Folytatván nemrégiben megkezdett sorozatunkat, ismét
két közép-kelet-európai országot vizsgálunk meg e-kereskedelmi szemszögből. E
két országgal való kapcsolatunk igen réginek mondható, történelmünk során
sokszor kerültünk kapcsolatba velük, hol így, hol úgy. Nézzük hát meg, mi a
helyzet mostanában Lengyelországban, és Romániában.
Lengyelország:
A lengyel e-kereskedelem az utóbbi években erőteljes
virágzásnak indult, 2011-ben például 32%-os növekedést mutatott az előző évhez
képest, így a kiskereskedelmi értékesítés immár 3,1%-a online történik. Ez
köszönhető az internet elterjedésének, a kínálat bővülésének, és a biztonságos
e-értékesítés vonzerejének is. Jelenleg az internetet használó lakosság 74%-a
vásárolt már online, és a népesség 20%-a ezt a legutóbbi 3 hónapban tette.
Ahogy a legtöbb piacon, a lengyeleknél is a fő
szempont a termék vagy szolgáltatás ára, így nem meglepő, hogy rövid idő alatt
nagyon népszerűek lettek a különböző ár-összehasonlító portálok. Ugyanakkor az
elmúlt években az időtakarékosság, és a kényelem is egyre fontosabb tényezővé
vált a vásárlók körében. A lengyelországi netes kereskedelemről elmondható
azonban egy érdekes tény: a forgalom fele egyetlen oldalnak, egy aukciós
portálnak tulajdonítható, ez pedig az Allegro, a „lengyel Vatera”. Ez a
legnagyobb e-piactér Lengyelországban, amely vonzza a kis-, és a
nagyvállalatokat is egyaránt.
A legnépszerűbb online vásárolt termékek a
multimédia, az elektronikai eszközök, és a divatcikkek. Az élelmiszer eladás
még elég csekély mértékű, de ez is feljövőben van, ami annak köszönhető, hogy a
nagyobb offline boltok is elkezdtek nyitni az online piac felé (pl.: Auchan,
Tesco, Piotr i Paweł, Alma). A ruházati szektorban a legtöbb nagy nemzetközi
márka elindította már helyileg az online értékesítését (pl.: Zara, C&A),
vagy a központilag futtatott oldalaikon fel van tüntetve Lengyelország is,
ahova kiszállítanak árut online rendelés esetén (pl.: Gap, M&S, New Look).
A hagyományos lengyel kiskereskedők körében azonban
egyre nagyobb aggodalomra ad okot az e-kereskedelem ilyen irányú fejlődése,
különösen az elektronikai cikkek, és a multimédia területén. Néhány kereskedő
már el is kezdte leépíteni az offline üzleteit, míg mások átalakították őket
bolton belüli átvételi ponttá. A többi szektorban is hasonlóan alakul a
helyzet, de ezek egyelőre még nem olyan hangsúlyosak. Egy biztos, a lengyelek
meglátták az online értékesítésben rejlő potenciált, aki nem akar lemaradni, az
a közeljövőben biztosan az online felé fog kacsingatni, ha eddig még nem tette
volna meg.
Románia:
Keleti szomszédunk és a fentebb elemzett
Lengyelország közt igen nagy a kontraszt. Míg a lengyeleknél azt lehet mondani,
hogy dübörög az e-kereskedelem, a románoknál ilyesmiről sajnos nem lehet
beszámolni.
Bár az e-kereskedelem kialakulása Romániában
nagyjából az ezredfordulóra tehető, még mindig csak gyerekcipőben jár, számottevő
fejlődésről nem beszélhetünk. Az elmúlt években látható előrelépés leginkább a
2007-es EU csatlakozással magyarázható, de az új biztonságos fizetési módok
megjelenése, és az internet gyorsuló elterjedése is sokat nyomott a latba. A
bankkártya és mobil használat is jelentősen növekedett, amely szintén növeli a
potenciális fogyasztók számát. 2011-ben 24%-os növekedést mutatott Románia az
internetes vásárlások tekintetében, így mára a román kiskereskedelem 0,34%-át
teszi ki az online forgalom.
A leggyakrabban vásárolt áruk az elektronikai
eszközök, divatcikkek, cipők, és az egészség és szépségápolási termékek. Az
online élelmiszer eladás viszont a sor végén kullog, mivel egyik nagy
nemzetközi élelmiszer-láncolat sem döntött még úgy, hogy fejleszti ezt az
értékesítési csatornát Romániában. Fontos továbbá megjegyezni, hogy a vizsgált
33 nemzetközi divat-lánc közül 26-nál még nem kezdődött el az online
értékesítés, ezek általában központilag működnek, nem pedig helyben.
Az e-vásárlók aránya a társadalomra vetítve
Romániában a legalacsonyabb a régióban, sőt, egész Európában. A román lakosság
körülbelül 4%-a mondja azt magáról, hogy az elmúlt 3 hónapban vásárolt valamit
az interneten, szemben az EU 34%-os átlagával, ebből is láthatjuk, hogy bőven
van még kiaknázatlan terület szomszédainknál. Az sem meglepő, hogy a felmérés
szerint általában a városi, átlagosan magasabb jövedelemmel rendelkező
fogyasztók használják ezt a lehetőséget, remélhetőleg hamarosan ott is jobban
felpörögnek az események.
Sorozatunk ezzel még nem ért véget, a következő
alkalommal Szerbia és Szlovákia kerül terítékre, tartsanak velünk akkor is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése