Közép-kelet-európai körkép, avagy zöldebb-e a szomszéd fűje? (5. rész)

A mai blogbejegyzés alcíme akár ez is lehetne: Mennyire zöldül a füvünk? Ebből már ki lehet találni (na meg abból, hogy az előző rész végén elárultuk… :) ), hogy az ötödik, egyben befejező rész Magyarországról, és a hazai e-kereskedelmi helyzetről fog szólni.

A közép-kelet-európai régiót tekintve bátran mondhatjuk, hogy a magyarországi e-kereskedelem egy sikersztori. A gazdasági válság sok területet érintett, de az online kereskedelemre igen csekély hatása volt, ez a térségben egyedülálló. A piac folyamatosan fejlődik, a termékek és szolgáltatások széles köre érhető el a különféle platformokon, legyen az hagyományos webshop, árverés, kupon, zárt fogyasztói csoport, stb. Több éven keresztül igen magas volt az online forgalom növekedése, ami akár 50-60%-ot is jelentett, de a piac telítettségét mutatja, hogy ez az érték 2011-ben már csak 17%-os volt.

A magyar e-kereskedelem sajátossága, hogy az online forgalom 91%-át nagyjából 90-100 webáruház generálja, ők a „nagyok”. Emellett persze sok apró webshop is megél, jelenleg közel 4000 ezek száma. A 91%-ból igen nagy szeletet tudhat magáénak egy bizonyos aukciós portál, nem okozunk nagy meglepetést azzal, ha eláruljuk, hogy ez a Vatera. A statisztikák szerint 8 magyarból 1 rendelkezik hozzáféréssel ehhez az oldalhoz. Az elmúlt években ezen kívül a közösségi, vagy csoportos vásárlás is igen nagy népszerűségnek örvendett, amely egyúttal platformot biztosít a kisebb kereskedelmi vállalkozások számára is. A hasonló oldalak gombamód el is kezdtek szaporodni, viszont mára már úgy tűnik, hogy egy kimagasló kuponos oldal van, amely lekörözte a többieket, mégpedig a Bónuszbrigád.

Bármennyire is népszerű az e-vásárlás, az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az ügyfelekből még mindig hiányzik a bizalom. Ezt támasztja alá az a statisztikai adat, hogy a fizetések 95%-a még mindig utánvéttel, kiszállításkor történik. Sőt, az esetek 44%-ában a fogyasztó inkább az átvételi helyen veszi fel a megrendelését, minthogy a kiszállítás mellett döntsön. Kicsit furcsa ez a bizalmatlanság, főként annak fényében, hogy tavaly az Olcsóbbat.hu átfogó felmérése alapján az általuk vizsgált webshopok 89%-a kapta meg a „maximálisan megbízható” minősítést. A magyar nép erősen árérzékeny, nem véletlen tehát, hogy vásárlás előtt az átlagos felhasználó órákat tölt azzal, hogy a kívánt terméket a megfelelő áron kiválassza, fórumokat, leírásokat böngésszen, megkérdezze ismerőseit a tapasztalataikról, vagy akár direktben a kereskedőt az árujáról. A régióban „piacvezetők” vagyunk ezen a téren.

A legkeresettebb termékek az informatikai eszközök, multimédia, könyvek, ruhák, és az élelmiszeripari termékek. Ezek közül a ruházati termékek kereslete nő a legdinamikusabban, de érdekes módon a megkérdezett 32 nemzetközi divatlánc közül csak 11 működtet e-boltot Magyarországon. Ezt a hiányt igyekszik pótolni a számos online multi-brand üzlet, és zárt vásárlói klub. Ráadásul az érintett márkákat a hagyományos üzletekben is el lehet érni (pl.: GAP, New Look, Pinko), illetve többek nemzetközileg futtatott online áruházat is működtetnek, ahonnan hazánkba is lehet szállíttatni.

A hagyományos üzleteket illetően nem látszik semmiféle negatív hatás az online kereskedelem térnyerésével, nincsenek tömeges bezárások, sem méretcsökkentések. Sőt, egyes kiskereskedők (pl. könyvesboltok) a fejlődés érdekében további kényelmi funkciókat is bevezettek, mint például kávézó, társalgó, olvasószoba. Itt megemlíthetjük a már korábban írt Bónuszbrigád offline boltját is, ami szintén egyedülálló, mondhatni formabontó magatartás ebben a körben.

Az e-kereskedelem fejlődésének ezzel nincs vége, a 2013-as év is tartogatott, illetve tartogat még meglepetéseket. Elég csak a Tesco online piacra lépésére gondolnunk, de idén jön az Amazon, és a Media Markt virtuális boltja is. Kíváncsian várjuk hát, hogy milyen egyéb folyamatokat, tevékenységeket indítanak be a nagyok, milyen hatása lesz a jelenlegi online piacra a belépésük. Szakértők szerint az imént említett szereplők akár teljesen át is strukturálhatják a magyar webshop-piacot. Szintén a szakemberek víziója, hogy Magyarországon az évtized végéig megduplázódik az internetes kereskedelem forgalma, és akár meghaladhatja a 400 ezer milliárd forintot is. Ehhez természetesen elengedhetetlen a bizalom további építése a webáruházakkal szemben, és a webshop-piac folyamatos fejlődése is, mi az Escalionnál ebben teljes mellszélességgel partnerek vagyunk.