Mostanában aktuális téma, hogy mennyibe is kerül nekünk a készpénz, illetve a sárga csekk használata. Sokan nem is tudják, hogy mi minden van ennek hátterében, ezért úgy éreztük, megér egy blogbejegyzést a történet.
A hiedelmekkel ellentétben a készpénz használata koránt sincs ingyen, legfeljebb nem találjuk magunkat szembe a költségekkel nap, mint nap. A magyar gazdaság készpénzigénye jelen pillanatban meglehetősen magas, de optimizmusra adhat okot, hogy egyre több a bank és a hozzájuk tartozó automata, bár ezek főként a nagyobb városokban találhatók. A kártyaelfogadó helyek száma is növekedni látszik, a magyar települések egyharmada azonban még nem rendelkezik egyetlen olyan kereskedővel sem, ahol lehetne bankkártyával fizetni. A kártyás fizetéseket lehetővé tevő, úgynevezett POS-terminálok elterjedése pedig még koncentráltabb, mint az ATM-ek esetében, a fővároson és a megyeszékhelyeken kívül a Budapestet, illetve a Balatont övező településeken találhatunk belőle többet. Az elfogadóhelyek tekintetében ugyanakkor jelentős lemaradásban vannak az állami szervezetek is: a napi ügyintézések során sok helyen nem használhatjuk bankkártyáinkat, pedig hasznos lenne megteremteni a feltételeket, hogy a parkolásnál, a kórházakban, a tömegközlekedésben, az önkormányzati, vagy akár a rendőrségi ügyintézésben is lehetőségünk legyen így fizetni.
Íme néhány konkrét adat, hogy jobban értsük, mennyi is az annyi, azaz milyen költségei vannak a készpénz, illetve csekkhasználatnak:
- Csak a forgalomban lévő készpénzek cseréjére évente 7 milliárd forintot költ a jegybank.
- A forgalomban lévő készpénz meghaladja a GDP 8 százalékát.
- Évente 103 milliárd forintot - a GDP mintegy 0,4 százalékát- is megtakaríthatnánk azzal, ha kevesebb készpénzt és több bankkártyát, elektronikus fizetési módot használnánk.
- Magyarországon a kiskereskedelmi egységek alig 25 százaléka fogad el bankkártyát, szemben a Nyugat-Európában jellemző 60-70 százalékos, vagy afeletti arányokkal.
A készpénzkímélő fizetési formák elterjedéséhez azonban az infrastruktúra mellett a pénzügyi kultúra fejlődése is elengedhetetlen. A magyar kártyabirtokosok 15 százaléka csak készpénzfelvételre használja a plasztikot, és mindössze 34 százalékuk fizet hetente legalább egy alkalommal egy kereskedelmi egységben kártyájával. Ez az adat akkor lesz még érdekesebb, amikor mellérakjuk azt is, hogy egyrészt a hazai bankkártya piac már több mint 15 éves, tehát ennyi idő alatt már be kellett épüljön a mindennapokba, másrészt a magyarországi háztartások 85 százaléka rendelkezik bankkártyával. A kártyahasználat ilyen módon látható elhanyagolása több kérdést is felvet. Az első, és szerintünk legfontosabb, hogy vajon miért nem használja a kártyáját a magyar, ha van neki? A válasz véleményünk szerint abban rejlik, hogy sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a készpénz, illetve sárga csekk használata nincs ingyen, bármennyire is úgy látszik. A készpénz-átutalási megbízás díját ugyanis a fizetési mód kedvezményezettjei (elsősorban a szolgáltatók, beszedők) fizetik, akik viszont az ezzel kapcsolatos költségeiket is meg akarják téríttetni, így azokat végső soron az összes fogyasztó fizeti meg az alapszolgáltatásra (pl. gáz-, víz-, villany- stb. használatra) vonatkozó számla részeként. Mindez úgy történik, hogy mi ezt nem vesszük észre, mert nincs külön részletezve mondjuk egy villanyszámlán, hogy a teljes díjból mennyi az, amit a sárga csekkes befizetés miatt ránk terhel a szolgáltató.
Mivel a fentebb olvasható számok elég elrettentőek, már napvilágot látott néhány megoldási javaslat, ami visszaszorítaná a készpénz illetve sárga csekk használatát. Például, ha fizetőssé tennék azt. Vagy olyan megoldással, hogy a Postán a befizetőkkel fizettetnék meg a készpénz-átutalási megbízás feladásakor a felmerülő költségeket (a legdrágábbak az autótörlesztő részletek, akár 300 forintba is kerülhetnek, szemben a csoportos beszedési megbízással, ami nagyjából 45 forint átutalásonként), vagy esetleg továbbra is a kedvezményezettek fizetnék, ahogy most is, azzal a különbséggel, hogy a fogyasztóknak kiküldött számlákban ezt külön részletezik, tehát láthatóvá teszik. Emellett azt is megfogalmazzák, hogy mennyivel jár jobban a fogyasztó, ha teszem azt áttér a csoportos beszedési megbízásra. Természetesen a készpénz használat visszaszorításának elérésére is vannak tervek. Ehhez leginkább arra lenne szükség, hogy egyrészt sokkal gyorsabban szaporodjanak a POS-terminállal felszerelt üzletek, másrészt az online fizetési megoldásokat is népszerűvé és vonzóvá kellene tenni mind a fogyasztók, mind a kereskedők számára.
Mi, az Escalionnál ezért támogatjuk az online fizetést, mert úgy gondoljuk, eljött az ideje, hogy Magyarország felzárkózzon nyugati szomszédai mellé a kártyahasználatban. Gazdaságosabb, kényelmesebb, gyorsabb, és biztonságosabb kártyával fizetni, ezek pedig cseppet sem elhanyagolható tényezők.
Mi online fizetünk, próbálja ki Ön is!
Források:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése