Közép-kelet-európai körkép, avagy zöldebb-e a szomszéd fűje? (4. rész)

Ahogy a legutóbbi rész lezárásában írtuk, Szerbiáról és Szlovákiáról lesz szó a folytatásban. A két ország bár nevében erősen alliterál, több hasonlóságot nehezen fedezhetünk fel köztük, természetesen e-kereskedelmi szemszögből vizsgálva. Nézzük hát külön-külön, mi a jellemző az említett országokra.

Szerbia

Úgy tűnik, a vizsgált közép-kelet-európai országok közül Szerbiát az "ismeretlen föld" jelzővel tudnánk legjobban jellemezni, már ami az internetes kereskedelmet illeti. Az ország e téren még mindig embrionális állapotban van, emiatt mélyreható kutatásokra még nem is került sor a digitális kereskedelmet érintően. A fejlődésnek ráadásul gátat szab a szegényes technológiai, szociális, és gazdasági infrastruktúra is, amellyel az ország küszködik.

Tény, hogy az egyik legkevésbé fejlett országról van szó Európában, kézenfekvő tehát, hogy a kulcsfontosságú területek fejletlensége sincs jótékony hatással az e-kereskedelem kialakulására. Például a betéti és hitelkártyák penetrációja – amely, mint tudjuk, az egyik legfontosabb hajtóereje az internetes kereskedelemnek –  az egyik legalacsonyabb Európában. A számítógépes ismeretekkel sem állnak jól, a lakosság körülbelül 40%-a még soha nem használt számítógépet, ez az arány riasztóan magas. Azok közül, akik használnak számítógépet és internetet, 82% soha nem vásárolt még semmit online, bár ez az arány lassú csökkenést mutat. Egy másik szűk keresztmetszet, hogy Szerbiában jelenleg még nincsenek biztonságos fizetési megoldások, például a PayPal sem elérhető náluk.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy Szerbia még az EU csatlakozás előtt áll, jelenleg tagjelölt státuszban van. Ez azt jelenti, hogy a helyi piacon nem elérhető nagy nemzetközi márkák is nehezebben érnek célt, mivel a vám befolyásolja a termékek árát, így jóval drágábban jutnak el az áhított nyugati termékek a szerb virtuális, vagy fizikai polcokra.

A leggyakrabban online vásárolt termékek a repülőjegyek, az elektronikus eszközök, és az akciós termékek. A jelenleg még gyerekcipőben járó e-kereskedelem viszont eddig semmiben nem befolyásolta a hagyományos bevásárlóközpontok teljesítményét, tehát a bolttulajdonosok sincsenek rákényszerítve, hogy az online értékesítés felé orientálódjanak. Remélhetőleg a szerb kormány hamarosan felismeri, hogy az internetes gazdaságnak szüksége van egy „lökésre”, és akár új törvényekkel, szabályozásokkal segíti elő az ágazat fejlődését Szerbiában.

Szlovákia

A növekvő mértékű fogyasztói tudatosság és bizalom jellemzi az e-kereskedelmi szektor viszonylagos fejlettségét Szlovákiában. Napjainkban a szlovák internet felhasználók több mint 82%-a mondja azt, hogy vásárolt már online (érdekes, hogy pont ugyanez az arány jött elő a szerbeknél is, csak ott a sosem vásárlókat mutatja…). Míg régebben még az ár volt náluk a legerősebb befolyásoló tényező, manapság már párosul emellé a megbízhatóság, és a jó minőség iránti igény is. A vásárlók aktívan keresik az információkat a termékekről, szolgáltatásokról, leírásokat, ajánlókat és fórumokat böngésznek, mielőtt elkezdenek pénzt költeni. A korábbi vásárlási élmény, tapasztalat is kulcsfontosságú tényező, az e-fogyasztók csupán egynegyede gondolja úgy, hogy az online vásárlás kockázatos. A rendszeres vásárlók mintegy 60%-a szerint olcsóbb, és 50%-a szerint gyorsabb a netes vásárlás, mint a hagyományos formája.

A leggyakrabban keresett termékek egy szlovákiai felmérés (SAEC/Mediaresearch Slovakia) alapján a következők: könyvek (41%), ruházat és lábbeli (34%), eseményekre szóló jegyek (29%). Ezek mellett az elektronikai eszközök, hobbi, kertészet, sport- és élelmiszer ágazatokban is számottevő bevételnövekedést tapasztalhatunk. Érdekes azonban, hogy a megkérdezett nemzetközi kiskereskedelmi láncok legnagyobb része még nem kezdte meg az online értékesítést, ami azt jelzi, hogy az egyik fő iparág, a ruházat és lábbeli értékesítést még bőven elbírják a hagyományos áruházak.

Csakúgy, mint más fejlett piacokon, a „csoportos vásárlás” is erős vezető szerepet tölt be az e-kereskedelemben. Ez főként a fiatal, nagyvárosokban élő lakosságra jellemző, akik ismerik a social network rendszereket, a különböző kuponos, akciós oldalakat, és az ezek nyújtotta előnyöket. Ami a fizetési módokat illeti, a szlovákok leginkább utánvéttel (52%) vásárolnak, ezt követi a banki átutalás (23%), a fennmaradó részt a bankkártyás fizetés, és a személyes átvételkor készpénzes fizetés teszi ki.

Bár az e-kereskedelem hagyományos boltokra kifejtett hatása még nem jelentős, mégis elmondható, hogy a régióban igen magasnak számító internet hozzáféréssel (a háztartások 71%-a), és növekvő fogyasztói tudatossággal a háta mögött Szlovákia lehet az első olyan közép-kelet-európai ország, ahol az online kereskedelem kifejezetten, és láthatóan hangsúlyossá válik.

Sorozatunk következő, egyben befejező részében az egyetlen kimaradt közép-kelet-európai országgal foglalkozunk, ami nem más, mint kicsiny hazánk. Mindenképp érdemes lesz velünk tartani, most már a szomszédok helyzetének ismeretében, hogy mindehhez képest nálunk hogy áll e sokakat foglalkoztató kérdéskör.