2013 - A csekkadó éve

Elkezdődött ismét egy év. Ahogy ilyenkor lenni szokott, idén is számos változás lépett életbe, vagyis inkább a mi életünkbe. Azt már megszokhattuk, hogy januárban sok mindennek emelkedik az ára, kicsit többe kerül az élet, sőt, sokan a szokásainkon is kénytelenek vagyunk változtatni, ha szeretnénk lefaragni a költségeinkből.

Idei első bejegyzésünkben a tranzakciós adó témáját járjuk kicsit körbe, ez ugyanis az egyik olyan dolog, ami jelenleg okkal foglalkoztatja a közvéleményt. Nem vált be a nemzetgazdasági miniszter jóslata, a bankok mégiscsak áthárítják az illetéket az ügyfeleikre. Így, banktól függően, szinte mindenkinek számolnia kell – jobb esetben „csak” – néhány száz forint megnövekedett költséggel. Ez a többletkiadás akár több ezer forint is lehet, ha valaki nem figyel, vagy nem tájékozódik megfelelően arról, mi kerül most pénzbe, ami eddig ingyenes volt. Ráadásul februártól akár újabb drágítás jöhet, mivel az országgyűlés végül a tervezettnél magasabb közterheket szavazott meg. A csekkadó január elseje óta hatályos, a számlák közötti tranzakciókat alapesetben 2 ezrelékes, a készpénzfelvételt pedig 3 ezrelékes közteher illeti. Ezzel azonban még nincs vége, ahogy azt egy nemrégiben közzétett kormánynyilatkozatból tudjuk: ha az új típusú közteherből származó bevételek elmaradnak a várttól, tovább emelik a tranzakciós illeték mértékét. Amennyiben ez bekövetkezik, a bankok az eddig tapasztaltak alapján valószínűleg ismét módosítják majd a kondícióikat. Érdemes azonban megemlíteni a pénzügyi jogok biztosának épp a minap tett bejelentését is, miszerint vizsgálatot indít annak kiderítésére, hogy a bankok a korábbi kommunikáció ellenére miért hárítják mégis az ügyfeleikre az őket terhelő adót. Állítása szerint valódi versenyhelyzetben ez nem fordulhatna elő.

Mit tehetünk mégis, hogy csökkentsük a ránk nehezedő terheket? Első körben legjobb, ha felkeressük bankunkat. Akár személyesen a bankfiókban, akár telefonon, e-mailben, esetleg a bank honlapján található információkat olvassuk át, a lényeg, hogy kiderítsük, jelenlegi bankszámlacsomagunk mely pontjai változtak az új törvény életbelépésével. Ezek után arról sem árt tájékozódni, hogy más bankoknál milyen lehetőségek vannak. Ebben segítségünkre lehet például a Bankkártya.hu oldal által lehozott cikk (itt), ahol egy nagyon hasznos összehasonlító díjtáblázatot is letölthetünk (itt). Összességében el lehet mondani, hogy a készpénzfelvétel, az online átutalás, és a csoportos beszedési megbízás szinte kivétel nélkül minden banknál drágult, avagy most már pénzbe kerül, ha eddig ingyenes volt. A korábban húzóterméknek számító ingyenes, vagy „nullás” számlacsomagok kora is leáldozott, egy apró kivétellel, egyik bank sem kínál már ilyen szolgáltatást.

Jó hír viszont, hogy a bankok többségénél a bankkártyás vásárlás, – legyen az online vagy offline – továbbra is ingyenes marad, ezt a költséget ugyanis átvállalják. Remélhetőleg ez a jövőben sem fog változni, így a szóban forgó rendeleteknek talán valóban pozitív hatása lehet a bankkártyás fizetési hajlandóságra. Ezt persze az segítené elő, ha egyúttal a kártyaelfogadó helyek száma is növekedne, ami nem kizárt, ha kereskedői oldalon is felfedezik ezt az összefüggést, és hajlandóak némi pénzt invesztálni ilyen irányú fejlesztésbe. Mindez jótékony hatást gyakorolna a hazai készpénzmentes világ felé történő haladásra is. Az webshopok is újra elgondolkodhatnak a bankkártyás fizetés bevezetésén, hiszen nem csak bizonyítottan növeli a bevételt, de az átutalás már szinte mindenhol pénzbe kerül, így az kevésbé vonzóvá válik a kártyás fizetéssel szemben.

Zárszóként elmondható tehát, hogy sajnos nem ússzuk meg némi pluszkiadás nélkül, de kellő körültekintéssel és a megfelelő információk begyűjtésével továbbra is viszonylag alacsonyan tudjuk tartani bankszámlánk költségeit. Addig is, vásároljunk kártyával, mert gyors és biztonságos, ráadásul ingyen van! :)