Közép-kelet-európai körkép, avagy zöldebb-e a szomszéd fűje? (3. rész)

Folytatván nemrégiben megkezdett sorozatunkat, ismét két közép-kelet-európai országot vizsgálunk meg e-kereskedelmi szemszögből. E két országgal való kapcsolatunk igen réginek mondható, történelmünk során sokszor kerültünk kapcsolatba velük, hol így, hol úgy. Nézzük hát meg, mi a helyzet mostanában Lengyelországban, és Romániában.

Lengyelország:

A lengyel e-kereskedelem az utóbbi években erőteljes virágzásnak indult, 2011-ben például 32%-os növekedést mutatott az előző évhez képest, így a kiskereskedelmi értékesítés immár 3,1%-a online történik. Ez köszönhető az internet elterjedésének, a kínálat bővülésének, és a biztonságos e-értékesítés vonzerejének is. Jelenleg az internetet használó lakosság 74%-a vásárolt már online, és a népesség 20%-a ezt a legutóbbi 3 hónapban tette.

Ahogy a legtöbb piacon, a lengyeleknél is a fő szempont a termék vagy szolgáltatás ára, így nem meglepő, hogy rövid idő alatt nagyon népszerűek lettek a különböző ár-összehasonlító portálok. Ugyanakkor az elmúlt években az időtakarékosság, és a kényelem is egyre fontosabb tényezővé vált a vásárlók körében. A lengyelországi netes kereskedelemről elmondható azonban egy érdekes tény: a forgalom fele egyetlen oldalnak, egy aukciós portálnak tulajdonítható, ez pedig az Allegro, a „lengyel Vatera”. Ez a legnagyobb e-piactér Lengyelországban, amely vonzza a kis-, és a nagyvállalatokat is egyaránt.

A legnépszerűbb online vásárolt termékek a multimédia, az elektronikai eszközök, és a divatcikkek. Az élelmiszer eladás még elég csekély mértékű, de ez is feljövőben van, ami annak köszönhető, hogy a nagyobb offline boltok is elkezdtek nyitni az online piac felé (pl.: Auchan, Tesco, Piotr i Paweł, Alma). A ruházati szektorban a legtöbb nagy nemzetközi márka elindította már helyileg az online értékesítését (pl.: Zara, C&A), vagy a központilag futtatott oldalaikon fel van tüntetve Lengyelország is, ahova kiszállítanak árut online rendelés esetén (pl.: Gap, M&S, New Look).

A hagyományos lengyel kiskereskedők körében azonban egyre nagyobb aggodalomra ad okot az e-kereskedelem ilyen irányú fejlődése, különösen az elektronikai cikkek, és a multimédia területén. Néhány kereskedő már el is kezdte leépíteni az offline üzleteit, míg mások átalakították őket bolton belüli átvételi ponttá. A többi szektorban is hasonlóan alakul a helyzet, de ezek egyelőre még nem olyan hangsúlyosak. Egy biztos, a lengyelek meglátták az online értékesítésben rejlő potenciált, aki nem akar lemaradni, az a közeljövőben biztosan az online felé fog kacsingatni, ha eddig még nem tette volna meg.

Románia:

Keleti szomszédunk és a fentebb elemzett Lengyelország közt igen nagy a kontraszt. Míg a lengyeleknél azt lehet mondani, hogy dübörög az e-kereskedelem, a románoknál ilyesmiről sajnos nem lehet beszámolni.

Bár az e-kereskedelem kialakulása Romániában nagyjából az ezredfordulóra tehető, még mindig csak gyerekcipőben jár, számottevő fejlődésről nem beszélhetünk. Az elmúlt években látható előrelépés leginkább a 2007-es EU csatlakozással magyarázható, de az új biztonságos fizetési módok megjelenése, és az internet gyorsuló elterjedése is sokat nyomott a latba. A bankkártya és mobil használat is jelentősen növekedett, amely szintén növeli a potenciális fogyasztók számát. 2011-ben 24%-os növekedést mutatott Románia az internetes vásárlások tekintetében, így mára a román kiskereskedelem 0,34%-át teszi ki az online forgalom.

A leggyakrabban vásárolt áruk az elektronikai eszközök, divatcikkek, cipők, és az egészség és szépségápolási termékek. Az online élelmiszer eladás viszont a sor végén kullog, mivel egyik nagy nemzetközi élelmiszer-láncolat sem döntött még úgy, hogy fejleszti ezt az értékesítési csatornát Romániában. Fontos továbbá megjegyezni, hogy a vizsgált 33 nemzetközi divat-lánc közül 26-nál még nem kezdődött el az online értékesítés, ezek általában központilag működnek, nem pedig helyben.

Az e-vásárlók aránya a társadalomra vetítve Romániában a legalacsonyabb a régióban, sőt, egész Európában. A román lakosság körülbelül 4%-a mondja azt magáról, hogy az elmúlt 3 hónapban vásárolt valamit az interneten, szemben az EU 34%-os átlagával, ebből is láthatjuk, hogy bőven van még kiaknázatlan terület szomszédainknál. Az sem meglepő, hogy a felmérés szerint általában a városi, átlagosan magasabb jövedelemmel rendelkező fogyasztók használják ezt a lehetőséget, remélhetőleg hamarosan ott is jobban felpörögnek az események.

Sorozatunk ezzel még nem ért véget, a következő alkalommal Szerbia és Szlovákia kerül terítékre, tartsanak velünk akkor is!

Közép-kelet-európai körkép, avagy zöldebb-e a szomszéd fűje? (2. rész)

A téma első részében a közép-kelet-európai régió e-kereskedelmi helyzetével foglalkoztunk. Mostani bejegyzésünkben ezt folytatjuk, de nézzük meg kicsit közelebbről, hogy az egyes országokban hogyan fejlődött az online vásárlás az elmúlt években.

Horvátország

Déli szomszédunknál az online kereskedelem látványos fejlődésen ment keresztül az elmúlt években. 2010 és 2011 között majdnem megduplázódott az interneten vásárló felhasználók száma. Ez így önmagában jól hangzik, de emellé azt is tudnunk kell, hogy az internetet használó lakosság csupán 20%-a vásárolt már valaha online, a többiek úgy tűnik még szkeptikusak ezzel kapcsolatban. Ez az „éretlenség” másban is megmutatkozik, vegyük például a nagy nemzetközi bolthálózatokat, melyek Horvátországban is jelen vannak: a vizsgált 32 világmárka közül csak 7 olyan van, aki online boltot is működtet. Ebben valószínűleg közrejátszik az is, hogy Horvátország még nem EU tag, így a központilag, és nem helyben üzemeltetett webshopoknál problémát jelenthet, hogy nem tudnak olyan árakat, kiszállítási díjakat meghatározni, mint egy EU-tagország esetében. A tervek szerint ez idén július 1-jén meg fog változni, mivel a horvátok is csatlakoznak az EU-hoz, így ez az akadály elgördül az online értékesítő külföldi cégek elől. A vám eltörlése gyaníthatóan fellendíti majd a határokon átnyúló e-kereskedelmet, és több nagy cég is könnyebben elérhetővé válik, mint eddig.

A horvátországi e-kereskedelem főbb húzóágazatai azok az iparágak, ahol többé-kevésbé sztenderd árakkal, költségekkel tudnak számolni: ezek az elektronika, a könyvek, és a multimédia. Az sem véletlen, hogy a statisztikák alapján ezek a piaci szereplők azok, ahol a leginkább csökkent a fizikai boltok száma és mérete, látszik, hogy inkább az online értékesítés felé orientálódnak, mert ebben látják a jövőt.

Végül még egy érdekesség: jelenleg Horvátországban a „modern kiskereskedelem” is elég alacsony lefedettségű, a bevásárlóközpontok aránya 174 m²/1000 lakos, szemben a nyugat európai átlaggal, ami 246 m²/1000 lakos. Ez a szám a jövőben minden bizonnyal emelkedni fog, hiszen a piac bőven elbír még több nagy szereplőt is. Remélhetőleg kéz a kézben fejlődik majd ez is az e-kereskedelemmel, így hamarosan Horvátországban is egyre nagyobb szerephez juthat a netes értékesítés.

