártya? Ha a kedves Olvasó nem tudja ezekre a választ, érdemes velünk tartani legközelebb is, mai blogposztunk folytatása többek között erről is fog szólni.

Okok és teendők sikertelen bankkártyás fizetés esetén

Akik szoktak online bankkártyával vásárolgatni, bizonyára találkoztak már olyan helyzettel, hogy a tranzakció sikertelen lett, ennek okát viszont nem tudták megállapítani. A bankok és különböző fizetési szolgáltatók a legritkábban írnak ki visszautasításkor érdemi információt, nem nagyon adnak támpontot arra vonatkozóan, hogy mitévők is legyünk. Mit tehet ilyenkor a vásárló? Mivel segítség nincs, saját magunknak kell megpróbálnunk megoldani a helyzetet.

Feltehetően ritka az olyan kártyatulajdonos, aki tisztában van vele, mi minden lehet a háttérben, mert bizony a visszautasításnak ezer és egy oka lehet. Ezt próbáltuk jelen írásunkban összeszedni segítség gyanánt, hogy ilyen helyzetben merre induljunk el, hogyan próbáljunk sikeres vásárlást varázsolni a sikertelenből.

Alapvetően négy csoportra lehet osztani a sikertelen vásárlások okait, indokait, lehet ez kártya jellegű hiba, a kártyához tartozó számlát érintő hiba, technikai, illetve kapcsolati jellegű probléma. Vegyük ezeket szép sorjában:

Kártya jellegű hibánál mire lehet gyanakodni?

• Ha első alkalommal próbáljuk a kártyát internetes fizetésre használni, könnyen előfordulhat, hogy a kártyánk nem is alkalmas interneten történő fizetésre, emiatt kapunk elutasítást.
• Egy másik lehetséges ok, hogy a kártyakibocsátó banknál van letiltva a kártyánkon az internetes fizetés, leginkább biztonsági okokból fordulhat ez elő.
  Ebben a két esetben a legjobb, ha a kibocsátó bankunkhoz fordulunk információért. 
• A hibásan megadott kártyaadatokat is ide sorolhatjuk, ezt mindenképp ellenőrizzük a fizetés gomb megnyomása előtt.
• Megeshet, hogy a kártyánk már lejárt, emiatt utasít el minket a fizetési szolgáltató. Ezt elég könnyen ellenőrizni tudjuk a lejárati dátum alapján. A kártyán szereplő lejárati dátum hónapjának végéig elvileg még használható a plasztikdarab, vásárlás előtt érdemes ezt is ellenőrizni.

Számla jellegű hiba esetén:

• Ha anno számlanyitásnál, kártyaigénylésnél megadtunk napi limitet, figyeljünk arra, hogy a vásárlásnál költeni kívánt összeg ezt ne lépje túl, vagy ha már vásároltunk korábban ugyanazon a napon kártyánkkal, mindezek összege ne legyen a limit fölött, mivel ez könnyen visszautasításhoz vezethet.
• Hó vége felé az is megeshet, hogy nincs már kellő fedezet a számlánkon a tranzakció lebonyolításához, ilyenkor szintén el lesz utasítva a próbálkozásunk. Természetesen hitelkártyáknál ez kicsit másként van, ott a hitelkeret szabja meg, hogy meddig nyújtózkodhatunk.

Technikai jellegű hiba esetén:

• Itt relatíve sok minden lehet, különös ismertetőjele, hogy furcsa hibaüzenetet kap(hat)unk, a fizetőoldalról nem térünk vissza automatikusan a kereskedő oldalára, túl sokáig pörög a „homokóra”, és csak a back illetve a refresh gomb segítségével tudunk visszalépni, stb. Általában ilyenkor automatikusan sikertelen lesz a tranzakciónk, de a legjobb, ha ezt azonnal ellenőrizzük is netbankon keresztül, amennyiben rendelkezünk ilyen hozzáféréssel. Ilyenkor a fizetési szolgáltató megkeresése jelenthet megoldást, ők meg tudják mondani hogy mi a hiba, illetve folyamatban van-e ennek elhárítása.

