Verified by Visa, Mastercard Secure Code

Mit is jelentenek a címben leírtak? Cikkünkkel erre szeretnénk kicsit rávilágítani, ezáltal bemutatni, hogy az amúgy is biztonságos online bankkártyás fizetés lehet akár még biztonságosabb is, ha megfelelő Visa vagy Mastercard kártyát használunk.

Mind a Verified by Visa, mind a Mastercard Secure Code egy olyan rendszer, amely az interneten bonyolított vásárlások biztonságát hivatott növelni. A szolgáltatás a felhasználó részére ingyenes, és a Visa, illetve a Mastercard partnercégeihez (kibocsátó bankokhoz) tartozó kártyák használata során érhető el. Erre vonatkozóan általában az online fizetési módot biztosító cég honlapján, a Gyakori kérdések/FAQ menüpont alatt is található információ. Ezen cégek honlapján az alábbi képen szereplő logók is láthatóak.

A Verified by Visa nevű programot az Abu Dhabi Nemzeti Bank vezette be 2002-ben. Magyarországon elsőként az Inter-Európa Banknál (amely azóta egyesült a CIB Bankkal) vált elérhetővé 2004-ben.

Ez a szolgáltatás a gyakorlatban úgy működik, hogy a kártyabirtokos részére a bankkártyát kibocsátó bank megad valamilyen plusz azonosítási lehetőséget (jelszót, kódot), amely a tranzakció során ellenőrzésre kerül, és egyértelműen azonosítja a kártyát használó személyt. Bármilyen internetes vásárlás indítása estén szükség lesz erre a jelszóra, azaz tulajdonképpen egy plusz biztonsági lépcső kerül beiktatásra a vásárlási folyamatban.

A Mastercard esetében, miközben a tranzakció részleteit ellenőrzi a vásárló, egy személyes üdvözletet lát, amelyet korábban ő adott meg a kibocsátó banknál. Erre azért van szükség, hogy a felhasználó biztos lehessen benne, hogy a kibocsátó bank oldalán jár, nem pedig más - például adathalász - oldalon, ahol nem tanácsos megadnia a Mastercard Secure Code-ot. Amennyiben a tranzakció részleteit és a személyes üdvözlő üzenetet rendben találja (tehát valóban az a felirat jelenik meg, amit ő adott meg a bankjánál), begépeli a biztonsági kódot, és ezzel elindítja a tranzakciót. (Ha az üdvözlő üzenetet nem egyezik a kártyatulajdonos általa megadottal, a Mastercard azt javasolja, hogy azonnal lépjen kapcsolatba az ügyfélszolgálattal, hogy ők utánanézhessenek a gyanús weboldalnak.) Hazánkban Mastercard Secure Code rendszerbe tartozó bankkártyákat egyelőre nem kínálnak a bankok.

Mindkét rendszer bevezetésének célja az volt, hogy a vásárlók és az online fizetést biztosító kereskedők szempontjából is biztonságosabbá tegye az internetes tranzakciók lebonyolítását. Mindezt például úgy éri el, hogy a kártyabirtokos nyugodt lehet afelől, hogy kártyájának elvesztése, illetve ellopása esetén sem tudja illetéktelen személy használni azt online vásárlásra, hiszen nem ismeri a kártyához tartozó jelszót. Ezenkívül, egy 2003-as adat szerint például a Visa rendszerét használó vásárlók 100-200%-kal magasabb értékű tranzakciókat bonyolítanak le, mint akik nem használják a rendszert. Azaz nemcsak a kártyatulajdonos biztonságérzetét növeli a program használata, de ebből követekzően az interneten bonyolított trannzakciók számának növekedéséhez is hozzájárul. Az online kereskedőket pedig bizonyos chargeback-típusok ellen védi a program, melynek bezetésétől a vitatott tranzakciók 50%-os csökkenését várták. A VISA hivatalos 2010-es évi beszámolója szerint a tavalyi összes tranzakció közül, melyet online bonyolítottak, 40% történt a Verified by Visa rendszeren keresztül.

2010 júniusában bejelentették, hogy a Visa CodeSure is készen áll a kereskedelmi bevezetésre. Ez tulajdonképpen egy billentyűzettel és kijelzővel ellátott kártya, amelynek használata során az online fizetéseknél is meg kell adni a kártyához tartozó PIN-kódot. Ennek a szolgáltatásnak a bevezetésétől a tranzakciók biztonságának további növekedését várják. Itt található egy angol nyelvű videó a kártya használatáról.

Reméljük, cikkünkkel ismét tudtunk segíteni, és értékes információkkal szolgálni. :)


Cikkünk vendégszerzője:

Kada Brigitta
Customer Service Representative

Duodecad Kft.
A DoclerHolding cégcsoport tagja

Chargeback – Avagy az e-vásárlás védelme

Akinek van bankkártyája, az valószínűleg már számtalanszor hallott az alapvető biztonsági szabályokról, amit naponta sulykolnak belénk, például hogy ne tároljuk a PIN kódot a kártya mellett egy papírcetlire felírva, sőt, lehetőleg sehol máshol, csak a fejünkben, az ATM-eknél fokozottan figyeljünk minden gyanús jelre (leragasztott nyílások, ép legyen a leolvasó, ahova a kártyánkat behelyezzük), a kártyánkat ne adjuk ki a kezünkből ha egy mód van rá, ha fizetünk vele, akkor legyen mindig szem előtt, és még sorolhatnánk, de akkor az már egy másik poszt lenne.

