Ahogy a legutóbbi rész lezárásában írtuk, Szerbiáról
és Szlovákiáról lesz szó a folytatásban. A két ország bár nevében erősen
alliterál, több hasonlóságot nehezen fedezhetünk fel köztük, természetesen
e-kereskedelmi szemszögből vizsgálva. Nézzük hát külön-külön, mi a jellemző az
említett országokra.
Szerbia
Úgy tűnik, a vizsgált közép-kelet-európai országok
közül Szerbiát az "ismeretlen föld" jelzővel
tudnánk legjobban jellemezni, már ami az internetes kereskedelmet illeti. Az
ország e téren még mindig embrionális állapotban van, emiatt mélyreható
kutatásokra még nem is került sor a digitális kereskedelmet érintően. A
fejlődésnek ráadásul gátat szab a szegényes technológiai, szociális, és
gazdasági infrastruktúra is, amellyel az ország küszködik.
Tény, hogy az egyik legkevésbé fejlett országról van
szó Európában, kézenfekvő tehát, hogy a kulcsfontosságú területek fejletlensége
sincs jótékony hatással az e-kereskedelem kialakulására. Például a betéti és
hitelkártyák penetrációja – amely, mint tudjuk, az egyik legfontosabb hajtóereje
az internetes kereskedelemnek – az egyik
legalacsonyabb Európában. A számítógépes ismeretekkel sem állnak jól, a
lakosság körülbelül 40%-a még soha nem használt számítógépet, ez az arány
riasztóan magas. Azok közül, akik használnak számítógépet és internetet, 82%
soha nem vásárolt még semmit online, bár ez az arány lassú csökkenést mutat.
Egy másik szűk keresztmetszet, hogy Szerbiában jelenleg még nincsenek
biztonságos fizetési megoldások, például a PayPal sem elérhető náluk.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy Szerbia még az EU
csatlakozás előtt áll, jelenleg tagjelölt státuszban van. Ez azt jelenti, hogy
a helyi piacon nem elérhető nagy nemzetközi márkák is nehezebben érnek célt,
mivel a vám befolyásolja a termékek árát, így jóval drágábban jutnak el az
áhított nyugati termékek a szerb virtuális, vagy fizikai polcokra.
A leggyakrabban online vásárolt termékek a
repülőjegyek, az elektronikus eszközök, és az akciós termékek. A jelenleg még
gyerekcipőben járó e-kereskedelem viszont eddig semmiben nem befolyásolta a
hagyományos bevásárlóközpontok teljesítményét, tehát a bolttulajdonosok
sincsenek rákényszerítve, hogy az online értékesítés felé orientálódjanak.
Remélhetőleg a szerb kormány hamarosan felismeri, hogy az internetes
gazdaságnak szüksége van egy „lökésre”, és akár új törvényekkel, szabályozásokkal
segíti elő az ágazat fejlődését Szerbiában.
Szlovákia
A növekvő mértékű fogyasztói tudatosság és bizalom
jellemzi az e-kereskedelmi szektor viszonylagos fejlettségét Szlovákiában.
Napjainkban a szlovák internet felhasználók több mint 82%-a mondja azt, hogy
vásárolt már online (érdekes, hogy pont ugyanez az arány jött elő a szerbeknél
is, csak ott a sosem vásárlókat mutatja…). Míg régebben még az ár volt náluk a
legerősebb befolyásoló tényező, manapság már párosul emellé a megbízhatóság, és
a jó minőség iránti igény is. A vásárlók aktívan keresik az információkat a
termékekről, szolgáltatásokról, leírásokat, ajánlókat és fórumokat böngésznek,
mielőtt elkezdenek pénzt költeni. A korábbi vásárlási élmény, tapasztalat is
kulcsfontosságú tényező, az e-fogyasztók csupán egynegyede gondolja úgy, hogy
az online vásárlás kockázatos. A rendszeres vásárlók mintegy 60%-a szerint
olcsóbb, és 50%-a szerint gyorsabb a netes vásárlás, mint a hagyományos
formája.
A leggyakrabban keresett termékek egy szlovákiai
felmérés (SAEC/Mediaresearch Slovakia) alapján a következők: könyvek (41%),
ruházat és lábbeli (34%), eseményekre szóló jegyek (29%). Ezek mellett az
elektronikai eszközök, hobbi, kertészet, sport- és élelmiszer ágazatokban is
számottevő bevételnövekedést tapasztalhatunk. Érdekes azonban, hogy a
megkérdezett nemzetközi kiskereskedelmi láncok legnagyobb része még nem kezdte
meg az online értékesítést, ami azt jelzi, hogy az egyik fő iparág, a ruházat
és lábbeli értékesítést még bőven elbírják a hagyományos áruházak.
Csakúgy, mint más fejlett piacokon, a „csoportos
vásárlás” is erős vezető szerepet tölt be az e-kereskedelemben. Ez főként a
fiatal, nagyvárosokban élő lakosságra jellemző, akik ismerik a social network rendszereket,
a különböző kuponos, akciós oldalakat, és az ezek nyújtotta előnyöket. Ami a
fizetési módokat illeti, a szlovákok leginkább utánvéttel (52%) vásárolnak, ezt
követi a banki átutalás (23%), a fennmaradó részt a bankkártyás fizetés, és a
személyes átvételkor készpénzes fizetés teszi ki.
Bár az e-kereskedelem hagyományos boltokra kifejtett
hatása még nem jelentős, mégis elmondható, hogy a régióban igen magasnak
számító internet hozzáféréssel (a háztartások 71%-a), és növekvő fogyasztói
tudatossággal a háta mögött Szlovákia lehet az első olyan közép-kelet-európai
ország, ahol az online kereskedelem kifejezetten, és láthatóan hangsúlyossá válik.
Sorozatunk következő, egyben befejező részében az
egyetlen kimaradt közép-kelet-európai országgal foglalkozunk, ami nem más, mint
kicsiny hazánk. Mindenképp érdemes lesz velünk tartani, most már a szomszédok
helyzetének ismeretében, hogy mindehhez képest nálunk hogy áll e sokakat
foglalkoztató kérdéskör.
