Közép-kelet-európai körkép, avagy zöldebb-e a szomszéd fűje? (2. rész)

A téma első részében a közép-kelet-európai régió e-kereskedelmi helyzetével foglalkoztunk. Mostani bejegyzésünkben ezt folytatjuk, de nézzük meg kicsit közelebbről, hogy az egyes országokban hogyan fejlődött az online vásárlás az elmúlt években.

Horvátország

Déli szomszédunknál az online kereskedelem látványos fejlődésen ment keresztül az elmúlt években. 2010 és 2011 között majdnem megduplázódott az interneten vásárló felhasználók száma. Ez így önmagában jól hangzik, de emellé azt is tudnunk kell, hogy az internetet használó lakosság csupán 20%-a vásárolt már valaha online, a többiek úgy tűnik még szkeptikusak ezzel kapcsolatban. Ez az „éretlenség” másban is megmutatkozik, vegyük például a nagy nemzetközi bolthálózatokat, melyek Horvátországban is jelen vannak: a vizsgált 32 világmárka közül csak 7 olyan van, aki online boltot is működtet. Ebben valószínűleg közrejátszik az is, hogy Horvátország még nem EU tag, így a központilag, és nem helyben üzemeltetett webshopoknál problémát jelenthet, hogy nem tudnak olyan árakat, kiszállítási díjakat meghatározni, mint egy EU-tagország esetében. A tervek szerint ez idén július 1-jén meg fog változni, mivel a horvátok is csatlakoznak az EU-hoz, így ez az akadály elgördül az online értékesítő külföldi cégek elől. A vám eltörlése gyaníthatóan fellendíti majd a határokon átnyúló e-kereskedelmet, és több nagy cég is könnyebben elérhetővé válik, mint eddig.

A horvátországi e-kereskedelem főbb húzóágazatai azok az iparágak, ahol többé-kevésbé sztenderd árakkal, költségekkel tudnak számolni: ezek az elektronika, a könyvek, és a multimédia. Az sem véletlen, hogy a statisztikák alapján ezek a piaci szereplők azok, ahol a leginkább csökkent a fizikai boltok száma és mérete, látszik, hogy inkább az online értékesítés felé orientálódnak, mert ebben látják a jövőt.

Végül még egy érdekesség: jelenleg Horvátországban a „modern kiskereskedelem” is elég alacsony lefedettségű, a bevásárlóközpontok aránya 174 m²/1000 lakos, szemben a nyugat európai átlaggal, ami 246 m²/1000 lakos. Ez a szám a jövőben minden bizonnyal emelkedni fog, hiszen a piac bőven elbír még több nagy szereplőt is. Remélhetőleg kéz a kézben fejlődik majd ez is az e-kereskedelemmel, így hamarosan Horvátországban is egyre nagyobb szerephez juthat a netes értékesítés.

Csehország

Úgy tűnik, a csehek kihasználják az online piacban rejlő lehetőségeiket: a népesség több mint fele már túl van az első online vásárlási élményén, ezt mondják a statisztikák. Minden iparági szektorban dinamikus fejlődést láthatunk, a legkeresettebbek viszont itt is az elektronikai termékek. Az is igaz, hogy az általunk vizsgált országok közül Csehország van a legnyugatabbra, gyaníthatóan ez is közrejátszik abban, hogy náluk valamivel korábban beindult a felzárkózás a fejlettebb nyugati országokhoz, ami az online értékesítést illeti. A „kényelmi termékek” és a divatáruk is igen jól teljesítenek, az elmúlt években 3 számjegyű növekedési rátát mutattak. Napjainkban a cseh lakosság 30%-a mondhatja el magáról, hogy rendszeresen vásárol online.

Az internetes vásárlás tehát igen elterjedt ma már a csehek körében, viszont az online fizetéssel kicsit más a helyzet. A fogyasztók nagy része még mindig az utánvéttel történő fizetésben bízik, a kártyás vásárlást nem nagyon használják, pedig mint tudjuk, az olcsóbb mindkét félnek. A hagyományos boltok épp ezért még nem szorultak vissza az online boltokkal szemben, sokan bemutatóteremnek, vagy átvételi helynek használják, illetve akik még mindig ragaszkodnak ahhoz, hogy vásárlás előtt megtapogassák, megnézzék az árut, szintén ezeket a boltokat látogatják főként. Természetesen ez nem gátolja a kereskedőket, hogy a webes értékesítés felé nyissanak, a költséghatékonysággal, széles választékkal, és a sok interneten található leírással, referenciával próbálják magukat vonzóbbá tenni. 

A vizsgált nagy nemzetközi márkák – melyek jelen vannak Csehországban is – közel fele működtet webshopot. Viszont ezek közül csak néhány biztosítja ezt helyi nyelven is, főként központilag működtetett, nemzetközi – ezáltal angol nyelvű – webáruházakról beszélhetünk. Néhány szektorban, mint például a multimédia, új trendeket élnek meg a kereskedők: a tradicionális boltok fizikai mérete lecsökkent az elmúlt években, sokuk be is zárta kapuit, és áttették fókuszukat az internetes kereskedelemre. Ennek ellenére nagy befolyással van az e-kereskedelem elterjedésére az, hogy a hagyományos bevásárlóközpontok még igen erősen jelen vannak a cseh piacon. A közeljövőben a szakértők azt várják, hogy az ő esetükben is megkezdődik az „onlineosítás”, mivel kikerülni ezt sehogy nem tudják (ha nem akarnak lemaradni versenytársaiktól), és a lakosság is efelé orientálódik, ahogy az internet használat egyre inkább beépül hétköznapjainkba.

Következő részünkben újabb két országot fogunk tüzetesebben megvizsgálni, érdemes lesz velünk tartani!