Kapcsolódási hiba esetén:

• Hasonló a technikai jellegű hibához, túl sokáig kell várakozni fizetéskor, időtúllépés következik be, nem továbbítódnak az adataink valami apróbb hiba miatt, stb. Ilyenkor elméletben kaphatunk is valami hibaüzenetet, ami ezt leírja, általában megoldás, ha később újrapróbálkozunk.

Az első két csoportba tartozó hibajelenségek esetén a számlavezető bankunkat érdemes felkeresni kérdéseinkkel. Szinte biztosan meg tudják mondani, miből ered a probléma, és hogy milyen teendőink vannak, ha sikeresen szeretnénk vásárolni. A technikai illetve kapcsolati hibák esetén viszont azt kell felkeresnünk, akin keresztül a fizetést bonyolítottuk volna, persze ezt csak akkor érdemes, ha többszöri próbálkozás után is ugyanúgy hibát észlelünk.

Összefoglalva, ha sikeresen szeretnénk vásárolni kártyánkkal az interneten, a fizetés előtt bizonyosodjunk meg róla, hogy a kártyánk alkalmas a netes fizetésre, van elég pénz a számlánkon, nem léptük túl a napi limitet, és az adatok megadásánál figyeljünk arra, hogy minden pontosan szerepeljen a fizetési űrlapon, így nagy eséllyel nem érhet minket meglepetés.

Reméljük, ismét hasznos tanácsokkal tudtunk szolgálni, mert mint tudjuk, a legjobb online vásárlás a sikeres online vásárlás, a kereskedő, és a fogyasztó szemszögéből is.

Online vásárlás Maestroval CVC nélkül? Lehetséges?

Mai bejegyzésünkben egy érdekes jelenséget próbálunk meg kibogozni, amellyel egyre többet találkozunk mostanában. Figyelem, megtörtént esetet dolgozunk fel! :)

Mint az köztudott, online bankkártyás fizetések esetében a kártyaelfogadó bank, bankkártyánk beazonosítása és a csalások kiszűrése érdekében elkéri a kártyán szereplő adatokat, melyek a következők lehetnek (elfogadó bankonként változhat): kártya típusa (Visa, Mastercard, Maestro, American Express, stb.), kártya száma, lejáratának dátuma, kártyán szereplő név, kibocsátó bank megnevezése, és minden esetben a CVC, CVV vagy CVC2 kódot, ami általában a kártya hátulján található 3 jegyű szám. A kártya ezen adatok alapján kerül beazonosításra, ennélfogva ha valamelyiket elrontjuk, vagy nem adjuk meg, a tranzakció elutasításra kerül.

Igen ám, de ha valakinek régi típusú Maestro kártyája van, az most felkiálthat, hogy márpedig neki semmilyen 3 jegyű szám nem szerepel sem a kártya elején, sem a hátulján, hogyan adhatna meg egy olyan adatot, ami nincs is ott? A kérdés valószínűleg jogosan merül fel…

Mi is ebbe a problémába ütköztünk, Maestro típusú kártyánkkal többszöri próbálkozás után sem tudtuk kifizetni azt a pizzát, amit ebédre szerettünk volna elfogyasztani, hiszen nem tudtuk megadni a már említett 3 jegyű ellenőrző számot, a tranzakciónk folyamatosan visszautasításra került. Mivel épp nem volt nálunk másik bankkártya és egyébként is szerettünk volna utánajárni, vajon hogyan adhatnánk meg egy olyan számsort, ami nem is szerepel a kártyán, hirtelen ötlettől vezérelve felhívtuk hát a kártyát kibocsátó bank ügyfélszolgálatát.

A telefonos ügyfélszolgálat megfelelő menüpontját kiválasztva fel is tettük kérdéseinket a kedves női hangnak a vonal túloldalán, aki érdekes tényt közölt velünk. Van az említett Maestro kártyának CVC kódja, csak azt nem írják rá a kártyára, hanem a bank tárolja, saját rendszerében. Ezt a kódot meg is adta nekünk, amit aztán következő fizetési próbálkozásunkra valóban elfogadott a fizető felület, így már semmi sem választott el bennünket az áhított pizzától.