Az e-vásárlás elterjedésével viszont az untig ismert alapszabályok betartása mellett is előfordulhatnak olyan malőrök, amikor is bankkártyánkat a mi hibánkon kívül, a tudtunk nélkül és/vagy jogtalanul terhelik meg. Ilyenkor nincs vége a világnak, és nem kell rögtön pánikba esni, van kézenfekvő megoldás.

Lássuk, mit is jelentenek a fentiek pontosan, és ha már megtörtént a baj, mik is pontosan a teendőink!

A bankkártya jogtalan megterhelése történhet akkor, ha a kártyánk illetéktelen kezekbe kerül, például elveszítjük vagy ellopják, erről írtunk már korábban itt.

Ennél bonyolultabb esetek is lehetnek, gondoljunk például a tavalyi PPO botrányra amikor is több ezer ügyfél korábban beregisztrált bankkártyáját terhelték meg, az ügyfelek előzetes beleegyezése nélkül.

Megtörténhet az is, hogy a tranzakció ugyan nem jogtalan, de a vásárolt szolgáltatást az ügyfelek már nem kaphatják meg, mert a cég csődöt jelentett. Így jártak az Aeroviva károsultjai is, akik az előre befizetett pénzük után futhattak, miután a cég lehúzta a rolót.

Abban az esetben is jogtalan tranzakcióról beszélhetünk, ha egy szolgáltatónál megújuló (recurring) előfizetést lemondtunk, de a lemondást követően a mi hozzájárulásunk nélkül továbbra is terhelik a bankkártyát a szolgáltatás előfizetési díjával.

Tehát számtalan olyan esemény lehet, ami okozhat a fentiekhez hasonló problémát. Ezeknek az okai leginkább emberi mulasztás (vagy szándékosság), illetve technikai gondok lehetnek, de mivel ezek olyan esetek melyekre a bankoknak kötelezően fel kell készülni, ellenszer is létezik rá (még ha a témában nem annyira járatos banki ügyintéző ezt tagadja is), mégpedig a chargeback.

Chargeback folyamat elindításakor lényegében egy már korábban létrejött tranzakciót a bank a számlatulajdonos utasítására visszavon, ezzel egy időben az adott kereskedő számláját megterheli.

De még mielőtt rohannánk a kártyakibocsájtó bankunkhoz azonnal chargebackelni egy ismeretlen tétel miatt, amit bankszámlánkon vagy bankszámlakivonatunkon vettünk észre, vizsgáljuk meg, hogy valóban olyan vásárlásról van e szó, amit mi nem hagytunk jóvá. Ha nem ismerjük a tranzakció eredetét, vagy csak nem vagyunk biztosak benne, érdemes az elménk rejtett bugyrainak feltúrása után az interneten is keresgélni, és a vásárláshoz tartozó céget felkeresni, hogy tisztázni tudjuk a vitatott szituációt.

A kereskedő saját érdeke, hogy ügyfelei elégedettek legyenek és megtartsa őket, illetve a chargebackek kivédése, hiszen a kereskedővel komoly büntetéseket fizettetnek ki, ha egy bizonyos százalékot meghaladó chargeback érkezik be hozzá. Ezért természetesen meg is van rá az eszköze, hogy a tévesen vagy hibásan levont összeget visszajuttassa a számlánkra (refund tranzakció). Tehát ha egy mód van rá, győzzük meg a kereskedőt, hogy utalja vissza a szóban forgó összeget, mindenki jobban jár (ugyanígy járjunk el, ha pl. hibás terméket kaptunk, vagy nem azt a terméket kaptuk meg amit megrendeltünk).

Amennyiben a szolgáltató nem kompromisszumképes (lásd fenti példák) a refundot illetően, már célszerű felkeresni a kártyakibocsájtó bankunkat. Erre általában a tranzakció létrejöttétől számítva 120 nap áll rendelkezésünkre.

Tehát ha eljutottunk odáig, hogy nincs más megoldás, kérjünk a bankunkban egy chargeback űrlapot, és töltsük ki figyelmesen. Bankja válogatja, de az alábbi információkat mindenképpen meg kell majd adnunk:

                         

Kártyatulajdonos neve

Kártyaszám

Vitatott tranzakció dátuma

Kereskedő adatai

Tranzakció szám

Vitatott összeg / Valutanem

Indok (eset rövid leírása)

Miután kitöltöttük az űrlapot, a bank előzetesen jóváírhatja a vitatott összeget a számlánkon, de a legtöbb eseteben előbb a kártyatársaságok (Visa, Mastercard stb.) illetékes részlegének továbbítják az ügyet. Általában 30 nap alatt megtörténik a kártalanítás, de előfordulhat, hogy akár fél évig is elhúzódik kivizsgálás, ugyanis a kereskedőnek van joga „fellebbezni”, és bizonyítani a tranzakció jogosságát.

Reméljük segítettünk ezzel a cikkel azoknak, akik nem voltak eddig tisztában ezzel a lehetőséggel, és ezáltal mindenki nyugodtabban fogja használni online vásárlások során a kártyáját, hiszen védve van a bankok és a kártyatársaságok szabályozásai által. Ha pedig a fentebb leírt esetek valamelyikével találkozunk, fontos, hogy úgy járjunk el, ahogy az az adott helyzetben elvárható.

Cikkünk vendégszerzője:

Takács Miklós

Compliance Officer

Duodecad Kft.

A DoclerHolding cégcsoport tagja