Idén nyáron, pontosabban 2012. július 29-én módosult
a fogyasztóvédelmi törvény, az online vásárlók szemszögéből nézve mindenképp
azt mondhatjuk, hogy pozitív irányba. Számos módosítás lépett életbe,
elsősorban a panaszkezelések, az igényérvényesítések, és a békéltető testületek
terén számolhatunk be fontosabb változásokról. Úgy gondoltuk, mindenképp megér
egy posztot ez a téma, megpróbáltuk összeszedni a lényegesebb pontokat.
Az egyik, általunk is fontosnak ítélt változás, hogy
bővült azok köre, akik a „fogyasztó” fogalommal azonosíthatóak, eddig ugyanis
csak természetes személyek számítottak annak a törvény szerint. Ez azt jelenti,
hogy most már akár a különböző civil szervezetek, társasházak, egyházak, kis-
és középvállalkozások is választhatják a bírósági eljárás helyett a békéltető
testület jóval olcsóbb, és gyorsabb vitarendezési módját problémás ügyek
esetén. Ezzel a változással remélhetőleg gyorsul a panaszkezelés, persze ehhez
az is kell, hogy a fent nevezett szervezetek ezt a verziót válasszák inkább.
A panaszkezelés mikéntjében is fontos változások
léptek életbe. A vállalkozásokra ezentúl több teher hárul, mivel eddig csak az
írásban érkezett panaszokra kellett válaszolniuk, a módosítás viszont a szóbeli
panasz tekintetében is előírja a megfelelő kezelést. A jogszabály meghatározza,
hogy most már nem csak a személyesen, szóban közölt panasz számít szóbeli
panasznak, hanem a telefonon, vagy egyéb, ezt helyettesítő platformon (pl.:
skype) közölt panasz is. Amennyiben ily módon közölte a fogyasztó a panaszt a
kereskedő felé, azt egyedi azonosítóval kell ellátni (ezt az azonosító számot
az ügyféllel is közölni kell), és a beszélgetésről készült jegyzőkönyvet a
válasszal együtt kell kiküldeni a fogyasztónak legkésőbb 30 napon belül. Tehát
minden olyan esetben jegyzőkönyvet kell felvenni, amikor a panasz azonnali
kivizsgálása valamiért nem lehetséges, nem tudják ott helyben kezelni, vagy ha
a fogyasztó a panasz kezelésével nem ért egyet, illetőleg ha a vásárló kéri,
hogy vegyenek fel jegyzőkönyvet az esetről. A jegyzőkönyvek megőrzési ideje is megnőtt,
az eddigi 3 helyett 5 évig kötelesek megtartani ezeket.
Szintén érdekes, és a fogyasztóknak pozitív fejlemény,
hogy mostantól a cégek nem működtethetnek telefonos ügyfélszolgálatot emelt
díjas szolgáltatással. Gondoljunk csak bele, ha fel szeretnénk hívni a
kereskedőt, és azt látjuk a weboldalán, hogy a hívás emelt díjas, nagy
valószínűséggel nem fogunk odatelefonálni, mivel egy ilyen beszélgetés vélhetően
nem csak pár másodperces lesz, az is lehet, hogy emiatt egyáltalán be sem nyújtjuk
amúgy jogos panaszunkat.
A közszolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozások tekintetében a jövőben
nem lehet úgynevezett „csekkdíjat” felszámítani, és a papír alapú számla adása is
kötelezően ingyenes lesz. Ezzel szintén a fogyasztók jogai erősödnek, hiszen
összehasonlíthatóvá teszi az árakat, és a vásárló biztos lehet benne, hogy
nincs ilyen jellegű rejtett díj, amit akár később, utólag vetnek ki. Ebbe a
körbe azonban nem tartozik bele az elektronikus hírközlés, például a telefon-,
televízió-, és internetszolgáltatás.
Módosítás történt az árfeltüntetésben is, így az eladási árat és az egységárat,
illetve a szolgáltatás díját Magyarország törvényes fizetőeszközében kifejezve,
a fizetőeszköz nemét vagy annak rövidítését megjelölve kell feltüntetni.
A nagyobb biztonság érdekében hozott szabály, hogy ne kerüljön olyan termék
forgalomba, amely nem rendelkezik azonosító jelöléssel. Amennyiben a gyártó nem
tesz eleget ezen kötelességének, akkor azt a forgalmazónak kell pótolnia, így
az üzlet, elárusítóhely felelőssége is fennáll a jogszabálysértés esetén.
Megmarad a hét legalább egy munkanapján a fogyasztók számára 12 órán át nyitva
tartó ügyfélszolgálat, ennek időtartama 7 és 21 óra közé kell, hogy essen. Új
szabály viszont, hogy a fogyasztó időpontkérését maximum öt napon belül
biztosítani kell.
Reméljük, rövid összefoglalónk kicsit jobban segít
majd eligazodni a változások között, aki szeretné a törvénymódosításokat
hivatalos megfogalmazásban is elolvasni, ezen
a linken teheti meg.