Egy kérdésünk azonban maradt, vajon minden esetben elutasításra kerül a tranzakció, ha nem adunk meg CVC kódot egy Maestro-s vásárlás alkalmával? Kicsit utánajárva a témának, rájöttünk, a válasz: nem. A kártyaelfogadó bank beállításainak megfelelően vagy elfogadja, vagy elutasítja a tranzakciót. Ezt azonban nem tudjuk előre megjósolni, nincs kiírva a fizetőoldalon erről információ, tehát lutriznunk kell, vagy bejön, vagy nem. Az újabb típusú Maestro kártyákon viszont már szerepel a CVC kód, így szerencsére azoknál a fenti probléma már nem merülhet fel.

Akik pedig régebbi típusú kártyával rendelkeznek, csak azt tudjuk javasolni, amit mi is tettünk. Hívják fel bankjukat, és kérjék el a 3 jegyű azonosító kódot, amit aztán jól jegyezzenek meg, a későbbiekben így elkerülhetik a hiányos adatok miatti tranzakció elutasítást. Nem mellesleg még a vásárlás is biztonságosabb lesz ezáltal, hiszen a CVC kódot innentől kezdve csak mi tudjuk, még a kártyára sincs ráírva, tehát nem tudja onnan lelesni senki.

A szolgáltatói weboldal követelményei 2.

Íme a folytatás, cikkünk alcíme: Az optimális használathoz szükséges követelmények. A cím önmagáért beszél, nem szorul különösebb magyarázatra. Az alábbiakban arról igyekszünk kimerítő tájékoztatást adni, mely szempontoknak kell megfelelni egy webáruház működését tekintve, és mit, hogyan kell feltüntetni egy optimálisan működő, bankkártyás fizetési opciót kínáló webshop oldalán. Lássuk a részleteket!

VISA és Eurocard/Mastercard logó beillesztése

A bankkártya társaságok logóinak beillesztése az előírt formában kell hogy történjen. Nem jelenhetnek meg hátrányosan más fizetési metódusokhoz képest. Emellett a logókat úgy kell feltüntetni, hogy a fogyasztó véletlenül se keverhesse össze a bankkártya társaságokat, a terméket/szolgáltatást értékesítő céggel.

Az árak megjelenítése

A végső árnak egyértelműen azonosíthatónak kell lennie a fogyasztó számára.

A kártyabirtokos terhelése 

Ajánlott akkor terhelni a kártyabirtokost, miután már az áru kiszállítása megtörtént, illetve a szolgáltatás teljesítésre került.

A számlakibocsátás és a szerződési feltételek teljesítésének határideje

A Szolgáltató köteles meghatározni a számlakibocsátás, valamint a teljesítés várható időpontját (például azokban az esetekben, amikor a rendelt áru csak egyes részletekben szállítható, stb.)

Nyilatkozat a megrendelések azonnali teljesítéséről
Ideális esetben a Szolgáltatónak legkésőbb egy napon belül e-mailben meg kell erősítenie a megrendelést. Ha az áru pillanatnyilag nem elérhető – pl. nincs raktáron –, a fogyasztónak azonnal értesítést kell küldeni a megváltozott szállítási határidőről.

Reakcióidő a fogyasztói megkeresésekre
A Szolgáltatónak a fogyasztói megkeresésekre 2 munkanapon belül e-mailben vagy telefonon keresztül válaszolnia kell.

Szállítási feltételek
A Szolgáltatónak egyértelműen fel kell tüntetnie a szállítási feltételeket a honlapon.

Export korlátozások
Amennyiben a Szolgáltató tudatában van bármilyen exportra vonatkozó korlátozásoknak, úgy köteles ezeket pontosan meghatározni.

A tranzakciós adatok másolata
A Szolgáltatónak egyértelműen emlékeztetnie kell a fogyasztót a tranzakciós adatok megőrzésére a későbbi ügyintézések megkönnyítése érdekében.

Elismervény a tranzakcióról
A későbbi félreértések elkerülése érdekében minden egyes tranzakcióhoz rendelni kell egy azonosító számot. Ezt az azonosító számot fel kell tüntetni az elismervényen.

A Szolgáltató online elérhetősége
A Szolgáltatónak mindig fel kell tüntetnie az URL címét a tranzakcióhoz kapcsolódó elismervényen.

A múlt heti bejegyzés folytatásaként, a jelen blogposzt célja is az volt, hogy közelebb hozzuk egymáshoz a fogyasztókat és a kereskedőket, kicsit jobban lássa mindkét fél, hogy mi az ami elvárható, illetve mi az, ami mindenképp megjelenítendő egy webáruház oldalán. Reméljük sikerült hasznos tanácsokkal ellátnunk Olvasóinkat, és a gyakorlatban is kamatoztatható információkkal szolgálni.

