Dilemma - Milyen kártyát válasszak? (3. rész)

Elérkeztünk a bankkártya választást taglaló sorozatunk befejező részéhez, amelyben a betéti kártyákat, hitelkártyákat és a költési kártyákat vizsgáljuk meg tüzetesebben.

A bankkártyáról nem állapítható meg első ránézésre, hogy betéti (angolul debit), hitel- (angolul credit) vagy költési (angolul charge) kártyáról van szó, tehát ugyanazon kártyamárka (pl. MasterCard) mögött ilyen és olyan is állhat. A költési kártyát hívják (nem túl szabatosan) terheléses kártyának is, amely angolra lefordítva a nagy kártyakultúrával rendelkező országokban egészen mást jelent.

A magyarországi gyakorlat szerint a kártyahasználat során mindhárom kártyatípust ugyanúgy kell használni. Külföldön azonban bevett szokás, hogy az egyes vásárlási tranzakció előtt meg kell adni, hogy az betéti kártyával vagy hitelkártyával történik, sőt bizonyos vásárlások (pl. autókölcsönzés) csak hitelkártyával lehetségesek.

A betéti kártyával végzett költéseket alapvetően a kártyabirtokos pénze (betétje) fedezi. Egy betéti kártya még akkor sem lesz hitelkártya, ha ahhoz áthidaló folyószámlahitel kapcsolódik, mellyel a betét “meghosszabbodik” a költések tekintetében. Ehhez egyébként jövedelem-átutalásra is szükség van. A betéti kártyák hitelkerettel és hitelkeret nélkül is nyitóösszeggel, és/vagy óvadékkal, és/vagy jövedelem-átutalással igényelhetők, azaz valamennyi pénzt mindenképpen előre le kell tenni ahhoz, hogy a kártyát megkaphassuk.

A hitelkártya ezzel szemben nem igényel jövedelem-átutalást vagy nyitóösszeget (óvadékot is csak kiegészítő esetben, pl. ha nem tud jövedelemigazolást felmutatni az igénylő). A hitelkártya mögött olyan számla áll, mely nem alkalmas betétlekötésre, átutalásra, csupán a kártya mögötti tranzakciók fedezhetők vele. A hitelkártya kb. olyan, mint például egy telefonszámla, melynél minden hónapban nulláról indulunk (hiszen nincs betétünk a banknál) és a hitelbe számolt havi költéseink végén a számlazárást követően kapunk egy számlát a költéseinkről. A hitelkártyánál eldönthetjük, hogy a havi periódust követő zárás utáni türelmi időszakban visszafizetjük-e a teljes összeget, vagy annak csak egy részét. Ha egyben visszafizetjük, akkor általában a bank nem számol fel hitelkamatot (csak a kártyával végzett vásárlások után), ezt hívjuk úgynevezett kamatmentes költésnek, ha pedig nem a teljes összeget fizetjük vissza, akkor a megmaradt tartozásra kamatszámítás indul (visszamenőleg is).

Megemlítendő, hogy gyakran még ma is minden kártyát hitelkártyának hívnak, hibásan. A gyűjtőnév ugyanis nem hitelkártya, hanem bankkártya, s annak csak egyik fajtája a hitelkártya.

Végül ejtsünk a költési kártyáról is néhány szót. A költési kártya szinte csak abban különbözik a hitelkártyától, hogy nem lehet választani, hanem egy összegben vissza kell fizetni a havi költéseinket (melyek persze vásárlás esetén ugyanúgy kamatmentesek). Magyarországon rendkívül kevés az ilyen kártyák száma, a másik két típus mellett a költési kártyák nem nagyon terjedtek el, emiatt túl sok tintát nem is pazarolunk a bemutatására.

Reméljük, három részes sorozatunkkal sikerült némi eligazítást adnunk a kártyadzsungelben tévelygőknek, ha ezek alapján bármely Kedves Olvasónk közelebb jutott a döntéshez, azt már sikerként könyveljük el.

Dilemma - Milyen kártyát válasszak? (2. rész)

Megérkezett a folytatás, a téma továbbra is az, hogy milyen típusú kártyát válasszunk, mert hát választék az van bőven. Első részünket különböző érdekes kérdésekkel zártuk, a mostani bejegyzésünkben ezeket próbáljuk megválaszolni, remélhetőleg sikerrel.

Általánosan elfogadott tény, hogy mind a kereskedelmi elfogadóhelyeken, mind az interneten egyaránt, azokat a kártyákat fogadják el, melyeknek logóját feltüntetik vagy a boltban, vagy a weboldalon. Így az interneten történő fizetésre valamennyi dombornyomású MasterCard és Visa kártya alkalmas, illetve bizonyos dombornyomásmentes kártyák is (róluk a cikk utolsó felében ejtünk szót). Mindezek mellett léteznek speciális, úgynevezett internetes kártyák is.

A komoly mérvű internetes visszaélésekre a bankszektor új megoldásokkal, fejlesztésekkel reagált. Ennek eredményeként egyrészt megjelentek a csak interneten használható kártyák, amelyekkel nem lehetséges interneten kívül vásárolni, azaz kártyaszámunk esetleges ellopása esetén nem lehetséges a "földi" visszaélés. (A csak interneten használható VISA kártya elfogadására a kereskedőnek is felkészültnek kell lennie, különben a bank visszautasítja azt.) Az American Express például úgy fokozza az online kereskedelemben a kártyahasználat biztonságát, hogy a kártyabirtokost csak egy egyszer használható „kártyaszámmal” engedi vásárolni. Ezzel a számmal mindössze egyetlen vásárlást eszközölhet az interneten a kártyatulajdonos, s minden újabb vásárláshoz újabb, teljesen más kártyaszám tartozik.

Végül ejtsünk szót egy furcsa jövevényről, az úgynevezett dombornyomásmentes (angolul unembossed) bankkártyáról. Hivatalosan így hangozhatna a definíciója: olyan bankkártya, amely minden olyan helyen használható, ahol az adott márkájú dombornyomású bankkártyát egyébként elfogadják, de csak azokon az elfogadóhelyeken használható, ahol elektronikus összeköttetés van a kártyaelfogadó bankkal.

Úgy tűnt, egy-két évtized után a kártyatársaságok felfedezték a spanyolviaszt, és sikerült igen jól összekeverniük az elektronikus és a dombornyomású kártyákat, amelyek olykor fogyasztói panaszokhoz is vezettek.

Kezdetben az elektronikus elfogadásra külön márkát hoztak létre, így azok az ügyfelek, akik ilyen típusú kártyával rendelkeztek, mindig pontosan tudták, hogy egy adott üzletben elfogadják-e a kártyájukat, hiszen a logó szerepelt az üzlet bejáratán. A dombornyomásmentes kártyáknál azonban tulajdonképpen klasszikus dombornyomású kártyákat kezdtek kibocsátani, de dombornyomás nélkül. Vagyis ezek teljes értékű Visa vagy MasterCard kártyák, viszont imprinteres kártyaelfogadásra mégsem alkalmasak, hiszen a dombornyomás hiányában az az önátírós gépekben nem használhatók, vagyis marad az elektronikus környezet.

Éppen ezért ezt a kártyatípust nem ajánljuk szívesen, hacsak az ügyfél nem kíván vásárlás előtt minden olyan helyen meggyőződni az elektronikus elfogadásról, ahol nem lát elektronikus kártyamárkát, csak dombornyomásost.

Következő, egyben befejező részében a bankkártya választás dilemmáját feldolgozó sorozatunknak a betéti kártyákról, hitelkártyákról és költési kártyákról lesz szó, tartsanak továbbra is velünk!