Csehország

Úgy tűnik, a csehek kihasználják az online piacban rejlő lehetőségeiket: a népesség több mint fele már túl van az első online vásárlási élményén, ezt mondják a statisztikák. Minden iparági szektorban dinamikus fejlődést láthatunk, a legkeresettebbek viszont itt is az elektronikai termékek. Az is igaz, hogy az általunk vizsgált országok közül Csehország van a legnyugatabbra, gyaníthatóan ez is közrejátszik abban, hogy náluk valamivel korábban beindult a felzárkózás a fejlettebb nyugati országokhoz, ami az online értékesítést illeti. A „kényelmi termékek” és a divatáruk is igen jól teljesítenek, az elmúlt években 3 számjegyű növekedési rátát mutattak. Napjainkban a cseh lakosság 30%-a mondhatja el magáról, hogy rendszeresen vásárol online.

Az internetes vásárlás tehát igen elterjedt ma már a csehek körében, viszont az online fizetéssel kicsit más a helyzet. A fogyasztók nagy része még mindig az utánvéttel történő fizetésben bízik, a kártyás vásárlást nem nagyon használják, pedig mint tudjuk, az olcsóbb mindkét félnek. A hagyományos boltok épp ezért még nem szorultak vissza az online boltokkal szemben, sokan bemutatóteremnek, vagy átvételi helynek használják, illetve akik még mindig ragaszkodnak ahhoz, hogy vásárlás előtt megtapogassák, megnézzék az árut, szintén ezeket a boltokat látogatják főként. Természetesen ez nem gátolja a kereskedőket, hogy a webes értékesítés felé nyissanak, a költséghatékonysággal, széles választékkal, és a sok interneten található leírással, referenciával próbálják magukat vonzóbbá tenni. 

A vizsgált nagy nemzetközi márkák – melyek jelen vannak Csehországban is – közel fele működtet webshopot. Viszont ezek közül csak néhány biztosítja ezt helyi nyelven is, főként központilag működtetett, nemzetközi – ezáltal angol nyelvű – webáruházakról beszélhetünk. Néhány szektorban, mint például a multimédia, új trendeket élnek meg a kereskedők: a tradicionális boltok fizikai mérete lecsökkent az elmúlt években, sokuk be is zárta kapuit, és áttették fókuszukat az internetes kereskedelemre. Ennek ellenére nagy befolyással van az e-kereskedelem elterjedésére az, hogy a hagyományos bevásárlóközpontok még igen erősen jelen vannak a cseh piacon. A közeljövőben a szakértők azt várják, hogy az ő esetükben is megkezdődik az „onlineosítás”, mivel kikerülni ezt sehogy nem tudják (ha nem akarnak lemaradni versenytársaiktól), és a lakosság is efelé orientálódik, ahogy az internet használat egyre inkább beépül hétköznapjainkba.

Következő részünkben újabb két országot fogunk tüzetesebben megvizsgálni, érdemes lesz velünk tartani!

Közép-kelet-európai körkép, avagy zöldebb-e a szomszéd fűje?

A Mi Online Fizetünk! blog általában magyarországi témákkal foglalkozik, egyrészt mivel mi is itt tevékenykedünk, másrészt pedig mert elsősorban a magyar online piactér szereplőinek szeretnénk érdekes és hasznos témákat tálalni, reméljük inkább több, mint kevesebb sikerrel. Jelen írásunkban arra gondoltunk, szétnézünk egy kicsit a „szomszédoknál” is, hogy arrafelé mi a helyzet ezen a téren. Nem szokatlan dolog hazánk helyzetét, teljesítményét összehasonlítani a régió más országainak számaival. Nézzük tehát, hogy állunk az internetes vásárlás területén!