A szolgáltatói weboldal követelményei 1.

Ahogy az előző bejegyzésben ígértük, újabb érdekes témával jelentkezünk. Akik valamilyen online szolgáltatást nyújtanak, bizonyára találkoztak már a webshop üzemeltetésével kapcsolatos különböző előírásokkal, betartandó szabályokkal. Ezt a témát szeretnénk kicsit körüljárni. Jelen esetben azt nézzük meg részletesen, hogy milyen, a bankkártya társaságok szabályai alapján kötelezően teljesítendő előírások vonatkoznak egy olyan webáruházra, ahol bankkártyás fizetési mód is elérhető:

Azonosítás
A kereskedő cégnek (továbbiakban Szolgáltató) egyértelműen azonosíthatónak kell lennie a kártyabirokos számára.

A cég székhelye
A Szolgáltató köteles országát és székhelyét a vásárló számára jól láthatóan feltüntetni a honlapon, valamint ezeket láthatóvá tenni közvetlenül a vásárlás előtt.

Elérhetőség az ügyfél számára
A Szolgáltató köteles fenntartani egy elérhetőséget a fogyasztók számára (telefonszám vagy e-mail cím). Kérés esetén ezeken az elérhetőségeken a vásárlónak információt kell kapnia az egyes  tranzakciókról. Ezeknek az elérhetőségeknek az utolsó tranzakciótól számított 90 napig hozzáférhetőnek kell lenniük.

Teljes leírás az ajánlott termékről vagy szolgáltatásról
A termék vagy szolgáltatás műszaki paramétereinek, illetve felhasználási feltételeinek egyértelmű leírása.

A termékválaszték
A termékválasztéknak eleget kell tennie az elfogadó banknál bejelentett MCC kódnak (MCC: Merchant Category Code) és/vagy az előírt jogi követelményeknek és/vagy az ún. „card scheme” szabályoknak.

CVV-kód
A CVV kód bekérés technikai feltételeinek megteremtése (opcionális).

A tranzakció pénzneme
Mivel az interneten a vásárló a világ bármely országából érkezhet, az ügyfeleket szükséges értesíteni a tranzakció valutaneméről a vásárlás előtt. Az adott pénznemhez kapcsolódó ország feltüntetése kötelező, kivéve, ha nemzetközileg konvertibilis valutáról van szó.

Adatvédelmi nyilatkozat
A Szolgáltatónak biztosítania kell a vásárlót arról, hogy a tőle kapott adatokat bizalmasan kezelik.

Eljárás a visszáru, visszatérítés, illetve a rendelés törlése esetén
A Szolgáltató köteles tájékoztatni a vásárlót az őt megillető jogokról visszáru, a rendelés törlése és visszatérítés esetén. Az információnak egyértelműnek kell lennie a vásárlás előtt, ezzel  nagymértékben megelőzhetőek a jövőbeni félreértések, reklamációk.

Nyilatkozat a tranzakció biztonsági teljesítéséről
A Szolgáltatónak hangsúlyoznia kell, hogy a tranzakció során számos biztonsági intézkedést alkalmaz (például SSL titkosítás).

Kapcsolat a Szolgáltatóhoz
A fogyasztó számára egyértelműnek kell lennie az összefüggésnek a bankszámlán megjelenő Szolgáltató és a cég között, ahonnan vásárolt. Például a bankszámlán megjelenő Szolgáltatóként a cégnevet és URL-t érdemes feltüntetni, vagy a weboldalon egyértelműen kell jelezni, hogy a bankszámlán megjelenő Szolgáltató és a cég, ahonnan vásárolt, ugyanaz.

Reméljük, a fentieket mindkét oldal, azaz a kereskedők, és a vásárlók is érdekesnek találják. Nem árt tisztában lenni azzal, hogy mi az, aminek mindenképp szerepelnie kell a weboldalon, illetve mely információkkal kell feltétlenül találkozzunk egy megbízható webshop esetében.

Következő posztunk az optimális használathoz szükséges követelményekkel fog foglalkozni, tartsanak velünk akkor is!