Először vizsgáljuk egységében az említett régiót, összehasonlítva a nyugat-európai országokkal. Nálunk, - mint ahogy ez lenni szokott - kicsit lassabban indultak be a dolgok, nincs ez másképp az e-kereskedelmet illetően sem. A fejlődés töretlenségének fenntartásához azonban igen gyorsan kell reagálniuk a piaci szereplőknek a felmerülő igényekre. Gondoljunk csak bele a bevásárlóközpontok, (giga)plázák helyzetébe. Nem olyan rég jelentek meg a közép-kelet-európai piacokon, ennek ellenére kis időn belül az online kereskedelem fellendülése alaposan át is szabta a kereskedők eddigi bevált gyakorlatait, mivel a bolti kereskedés merőben más, mint az interneten történő értékesítés. Van, aki hamar felismerte ennek jelentőségét, ezek a cégek mára már piacvezetővé nőtték ki magukat az e-kereskedelemben is. Aki csak később csatlakozott ehhez a táborhoz, szembesülnie kellett azzal a nehézséggel, hogy a nagyobb, konkurens cégek már megvetették lábukat az online értékesítés talaján, és nem akarnak teret engedni másoknak. A szélessávú internet elterjedésével felgyorsult a folyamat, nem beszélve a különböző mobileszközök, telefonok, tabletek népszerűségéről, mindezek azt eredményezik, hogy manapság a felhasználók már sokkal több időt töltenek online, mint mondjuk 10 évvel ezelőtt. Ebből viszont az következik, hogy jó néhány tevékenység hangsúlya is az online világ felé terelődik, ilyen például a vásárlás is, melynek előnyeit már jól ismerjük. Természetesen a felhasználói viselkedés is fontos szerepet játszik az e-kereskedelem alakulásában, a vásárló már nem passzív vásárló az interneten, mivel mielőtt megvesz valamit, aktívan keresgél, körülnéz, összehasonlít, értékeléseket olvas, fórumozik, esetleg megvitatja a tapasztalatait más felhasználókkal.

A fenti ábrán országonkénti eloszlásban láthatjuk, hogy hol milyen népszerűségnek örvend az online vásárlás, mennyire terjedt el a lakosság körében, mindezt 2007-től mutatva, hogy látszódjon a fejlődés iránya és nagysága (forrás: Eurostat). Jól látható, hogy a legfelső, fekete vonal a nyugat-európai átlag (15 ország átlaga), messze feljebb van, mint az általunk vizsgált közép-kelet-európai országok bármelyikében, tehát van még hova fejlődni, ez nem kétséges. Szlovákia például csak most jutott el a 2008-as nyugat-európai szintre, a többiek még meg sem közelítették azt.

Bár az internet előfizetések száma dinamikusan növekszik a közép-kelet-európai országokban, még itt sem értük el a nyugat-európai szintet, és az egyes országok közt is viszonylag nagy eltérés van: míg Szerbiában 41%-ról számolhatunk be, Szlovákiában ez az arány 71%. Azt gondolnánk, hogy főként a fiatalabb korosztály él az online vásárlás lehetőségével, a statisztikák szerint azonban a 30-40 év közötti korosztály vásárol a legtöbbet neten. Ha nemek szerint vizsgálódunk, azt láthatjuk, hogy a nők többet vásárolnak mint a férfiak, de ebben nincs semmi meglepő, valószínűleg így van ez a hagyományos boltok esetében is.

Természetesen az e-kereskedelem fejlődéséhez az is elengedhetetlen, hogy a régiónkban is legyenek megbízható, gyors, biztonságos fizetési szolgáltatók. Akár online utalásról, mobilfizetésről, vagy kártyás fizetésről beszélünk, a lényeg, hogy ezen eszközök, szolgáltatások hadrendbe állításával mind szélesebb körnek tudjunk megfelelő fizetési opciót nyújtani, kinek-kinek a szája íze szerint. Jelenleg Közép-Kelet-Európa általunk górcső alá vett országaiban még mindig az utánvétes fizetés a legnépszerűbb, de szorosan liheg a nyomában a kártyás fizetés is, mely egyre inkább beépül a mindennapjainkba. A vezető kártyatársaságok törekvéseivel, és a nemzetközi trendekkel összhangban mi az Escalionnál is azon dolgozunk, hogy a bankkártyás vásárlás átvegye a vezető szerepet az utánvétestől, ami nem könnyű feladat, viszont nem is lehetetlen.

Következő posztunkban a közép-kelet-európai országokat vizsgáljuk egyenként, aki kíváncsi a részletekre, tartson velünk továbbra is!